UTAZZ
A Rovatból

12+2 káprázatos vár Magyarországon, amit mindenképpen látnod kell

Az országot járva szinte mindenhol találhattok egy-egy várat. A Megnézlek Magyarország blog szerzője most 12 olyat ajánl, ami semmiképp nem maradhat le a listátokról.


A nevéhez híven a Megnézlek Magyarország blog szerzője bemutatja azt a 12 várat, amit már meglátogatott.

Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

Légifelvételek: www.legifoto.com

1. Nagyvázsony

A település története az ókorba nyúlik vissza. A római idők alatt egy út haladt itt át. A honfoglalás után a Váson nemzetség kezébe került a terület. Innen ered a település neve is. A 14. században a Vezseny család kihalása után a település a magyar királyra szállt, aki akkor Mátyás volt. Mátyás a falut Kinizsi Pálnak ajándékozza azokért az eredményekért, amelyet a Fekete Seregben elért. Később Kinizsi a Sereg fővezére lett. Kinizsi Pál építtetett a településen várat, ennek hatására a falu élete virágzásnak indult. A vár felépülése után nemigen volt pénz további fejlesztésekre. Ezen változtatott, amikor Kinizsi megnyerte Mátyásnak a harmincéves háborút. Mátyás bőségesen megjutalmazta Pált, és a hadizsákmány sem volt elhanyagolható. Kinizsi ekkor kibővíttette a még István korában emelt aprócska templomot, jelentős összegeket fordított a várra, és egy pálos kolostort is építtetett a faluban.

nagyvazsony1nagyvazsony2

Kinizsi Pál minden csatáját megnyerte. Utolsó éveiben több betegség is gyötörte, de még félig lebénult állapotában is több csatát nyert Mátyásnak. Természetes halállal halt meg, és a temetkezési helyéül természetesen Nagyvázsonyt választotta. Sírjának maradványai (gránitlap fedél), ma is a vár kápolnájában láthatók. A 16.században a törökök Nagyvázsonyt is megtámadták, és a település hol magyar, hol török kézen volt, de 1598-ban végleg visszafoglaltuk. Ezután a Zichy család birtokába került, akik kastélyt építettek. A várat nemigen lakták. A törökök a biztonság kedvéért még egyszer felgyújtották a várat. A település megállt a fejlődésben. A Rákóczi szabadságharc után a vár teljesen elveszítette jelentőségét, és soha nem is nyerte vissza. A várat az 1950-es évek táján ásták ki a föld alól, ahonnan csak a torony és a magasabb részek látszottak ki.

2. Csesznek

A Bakonyszentkirállyal összeépült település a Bakonyban található, Zirctől 11 km-re északra. A települést az 1200-as évekből ránk maradt írásos emlékek említik Cezneyc néven. A név szláv eredetű és jelentése: királyi hivatalt viselő. A Bakony sziklaszirtjeire épült várat a tatárjárás utáni nagy várépítkezési hullám szülte. Az első erősséget a sziklákra a Bana nembeli királyi kardhordozó, Jakab báró emeltette.

Ma, mint oly sok magyar várat, csak romjaiban láthatjuk. A cseszneki látogatás, mégis maradandó élmény lesz kicsiknek, nagyoknak. Csesznek leglátványosabb turisztikai emléke a Bakony kiálló szirtjeire épült vár. Az erősség alapjait 1263-ban építette Jakab trencséni ispán, aki nem mellesleg IV. Béla kardhordozója volt. A vár a magyar történelem folyamán sok tulajdonos kezén megfordult. Volt magánkézen és sokszor került királyi tulajdonba is. Jakab bárótól, az 1300-as évek végén, a Csákok vásárolták meg. Tőlük Károly Róbert csatolta a királyi birtokokhoz. Luxemburg Zsigmond azonban a Garai családnak adta, más birtokokért cserébe. Ekkor már 31 falu tartozott az uradalomhoz. Az 1500-as évek közepére a törökök benyomultak a Dunántúlra is. Csesznek végvári szerepet töltött be. Wathay Lőrinc várkapitány, a sors furmányaként, nem a törökök elleni harcokban esett el, hanem ittasan felrobbantotta magát és egy társát, amikor egy puskaporos löveget meggyújtott. A törökök kivonulása után a várat és a hozzá tartozó birtokot az Eszterházy család kapta meg. Ők a korra jellemző, barokk várkastéllyá alakították.

csesznek1csesznek2

Ma számos turista útvonal keresztezi egymást a faluban. Rengeteg szálláshely és étkezési lehetőség van a településen. A vár alatt húzódik a Kőmosó-szurdok, a Török fürdővel, ami a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutatóhelye. A vár pedig folyamatos felújítás alatt áll, és a Nemzeti Vármentő Programban is szerepel a Csesznek. Ne hagyjuk ki, hogy

a hegymászás szerelmesei is szívesen járnak ide, hiszen Cseszneken van az ország egyik legismertebb vasalt útja.

3. Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól.

szigliget1szigliget2

Martonfalvay Imre az ostromló sereg vezetője, átépíttette, kibővíttette a várat. A török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat. Szigliget vesztét egy villámcsapás okozta, amely abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, miszerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erősségnek. Ma a várnak csak romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogy hogyan is nézhetett ki egykor. Hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken járunk, mert fantasztikus a története, a kilátás a falu szépsége.

