Még többe kerülhet a gyümölcs, a kereskedők 30-40 százalékos drágulásra számítanak - írja azénpénzem.hu.
Májusban átlagosan 8,4 százalékkal nőtt meg az élelmiszerek ára a tavalyihoz képest. Ezen belül
a párizsi, a kolbász 22 százalékkal, az idényáras termékek a (burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs) majdnem 20 százalékkal drágult.
Júniusi adat még nincs, de aggasztó jelek erre a hónapra, sőt a továbbiakra is akadnak - írja a portál.
Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója korábban az M1-en már elmondta, hogy az idei évben is gyenge gyümölcstermés várható, így ez már a harmadik ilyen év. Mint mondta,
egy átlagos év termésének csak a negyede várható kajszibarackból, de kevesebb lesz őszibarackból, almából, meggyből és cseresznyéből is. A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések és az enyhe tél miatt van.
"Nem egy jó év, azt kell, hogy mondjam, s azt látjuk, hogy óriási elkeseredés van az ágazatban, a gyümölcstermesztők jó része gyakorlatilag olyan pszichés terhelést kénytelen elviselni az elmúlt két három évben, ami igencsak megviseli őket, hiszen a tavalyi és a tavalyelőtti év sem volt jónak mondható" - mondta korábban Hunyadi István.
Hozzátette, most éppen a meggy- és a cseresznye termelők figyelhetik, ahogy az egész éves munkájuk gyümölcse "lerohad" a fáról, hiszen pontosan ilyen károkat okoz a hosszan tartó esőzés.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi becslése szerint
idén a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani gyümölcsből, ezért is kalkulálnak a kereskedők 30-40 százalékos drágulással.
Még többe kerülhet a gyümölcs, a kereskedők 30-40 százalékos drágulásra számítanak - írja azénpénzem.hu.
Májusban átlagosan 8,4 százalékkal nőtt meg az élelmiszerek ára a tavalyihoz képest. Ezen belül
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.
A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.
A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.
A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:
„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap délutánra hirdette meg Orbán Viktor a Harcosok Klubja első rendezvényét a fővárosi BOK Csarnokba. A miniszterelnök már hajnalban sejtelmes bejegyzéssel jelentkezett a Facebook-oldalán, amin csak ennyi állt: „HK”. Később egy logó is kikerült, majd gyorsan kiderült, miről van szó.
A rendezvény miatt azonban módosítani kellett egy másik, korábban meghirdetett esemény helyszínét, írja a Telex. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sportlövő versenyét eredetileg szintén a BOK Csarnokban tartották volna május 18-án, de végül áthelyezték a Fehér úti Nemzeti Lőtérre.
A Magyar Sportlövő Szövetség szombaton tette közzé a változásról szóló bejegyzését a Facebookon. Molnár László, a szövetség kommunikációs igazgatója a lap megkeresésére azt mondta: „a létesítmény más irányú foglaltsága miatt nem tudnak helyet adni a Főiskolai Országos Bajnokságnak”. Mint mondta,
már tavaly ősszel elindították az egyeztetéseket a helyszínről, és akkor még szabad volt a csarnok az adott napon. A verseny törléséről végül „valamivel több, mint egy hónapja” kaptak értesítést.
A BOK Csarnok a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Zrt. fenntartásában működik, amely a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik. A csarnok 2006-ban épült, és az NSÜ weboldala szerint az ország egyik legkorszerűbb rendezvényhelyszíne, ahol nemcsak sporteseményeket, hanem koncerteket, konferenciákat és kiállításokat is rendszeresen tartanak.
A Harcosok Klubja nevű kezdeményezésről február elején posztolt először Orbán Viktor. Akkor ezt írta: „Menczer Tamással indítottuk a napot. Csatákat csak feltűrt ingujjal lehet nyerni. A győzelemhez kellenek a harcosok.”
A klub egy zárt online közösség, ahol a tagok napi üzeneteket és feladatokat kapnak a miniszterelnöktől és Menczer Tamástól. Erről a pilisvörösvári fórumon is beszélt Orbán, ahol elmondta, hogy minden napot együtt indítanak a Fidesz kommunikációs igazgatójával, és közösen küldik ki a napi hírlevelet a tagoknak.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a technológiai fejlődés új helyzetet teremtett a politikában. „Hiába vagyunk mi a legszervezettebb politikai közösség egész Európában, ha csak ezt a hagyományos politikát folytatjuk, nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez” – fogalmazott. Szerinte a „technológiai változás nem a mi malmunkra hajtja a vizet”, de „ez egy olyan kihívás, amivel egy olyan közösségnek, mint ami mi vagyunk, szembe kell nézni”.