4. Bánd

A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk. A faluból kis turistaúton közelíthetjük meg. A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú területen helyezkedik el. Első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, feltehetően 1270 környékén, melyeket a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon valaha állt 1332-től már ismert Szent György várkápolnát. Első írásos említése 1309-re datálódik, Igmándi Lőrinc ekkor eladta a Castrum Scegh néven említett várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Az ő utódai vették fel később az Essegvári családnevet. Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, így Kőszegi Iván a félelmetes dunántúli oligarcha hadba vonult ellene.

band2band1

A támadók elfoglalták az erődítményt, és foglyul ejtették a birtokost és lófarkon hurcolva végeztek ki. Négy év múlva azonban a királyi hadak visszafoglalták a várat, melyet a király az uralkodóhoz hű Lőrinte fiának, Tamásnak juttatott vissza. A 15. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és egyéb helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ciszterna. Az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Zsigmond király elkobozta tőlük a várat és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá vonta. Az 1440-es években I. Albert király halála után támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel elfoglalta a várat, amit csak a bátaszéki csatában kivívott győzelem után tudott visszaszerezni a királypárti Essegvári család. A trónra lépő I. Ulászló mind a Rozgonyiakat, mind az Essegváriakat birtokba helyezte, ami újabb pereskedésekhez vezetett. Végül 1472-ben Essegvári György szerezte ténylegesen vissza az erődítményt családja számára. 1499-ben Essegvári Ferenc feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat. Rövidesen a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére költöztek, Essegvárat elhanyagolták. A vár pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínű, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata pusztította el.

A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, anyagait a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak. Feltárása és az ezzel párhuzamos műemléki megóvó munkálatok 2003-ban megkezdődtek. Előbb a délkeleti torony feltárása és restaurálása történt meg, majd a keleti és déli falak napvilágra hozatala.

5. Kisnána

A kisnánai vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették.

kisnana1kisnana2

Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót. 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

6. Simontornya

Simontornya környéke egykor mocsaras vidék volt. A település ennek a mocsaras vidéknek a legnagyobb szigetén épült és csupán két hídról volt elérhető. A település nevét adó vár az Árpád-korban épült és a középkorban és a reneszánsz idején élte virágkorát. Díszes és közismert várkastély volt az országban. Ma Tolna megye egyik kulturális központja. Budapestről a Pécs felé vezető úton, Székesfehérvárról a 63-as úton érhető el. Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277 után építette az első várat. Magas falakkal körbevett négyzet alapterületű egytornyos erődítményként kezdte el történetét a vár. Az alapító Simon leszármazott nélkül halt meg, így a település tulajdonjoga a királyra szállt vissza. 1324-ben I. Károly, János mesternek (budavári rector és óvári kapitány) adományozta. Az ő fia végrendeletében Lackfi Istvánra (erdélyi vajda) hagyta, a korabeli Magyarország legbefolyásosabb családjai közé tartoztak. Az ő idejükben történt a vár első továbbfejlesztése. Egy palotaszárny alakítottak ki, mellyel Magyarország legjelentősebb birtokközpontjává vált. A vár falain vannak azok a kő ablakkeretek, amelyek a hazai gótikus építészet első villantásai. 1397-től hosszabb pereskedés után a vár a Garai család kezére került. Garai László 1447-től volt az ország nádora, tehát ismét befolyásos család birtokolta az erősséget. 1448-ban Farkas László vette zálogba a várat és jelentős építkezésekbe kezdett. A vár köré védőövet építtetett. Elbontatta a tornyot és helyére egy új épületszárny került. A régi palotaépületet is továbbépült: az udvari homlokzat elé egy négy pilléren álló árkádsort emeltek.

simontornya1simontornya2

1482-ben Garai Jób szintén utód nélkül halt meg, így a vár ismét a koronára szállt. Az 1500-as évek elején Gergelaki Buzlay Mózes Mátyás király diplomatája a Jagelló-ház udvarmestere, művelt főnemes tett szert a vár tulajdonjogára. Az ő idején élte fénykorát a vár mind kulturális, mind építészeti szempontból. Az 1509-es átalakítás az ország legjelentősebb reneszánsz várkastélyává emelte Simontornyát. Buzlay a fővárosban a királyi építkezések befejeztével az ott felszabaduló mestereket, hívta el, hogy felépítse a saját reneszánsz központját. A külhoni udvarokat is megjárt, művelt nemes tökéletesen ismerte a kor építészeti követelményeit. A vár alaprajzát meghagyva, a régi gótikus épületeket átépítve tette a várkastélyt Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélyává.

A ma látható vár, a gótika és a reneszánsz tökéletes együttélését mutatja.

A belső terekben összesen hat kandallót fedeztek fel a rekonstruálók.

A falakat hatalmas falikárpitok takarták. Az udvar falait körbevették a fából készült függőfolyosók, amelyek az U-alakú udvarnak teljesen reneszánsz összképet biztosítottak.

7. Sirok

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedtünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

sirok1sirok2

A várat a régi birtokosa, a Bodon család építette a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánította, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezte ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősített. 1331-ben a király visszavette az adományt, és egy Ehenyk nevű cseh vitéznek adományozta. A vitéz halála után 1337-ben ismét királyi vár lett, és erős őrséggel látták el. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatta a várat, a munkálatok költségeit azonban Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagy fizette. A király ezért 2000 forint értékben neki adta zálogbirtokként. A vár alatti részen közben már kialakult a "szolgáló népek" telepe, amely alapja lett a hamarosan kialakuló községnek. Fordulatot jelentett a térség birtoklásában a Tari család megjelenése...

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár kalandos történetéről, KATTINTS IDE!

8. Tata

Aki ellátogat Tata városába, sok érdekes és értékes műemlék között, megnézheti a középkori Magyarország egyik jeles várát, vagyis annak romjait és megmaradt, helyreállított szárnyát. Festői környezetben, a tatai Öreg-tó partján álló, műemlékegyüttesben a korhű berendezések mellett, római kori, és az Esterházy család korabeli kiállítások is várják.

Magyarország legromantikusabb várát Luxemburgi Zsigmond építette az 1300-as évek végén. Ezután a Rozgonyi család zálogába került ahonnan csak I. Mátyás váltotta meg. Mátyás bővítette a várat két emeletessé, és kikövezett árkot húzatott a vár köré. Ezután fia Corvin János örökölte a várat, akitől II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csata után török csapatok portyáztak a környéken, de Gróf Cseszneky György sikeresen megvédte a várat. Ezután a Győrhöz tartozó végvári rendszerhez tartozott és a török csupán pár évig birtokolta. A visszafoglalás után egy nagyszabású haditechnikai fejlesztésbe kezdtek. Ekkor építették a külső várfalrendszer, és a ma is látható hatalmas vizesárkot. A bécsi ostromra vonuló Kara Musztafa nagyvezír a várat felrobbantatta 1683-ban. I. Lipót császár általános rombolási rendeletétől pedig a Rákóczi szabadságharc mentette meg.

tata1tata2

1727-ben a tatai uradalmat Esterházy József gróf, országbíró vásárolta meg. Ekkor épült a várhoz a mai napig a vár megközelítését elősegítő négy félköríves híd és közvetlen a várba érve a bal oldalon található udvarbírói épület cellákkal. Az épületbe kerültek az Esterházy család levéltára és a gyűjteményeik. Több cellát is kialakítottak még az épületben, és egy új kápolnát is építettek, amiben a raboknak tartottak misét, majd később az itt élő angolok használták az anglikán egyház szolgálatában. Az 1800-as évek végén egy nagy országos hadgyakorlat miatt átalakították az ablakokat, hogy itáliai gótikát idézzenek. A 20. század elején is építkezések, boltozások voltak a várban, ezek ismerté tették a várat, de történelmi hitelességet nem mutattak. 1945-ig volt az Esterházy család birtokában. 1955-től működik benne a Kuny Domokos Múzeum. 1965-től folynak ásatások a területen.

9. Csókakő

A Vértes hegység nyugati oldalának sziklaperemén épült erődítmény, Fejér megye egyetlen, viszonylag épen megmaradt vára. A hegy oldalából kinyúló dolomitplatóra épített vár, Székesfehérvárról mindössze 15 km-re található, északi irányban. Pár évtizeddel ezelőtt már szinte alig látszottak ki a romok a föld és növényzet alól, ma a környék legnagyobb turisztikai látványossága. Tövében halad el az Országos Kéktúra útvonala. Jelenleg is építés alatt áll és régészeti feltárásokat folytat a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. A honfoglalás után a Csákok kezébe került a terület, akik hosszú ideig uralták a környező birtokokat, feltehetően Csákvár központtal. Csókakő fekvése igen kedvező, innen felügyelték a Gaja-patak mentén lévő utat. A település és a vár említése elsőként egy 1299-ben kelt oklevélben található. A Csákoktól Anjou Károly szerezte meg, mert nem akarta, hogy egy számára is veszélyes birtoktömb alakuljon ki.

csokako1csokako2

A Csókakői vár várnagya a vármegye ispánja volt. 15. században a Rozgonyi család kezére kerül. Rozgonyi István 1428-ban megmentette az uralkodó életét, valószínűleg ezért kapta cserébe. A rozgonyiak után Corvin János és Bakócz Tamás is a vár tulajdonosai közé tartoztak. 16. században elvesztette a jelentőségét, hiszen a török seregekkel szemben egy ekkorka erősség képtelen volt felvenni a harcot. 1543-ban Szulejmán serege elfoglalta a közeli Székesfehérvárt. 1544-ben Ahmed fehérvári bég előtt kardcsapás nélkül megnyitották Csókakő kapuit. Innentől fogva a törökök előretolt helyőrsége volt, mindössze 33 janicsárral a falai között. 1687 őszén szabadult fel. 1850 körül Rómer Flóris ismerte fel a hely régészeti jelentőségét.1885-ben került sor az első felmérésre. A várat 1953-ban nyilvánították csak műemlékké. 1960-ban elkezdődött egy helyreállítás és ásatás, de félbemaradt. 1995-ben megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága, és szó szerint a földből kiásott köveket kezdték el visszaépíteni a falakra. Azóta vannak régészeti feltárások is a vár területén. Ez jelenleg is, nagy erőkkel zajlik, és mára kezd kirajzolódni a vár eredeti formája. Pár éve helyreállították a kaputornyot és a kápolnát modern és régi technológiákkal. Valamint a vár szerepel a Kormány vár helyreállítási programjában is.