A Harcosok Klubja rendezvényére múlt péntekig lehetett regisztrálni. A meghívóban ez állt:
„Kedves harcostársam. Ezúton meghívlak egy olyan eseményre, amilyen még nem volt Magyarországon.”
A BOK Csarnok és a Nemzeti Sportügynökség titkárságát is megkereste a Telex, de egyelőre nem kaptak választ kérdéseikre.
Vasárnap délutánra hirdette meg Orbán Viktor a Harcosok Klubja első rendezvényét a fővárosi BOK Csarnokba. A miniszterelnök már hajnalban sejtelmes bejegyzéssel jelentkezett a Facebook-oldalán, amin csak ennyi állt: „HK”. Később egy logó is kikerült, majd gyorsan kiderült, miről van szó.
A rendezvény miatt azonban módosítani kellett egy másik, korábban meghirdetett esemény helyszínét, írja a Telex. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sportlövő versenyét eredetileg szintén a BOK Csarnokban tartották volna május 18-án, de végül áthelyezték a Fehér úti Nemzeti Lőtérre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.
A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.
A dokumentum alapján az egyik vádlott javaslatára, a többiek támogató szavazatával, a részvények 99 százaléka 459,3 millió forintért cserélt gazdát, miközben azok tényleges értéke 737 millió forint volt. Ez a tőkealapnak 277,7 millió forintos kárt jelenthetett.
az ügyészség 2 év és 6 hónap börtönbüntetést javasolt Varga Zoltánnak, aki elsőrendű vádlottként szerepel az ügyben.
A médiavállalkozó neve korábban a Pegasus-ügyben is felmerült. Egyike volt azoknak, akiket a kiszivárgott adatok alapján megfigyelhettek a kémszoftverrel, egyik vacsorapartnerét pedig bizonyítottan figyelték.
Varga korábban többször is beszélt arról, hogy „Orbánék az Index után az ő lapját is be akarják darálni”.
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.
A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, ki lesz Orosz Anna helyett momentumos képviselő - visszatér az exjobbikos politikus
Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult. Stummer János 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, most újra országgyűlési képviselő lesz.
Stummer János visszatér az Országgyűlésbe: a Momentum őt jelölte Orosz Anna megüresedett parlamenti helyére, írja a 24.hu. Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult.
A Momentum csütörtöki közleményében azt írta: „parlamenti képviselőként is a szabadság ügyét fogja szolgálni az Országgyűlésben a következő egy évben”.
Stummer 2024 óta a párt elnökségi tagjaként dolgozik, 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, miután kilépett a Jobbikból.
Korábban, 2018-ban még a Jobbik listájáról jutott be a Parlamentbe. Később, 2019 decemberétől 2022-ig a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt. A 2022-es választáson egyéni képviselőként indult, de vereséget szenvedett Herczeg Tamástól, a Fidesz jelöltjétől, így nem szerzett mandátumot.
Ugyanebben az évben a Jobbik elnöki posztjáért is ringbe szállt Jakab Péterrel szemben, de csak a szavazatok 27 százalékát szerezte meg. Ezt követően a XVIII. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát.
Orosz Anna lemondása előtt még részt vett a Momentum egyik látványos akciójában, amelynek során a párt politikusai és támogatói blokkolni próbálták a Parlament bejáratait. Az Alaptörvény tizenötödik módosításának elfogadását szerették volna megakadályozni, mivel az – különösen a gyülekezési jog szigorítása miatt – komoly kritikákat váltott ki. Az akció során a rendőrség fizikai kényszert alkalmazott Orosz Annával szemben, a blokádot pedig felszámolták.
A politikus ezután jelentette be lemondását, és azt is közölte, hogy a 2026-os választáson már nem indul. Döntését azzal indokolta: országgyűlési képviselőként már nem érzi úgy, hogy továbbra is „az újbudaiak és a magyarok érdekében” tudna dolgozni legjobb tudása szerint.
Stummer János visszatér az Országgyűlésbe: a Momentum őt jelölte Orosz Anna megüresedett parlamenti helyére, írja a 24.hu. Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult.
A Momentum csütörtöki közleményében azt írta: „parlamenti képviselőként is a szabadság ügyét fogja szolgálni az Országgyűlésben a következő egy évben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