Talán nemsokára régi pompájában ragyog majd, őrizve a Móri árok csodálatos látványát a Vértes oldalából.

10. Várpalota

Székesfehérvár és Veszprém, a királyok és királynők városa közötti, fontos útvonalon a 13. században a Bakony lankáin egy kicsinyke vár épült. közel száz évvel később Bátorkő néven nevezik a Keleti-Bakony szirtjein magasodó erődítményt. A dolomit sziklacsúcsok azonban nem teszik lehetővé, hogy a várat tovább fejlesszék, ezért a 14. században az Újlaki család a Bakony domborulatai melletti medencében építtet magának egy U-alaprajzú épületet. Ez a mai várpalotai vár alapja. 1397-ben említik az erődítményt először egy oklevélben palota néven. Újlaki Miklós 1445 előtt egy kör alaprajzú toronnyal, és egy kapuvédművel is megerősítette.

varpalota1varpalota2

Az 1445-ben rendeletet hoztak, hogy az engedély nélkül vagy zavaros körülmények között épített várakat földig kell rombolni. A palotai várat, öt másik társával együtt azonban nem tették a földdel egyenlővé. Az Újlaki család, aki a kora legnagyobb füldesúri hatalommal bíró családja volt 1526-ig, kihalásáig a vár birtokosa volt. Nevükhöz fűződik a monda, miszerint magát Mátyás királyt is megvendégelték e falak között, sőt Beatrix itt készült a fehérvári esküvőre és koronázásra, de ide küldte csapatait a koronáért Mátyás halála után, amit Corvin János a vérontás elkerülése végett át is adott, lemondva így a trónról. Egy újraházasodás révén a vár tulajdonjoga Móré Lászlóhoz került, a pécsi püspök testvéréhez. Móré részt vett a mohácsi csatában, és neve szerepel az Egri csillagokban is. Ellene Szapolyai János 1533-ban sereget küldött. Amikor a vár elveszni látszott, ő gyermekeit és vagyonát hátrahagyva menekült el. Később török fogságba esve Török Bálinttal és Maylád Istvánnal együtt, az isztambuli Héttoronyban halt meg.

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár egykori lakóiról, KATTINTS IDE!

+1 Bátorkő

A vár romjai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, és szinte mesébe csöppenve érezzük magunkat. A hatalmas dolomit szirtre épített erősség idősebb, mint a pár kilométerre fekvő palotai vár. A 13. században épült, igazi vadregényes környezetben, hogy felügyelje a Fehérvár és Veszprém közötti fontos útvonalat.

Az Újlakiak palotai építkezése után azonban folyamatosan veszített jelentőségéből, és a törökök után teljesen lakatlanná válva, a mai napig pusztul. Ezért évszázadok óta nevezik Pusztapalotának.

batorko1

Bátorkő

kulavar1

Kulavár

+2 Kulavár - Szabadbattyán

Székesfehérvártól csupán 10 kilométerre a Balaton felé, a 7-es számú főút közvetlen közelében található Kulavár, Szabadbattyán belterületén. Volt őrtorony, de lerombolták, majd felépítették, később magtár lett, ma múzeum. Már az 1300-as években királyi vámszedőhely állt itt. Az itt szolgálóknak építettek vastagfalú támpillérekkel megerősített őrtornyot. 1398-tól a grófi Battyányi család tulajdona volt. Valamennyi hadászati jelentősége csak az 1541-ben bevett fehérvári vár elfoglalása után volt. A törökök előbb lerombolták, majd újraépítették: palánkfallal és vizesárokkal is körbevették. 1568-ban a védők létszáma 109 főnyi zsoldos volt. A török uralom alatt, elővárként működött, innen vitték a hírt, ha nagyobb Habsburg sereg érkezett.

"E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben, és katonái naponta háromszor-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz-folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek."

- írta Evlia Cselebi, török utazó. A keresztény csapatok újra 1601-ben vonultak be falai közé, de véglegesen csak 1687-ben sikerült megtartani a Habsburg zsoldosoknak. A körülötte lévő palánkvár idővel elpusztult, magát a gótikus lakótornyot magtárrá alakították. Ma Fejér megye török kori emlékeit bemutató múzeumként működik. Épületét 1970-es években újították fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Tavaszi kirándulások gasztro megállókkal: 6 hely Budapesten és környékén, amit érdemes felfedezni
Kirándulnál egy jót, de közben ennél is valami igazán emlékezeteset? Mutatunk olyan helyeket, ahol a friss levegő és panoráma mellé komoly gasztroélmény is jár.


Áprilisban, amikor végre megérkezik a tavasz, különösen csábítóvá válnak a budapesti és környékbeli kirándulóhelyek: zöldbe borulnak az erdők, hosszabbak a nappalok, és egyre inkább kedvünk támad kimozdulni a szabadba. Szerencse, hogy a főváros környékén rengeteg olyan úticélt találni, ahol a természetjárás élménye egy jó gasztro megállóval válik igazán teljessé.

Cikkünkben most olyan párosításokat mutatunk, ahol a friss levegő és panoráma mellé komoly gasztroélmény is jár.

A Normafán a klasszikus vonalat képviselő Normafa Rétes, Normafa Lángos, valamint az új hullámos Normafa Smashed Burger teszik teljessé a kiréndulást, míg a Hármashatár-hegyen található Fenyőgyöngye Vendéglő erdőközeli környezetben kínál tartalmas megállót egy kiadós ebédhez. Budaörsön, a Kopárok felfedezése után a Komló és Tehén ízletes burgerei és pizzái jelentik a megérdemelt jutalmat, Budakeszin pedig a Vadaspark és az Arborétum mellé a Cziniel Budakeszi Cukrászda és Kávéház kínál tökéletes ráhangolódást vagy levezetést finom ételeivel. A Rózsadomb környékén a VAJ Buda nyugodt bázisként szolgál egy barlangtúra vagy erdei séta előtt vagy után, a hűvösvölgyi élményeket pedig a Békeidők Cukrászdájában indíthatod vagy zárhatod le széles kínálatukkal.

Normafa -  Normafa Rétes, Normafa Lángos, Normafa Smashed burger

A Normafa sokak számára egyet jelent a hétvégi kiruccanással: könnyen megközelíthető, mégis igazi hegyvidéki hangulatot ad, ráadásul az egyik legszebb panorámát kínálja Budapestre. Nem véletlen, hogy a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, hiszen egész évben könnyű séták, panorámás túraútvonalak és aktív kikapcsolódási lehetőségek várnak.

Tavasszal különösen szép arcát mutatja a környék: a friss zöldbe boruló erdőben könnyű sétával elérheted az Erzsébet-kilátót a János-hegyen, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a városra, de érdemes útba ejteni a Libegőt és az Anna-rét virágzó tisztásait is. A környéken több jól jelzett túraútvonal közül választhatsz, így akár egy rövidebb, napfényes sétát, akár egy hosszabb, erdei túrát is könnyedén beiktathatsz.

De a Normafa élménye régóta nem csak a sétáról szól. Generációk nőttek fel úgy, hogy a kirándulás része volt egy kötelező gasztro megálló is, és ez a hagyomány ma is él sőt, még izgalmasabb lett!

A klasszikus vonalat a Normafa Rétes képviseli, ami évtizedek óta a környék egyik legismertebb pontja. A rétesek a mai napig a régi, jól bevált recept alapján készülnek: az almás, a túrós vagy a meggyes változat szinte kihagyhatatlan. Sokan kifejezetten ezért kapaszkodnak fel a hegyre, és az első harapás után rögtön érthető is, hogy miért.

Ugyanilyen ikonikus megálló a Normafa Lángos, ahol a frissen sült, ropogós tészta illata már messziről odavonzza a kirándulókat. A klasszikus sajtos-tejfölös továbbra is verhetetlen, de többféle feltéttel is kérheted, így akár minden alkalommal kipróbálhatsz valami újat. Egy hosszabb séta után pedig különösen jól esik ez a laktató, igazi „magyar street food” élmény.

A hagyományos ízek mellé azonban megérkezett az új hullám is. A Normafa Smashed Burger rövid idő alatt a fiatalabb közönség egyik kedvenc találkozóhelye lett. A smashed burger a street food világ egyik legmenőbb trendje, és itt, a hegy tetején különösen jól működik: egy szaftos burger és egy hideg üdítő tökéletes lezárása lehet a kirándulásnak.

A három hely együtt adja meg azt a hangulatot, ami miatt a Normafa ma már nemcsak kirándulóhely, hanem igazi gasztro úti cél is. Ha ide készülsz, érdemes eleve úgy tervezni, hogy legalább valamelyik megálló biztosan beleférjen a programba. Itt a falatozás nem pusztán egy gyors pihenő, hanem a kirándulás szerves része, sokaknak épp annyira várva várt program, mint maga a séta.

Hásmashatár-hegy - Fenyőgyöngye Vendéglő

A Hármashatár-hegy Buda egyik legszebb és legsokoldalúbb kirándulóterepe, amelyet minden évben tízezrek választanak, ha egy könnyed délutáni sétára, hosszabb túrára vagy akár egy laza piknikezésre vágynak a természetben. A környék nemcsak a jól bejárható ösvényei és panorámás pontjai miatt vonzó, hanem azért is, mert itt mindenki megtalálja a saját tempóját a nyugodt kikapcsolódástól egészen az aktív, adrenalinban gazdag programokig.

A környéken több látványos kilátópont is vár: az Árpád-kilátó, a Guckler-kilátó vagy a Hármashatár-hegy Északi Kilátópont mind-mind különleges panorámát kínál a városra. Ha pedig egy kiadósabb túrára indulnál, a jól kiépített túrahálózatnak köszönhetően innen könnyedén továbbhaladhatsz a hegy magasabb részei felé, de akár a Nyék–Vadaskert irányába is elindulhatsz. A Guckler Károly tanösvény pedig különösen jó választás, ha egy könnyed, mégis tartalmas sétát keresel: a 14 állomásos útvonal szinte végig sík terepen vezet, miközben a környék élővilágáról és történetéről is sok érdekességet tudhatsz meg.

És ha már itt jársz, szinte adja magát, hogy a túra kezdetén vagy végén a Budai Parkerdő közepén megbújó Fenyőgyöngye Vendéglőbe térj be, amely tökéletesen belesimul ebbe a nyugodt, erdei miliőbe.

A város felett található étterem nem véletlenül a túrázók egyik kedvence: terasza szinte egybeolvad a környező tájjal, így a náluk elfogyasztott ebéd közben sem kell kilépned a kirándulás hangulatából.

A vendéglő története egészen 1935-ig nyúlik vissza, és ezt az időtálló szemléletet ma is érezni minden részletében. Itt nem trendeket akarnak követni, hanem azt mutatják meg, miért szerethető a magyar konyha generációk óta. A frissen sült húsok, a szaftos pörköltek, a gazdag gulyás vagy egy jól elkészített lecsó pontosan azt az otthonos, ismerős ízvilágot hozzák, ami egy erdei séta során különösen jól esik.

Az étlap ráadásul rendkívül választékos, több mint 120 étel szerepel rajta a levesektől a desszertekig. A klasszikus ételek mellett könnyebb, modernebb vagy akár speciális étrendhez igazodó opciók is szerepelnek rajta, így tényleg mindenki találhat kedvére valót. Ha pedig munkanapokon 12:00 és 16:00 között érkezel, érdemes számolni a hetimenüvel, ahol többféle, háromfogásos menüből választhatsz kedvező áron.

A Fenyőgyöngye nemcsak egy étterem, hanem fontos találkozópont is: innen indul több népszerű túraútvonal, és az Országos Kéktúra is érinti, így kirándulás előtt és után is kézenfekvő megálló. Mindez ráadásul csak pár percre van a várostól, mégis olyan érzést ad, mintha teljesen kiszakadtál volna: a teraszon ülve madárcsicsergés, friss levegő vesz körül.

Budaörs - Komló és Tehén

Ha egy igazán látványos, mégis könnyen elérhető kirándulóhelyet keresel Budapest közelében, Budaörs szinte adja magát. A Budai-hegység peremén húzódó Budaörsi Kopárok különleges, már-már mediterrán hangulatot árasztanak a fehéres dolomitsziklákkal és a napsütötte, kopár csúcsokkal, miközben a környék valójában meglepően gazdag élővilágnak ad otthont.

Sokan csak az autópályáról pillantják meg ezeket a hegyeket, pedig érdemes közelebbről is felfedezni őket. A környék egyik legismertebb látványossága a Kő-hegy, ahol a kápolna és a kereszt nemcsak zarándokhelyként fontos, hanem azért is, mert innen elképesztő panoráma nyílik a környező vidékre. A Csíki-hegyek lankái szintén kihagyhatatlanok: a vadregényes, hullámzó vonulatok és a 300 méter fölé emelkedő csúcsok ideális terepet adnak egy könnyed, mégis élménydús túrához. Ha pedig egy kis „mediterrán életérzésre” vágysz, irány a Sorrento-sziklák. A néhány méterre elhelyezkedő sziklatömbök között sétálva tényleg olyan érzésed lehet, mintha nem is Budapest mellett járnál. Innen már csak egy lépés a Farkas-hegy, ahol a kilátás mellett a Vitorlázórepülő-emlékmű is érdekes megálló.

Egy ilyen túra előtt vagy után pedig szinte automatikusan jön az igény: valami tartalmas, jól megérdemelt ételre. Ebben lesz tökéletes partnered a Komló és Tehén.

A hely már a nevével is mosolyt csal az ember arcára, és nem is árul zsákbamacskát: itt valóban a sör és a burger a főszereplő. A családi vállalkozás 2014 óta működik, és azóta stabil törzsvendégkört épített ki magának.

A burgerek karakteresek és átgondoltak: a klasszikus marhahúsos verziók mellett csirkés, pulled porkos és vegetáriánus opció is szerepel az étlapon. Az ételek lelke a házi szósz, amely sajtrémes-tejfölös-fokhagymás alapjával elsőre talán szokatlan lehet, de pont ettől válik igazán emlékezetessé. A rendelés leadása során az egyéni igényeknek is eleget tudnak tenni, a bucikat kérheted gluténmentes vagy teljeskiőrlésű változatban, a burgereket pedig laktózmentesen is elkészítik.

Ha pedig tovább lapozol az étlapon, hamar kiderül, hogy a kínálat jóval szélesebb: pizzák, barbecue ételek és saláták is szerepelnek rajta, így könnyen megtalálhatod azt, amihez épp kedved van. Nyáron ráadásul még lazábbra veszik a hangulatot: az eddig felsorolt ételek mellé külön nyári étlappal is készülnek - például hekkel -, mellé koktélok, hangulatos kerthelyiség és időnként kertmozis esték is társulnak. Ráadásul folyamatosan készülnek valamilyen újdonsággal is: szinte minden hónapban előrukkolnak valami friss ötlettel - ősszel bajor hetekkel, novemberben a visszatérő libamájas burgerrel, tavasszal medvehagymás burgerrel -, így mindig van miért visszatérni hozzájuk.

És ha már Komló és Tehén, akkor a sörökről sem szabad megfeledkezni. A választék egészen lenyűgöző: csapolt és üveges tételekből is válogathatsz, cseh, magyar, bajor, belga vagy akár ír különlegességek közül, így szinte biztos, hogy megtalálod a kedvenced.

Budakeszi - Cziniel Budakeszi Cukrászda és Kávéház

Ha egy olyan kirándulóhelyet keresel Budapest közelében, ahol a természetjárás mellé könnyed, családbarát programok is társulnak, Budakeszi ideális választás. A várost körülölelő erdők, tanösvények és panorámás útvonalak tökéletes terepet adnak egy lazább sétához vagy akár egy egész napos túrázáshoz is.

A környék egyik legnépszerűbb célpontja a Budakeszi Vadaspark, ahol a természetközeli élmény egészen kézzelfoghatóvá válik. A több mint 50 állatfaj mellett látványetetések, állatsimogató és játszóterek gondoskodnak arról, hogy a kisebbek számára is élménydús maradjon a nap. Ha viszont inkább a csendesebb, elmélyülős séták felé húznál, érdemes továbbindulni a Budakeszi Arborétumba. A Budai Tájvédelmi Körzet déli határán fekvő terület tavasszal különösen szép arcát mutatja: ahogy éled a természet, fokozatosan megtelik színekkel és illatokkal, és a séta szinte észrevétlenül válik lelassulássá. A környékről egyébként több túraútvonal is indul, így ha kedvet kapsz, könnyedén átkapcsolhatsz egy hosszabb erdei kirándulásba is.

A természetjárás élményét pedig érdemes egy jól időzített gasztro megállóval kiegészíteni, ebben lesz tökéletes partnered a Cziniel Budakeszi Cukrászda és Kávéház.

A Budakeszi szívében, barátságos légkörben található hely szinte kapuként nyílik a természet felé, így ideális találkozópont kirándulás előtt és után egyaránt.

Ha korán indulsz, érdemes náluk kezdeni a napot: egy tartalmas reggeli vagy brunch, mellé egy jó specialty kávé pont azt az energiát adja meg, amivel igazán jól esik nekivágni az erdei ösvényeknek. A kínálat a nap második felében is erős: a kirándulás után jól esik egy könnyed kávéházi fogás, vagy akár egy tartalmasabb ebéd, közben kibeszélni a túra során tapasztalt élményeket.

A saját készítésű desszertek és sütemények mellett folyamatosan jelennek meg szezonális újdonságok is, tavasszal például kifejezetten friss, könnyed ízekkel készülnek.

A hely hangulata kifejezetten családbarát: tágas terek, gyerekjátszó kényelmes környezet és gyerekbarát megoldások teszik lehetővé, hogy itt tényleg mindenki jól érezze magát. A terasz pedig külön pluszt ad az élményhez, lehetőséget ad arra, hogy a természetközeli élmény a sütemények, a főfogások és a kávé mellett is megmaradjanak.

Rózsadomb és környéke - VAJ Buda

Ha a budai oldal csendesebb, zöldebb részeit fedeznéd fel, a Rózsadomb és környéke ideális kiindulópont. Itt már pár lépés után magad mögött hagyhatod a városi nyüzsgést és több irányba is elindulhatsz, attól függően, mennyire vágysz aktív programra. A környék egyik legizgalmasabb látnivalója a Pál-völgyi-barlang, ami Magyarország egyik leghosszabb barlangrendszere. A hűvös, kanyargó járatok és a különleges kőformációk egészen más világba repítenek, és akkor is emlékezetes élményt adnak, ha csak egy vezetett túra erejéig merülsz el benne. Ha inkább a felszínen maradnál, a Kiscelli parkerdő nyugodt, árnyas útvonalai tökéletesek egy lazább sétához, míg a Mátyás-hegy környéke már egy kicsit vadregényesebb hangulatot hoz, kisebb szintemelkedésekkel és csendes erdei ösvényekkel. A közelben található Budapest egyik jellegzetes, már messziről is jól látható sziklaszirtje, az Apáthy-szikla is, amely nemcsak remek panorámapont, hanem különösen értékes élővilággal is büszkélkedhet.

És pont ezt a nyugodt, természetközeli hangulatot viszi tovább a környék egyik legjobb gasztro megállója is. Kirándulás előtt vagy után érdemes útba ejteni a VAJ Budát, amely a Rózsadombon, a Hello Buda teraszán vár, és már a lokációjával is azt az érzést adja, mintha nem is a városban lennél. A hét minden napján reggel 7-től este 8-ig tartanak nyitva, a helyszínen pedig két egységgel (VAJ Pékség és VAJ Kávézó), valamint egy külön, tágas ücsörgős résszel várják a vendégeket.

A kínálat erősen épít a minőségi alapanyagokra és a kézműves szemléletre, amit már az első pillantásra is látni a pultban.

A péksütemények széles választékában a klasszikus magyar kedvencek - mint a kakaós csiga, a túrós batyu vagy a saját baracklekvárral készülő Rákóczi túrós batyu - ugyanúgy helyet kapnak, mint az izgalmasabb, szezonális darabok. Tavasszal például az epres-vaníliás danish hódít friss eperrel, eperlekvárral és lágy vaníliakrémmel. A kínálat egyik sztárjai a bőségesen töltött, tekintélyes méretű croissant-ok: a pisztáciás változat házi pisztáciakrémmel készül, de a „Maxi King” (mascarpone, fehércsokis földimogyorókrém, étcsokoládékrém, sós karamell, pörkölt mogyoró) vagy a karamellizált tetejű crème brûlée verzió is komoly élményt ígér.

A házi készítésű szendvicsek terén sem aprózzák el: a saját kovászos kenyerekbe töltött, naponta frissen készülő változatok között a klasszikus toastok mellett olyan tartalmas darabok is szerepelnek, amelyek egy egész ebéddel is felérnek. Ilyen például a spicy chicken curry-s majonézzel, a tonhalkrémes miszós-tojáskrémmel, marinált hagymával, és a közönségkedvenc sajtos-sonkás perec szendvics. Emellett kovászos kenyerek és pékáruk – kifli, bagel, focaccia – is reggeltől estig elérhetők mindhárom VAJ egységben.

A desszertkínálatuk folyamatosan frissül: a Márk Szonja vezette cukrászcsapatnak köszönhetően szezonról szezonra jelennek meg az új ízek, tavasszal például az epres-bazsalikomos panna cotta és a szedres brownie színesíti a kínálatot. Ráadásul az élményt haza is viheted: házi készítésű pralinékat, és krémeket is elkezdtek árulni - pisztáciás, diós vagy maracuja-karamell - is megvásárolható kis üveges kiszerelésben.

Ehhez társul az italkínálat, ahol a specialty kávé kiemelt szerepet kap: a VAJ állandó partnere a budapesti Casino Mocca, de rendszeresen vendégeskednek náluk más európai pörkölők is. A házi készítésű limonádék, jeges teák, szörpök és kombuchák különösen jól esnek egy túra előtt vagy után.

A VAJ Buda egyik legnagyobb erőssége, hogy könnyedén alkalmazkodik a hangulatodhoz: lehet egy gyors indulás előtti állomás, egy ráérős brunch hely vagy egy nyugodt levezetés a nap végén. A Hello Budában ráadásul több térrel és egy tágas, ücsörgős résszel is várnak, így mindig találsz egy kényelmes sarkot.

Hűvösvölgy - Békeidők Cukrászdája

Ha a budai oldal könnyen elérhető, mégis természetközeli kirándulóhelyeit keresed, Hűvösvölgy ideális választás. A környék egyik legnagyobb előnye a sokszínűsége: a Gyermekvasút már önmagában élmény, különösen, ha egy szakaszt vonatozással is beépítesz a programba, a Hűvösvölgyi Nagyrét pedig tágas, napfényes terével tökéletes egy piknikezéshez vagy egy laza sétához. Itt nem kell teljesítménytúrában gondolkodni elég egy pokróc, egy kis séta és máris kiszakadtál a városból.

Ha viszont egy kicsit tovább mennél, néhány percre már a Hármashatárhegyi repülőtér vár, amit gyakran ejtenek útba az arrafelé kirándulók. Itt időről időre csendben sikló gépek rajzolnak íveket az égre, sétáló és piknikező emberekkel lehet találkozni. A közelben található a mindössze egy kilométeres Jane Goodall tanösvény pedig egy rövid, de tartalmas kitérőként is bőven megéri. A kényelmesen bejárható útvonal nemcsak egy gyors sétára ideális, hanem különleges élővilága miatt is izgalmas: információs táblák mesélnek a környék természeti értékeiről, többek között a fokozottan védett kaszpi haragossiklóról, amelynek egyik utolsó hazai élőhelye is itt található. A környéken több túraútvonal is keresztezi egymást, így könnyen alakíthatod a programot a saját tempódhoz: lehet belőle egy rövidebb, napfényes séta, de akár egy hosszabb kirándulás is a Budai-hegység gerincein.

Egy ilyen kiruccanás után pedig jól esik egy klasszikus, otthonos hangulatú megálló, ebben lesz tökéletes választás a Békeidők Cukrászdája.

A Pesthidegkúton, családi vállalkozásként működő cukrászda 2012 óta várja a vendégeket, és már az első pillanatban hozza azt a békebeli hangulatot, amit a neve is ígér.

A kínálatban a klasszikus sütemények ugyanúgy megtalálhatók, mint az izgalmasabb, újragondolt változatok: az Esterházy-tortától a zabkekszen át egészen a könnyed, akár mentes mousse-okig sokféle finomság sorakozik a pultban. A házi készítésű pékáruk, az olasz kávé és a tavaszi-nyári időszakban a kézműves fagylalt mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a megálló valóban a nap jutalma legyen. A sós kínálat sem marad el az édes mögött, így akkor is találsz kedvedre valót, ha inkább egy könnyedebb falatra vágysz.

Ráadásul gondoltak azokra is, akik speciális étrendet követnek: vegán, csökkentett cukortartalmú, valamint liszt- és tejmentes sütemények közül is válogathatsz, így tényleg mindenki találhat magának valamit. Nyáron a hangulatos kerthelyiség ad még egy pluszt az élményhez, egy árnyékos asztal, egy szelet süti és egy kávé mellett könnyű újra felidézni a kirándulás legjobb pillanatait.

Ahogy a tavasz egyre inkább átveszi az uralmat a város felett, érdemes kihasználni minden alkalmat egy kis kiruccanásra főleg, ha azt egy jó falattal is megkoronázhatod. Ha legközelebb útnak indulsz, tervezz be egy gasztro megállót is: hidd el, megéri egy kicsit tovább maradni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk