ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Kihívás a javából" – magyar lányok mesélnek arról, hogy milyen külföldi fiúval járni

Öten vallanak arról, hogyan alakítható ki jól működő vegyes kultúrájú kapcsolat, és mik a buktatói.


Ha az ember külföldre megy, könnyen előfordulhat, hogy előbb utóbb belebotlik valakibe, aki fenekestül felforgatja az életét. És nem csak a megszokott értelemben, ahogy egy szerelem általában teszi. A vegyes kapcsolatokban többször fordulnak elő olyan nehéz döntések, kompromisszumok, a megszokottól eltérő körülmények, amelyekkel szembe kell nézni, és amelyekkel meg kell küzdeni, mint a "hagyományos" kapcsolatokban. Öt magyar lány elmondja, hogyan sikerült, illetve nem sikerült tartós, szilárd kapcsolatot kialakítania teljesen más kultúrából származó férfival.

A közös kultúra hiánya

A vegyes párkapcsolatban élőknek egyszerre kell szembenézniük a nyelvi és a kulturális különbségekkel. Mivel nem azonosak az alapjaik, ezért biztosan lesz, amit sosem fognak tudni megosztani egymással. Amíg egy magyarral tudtok nosztalgiázni a Vukon, addig külföldi szerelmeteknek nem jelent majd semmit az, hogy "fürge róka lábak".

Laza és spontán magyarok

Orsi és Philip egy nemzetközi ifjúsági jótékonysági szervezeten keresztül ismerkedett meg egymással. Orsi azóta már ki is költözött a párjához, együtt élnek Zürichben. Elmondása szerint a legtöbb kompromisszumot amiatt kellett hozniuk, mert a svájciak rendkívül szervezettek, míg ő egy kicsit lazábban kezeli a dolgokat, rugalmasabb a mindennapokban.

Az eltérő kulturális háttér a legtöbb esetben náluk nem konfliktushoz vezet, szerintük sokkal érdekesebbé teszi a kapcsolatukat. "Össze tudjuk hasonlítani a szokásainkat, és többet tanulunk akár a saját kultúránkról is. Én például eddig nem vettem észre, hogy ennyire lazák és spontánok vagyunk, a svájciakkal összehasonlítva viszont nagyon is" mondja Orsi.

Orsi_Philip

Orsi és Philip Budapesten

Szandra au pair volt Hollandiában, amikor egy internetes csoporton keresztül megismerkedett a kedvesével, Maartennel. Szandra azt mondja, egyáltalán nem nehéz kifejezniük legbelsőbb gondolataikat egymásnak, hiszen mindketten jól beszélnek angolul. Elmondása szerint az egyetlen negatívum, hogy a magyar szóvicceket képtelenség a fiúnak lefordítani.

Erika a munkahelyén ismerkedett meg lett származású párjával. Az életükben is Szandráékhoz hasonló a helyzet: "Kicsit zavaró, hogy nem tudjuk megosztani a kulcsfontosságú nemzeti nyelvű filmeket, rajzfilmeket a másikkal, amelyeken felnőttünk. Még ha a nyelvet értenénk is, a közeget már egyáltalán nem biztos, és emiatt az egész dolog értékét vesztené."

Erikaek

Erikáék

"Néha Google-fordítót használunk"

Áginak és indiai párjának hollandul kell beszélnie egymással, de a nyelvet Ági csak 1-2 éve kezdte el tanulni, így számukra ez is nagy kihívást jelent a mindennapokban. "Nagyon nehéz. Sokszor van ebből vita, mert nem értjük meg egymást, amikor olyan témában mélyedünk el, amely sok ember számára az anyanyelvén, a saját kultúrájában is tabunak tart."

"Gyakran nehéz megértetni magam, vagy éppen kifejezni, amit érzek, vagy amit gondolok, esetleg a párom nem tudja nekem rendesen elmagyarázni, mert van pár szó, amit nem értek. De a végén mindig tudunk kompromisszumot kötni. Nevetségesen hangzik, de néha Google-fordítót használunk. Nem szégyellem, mert ha ez kell ahhoz, hogy zökkenőmentesen haladjon a kapcsolatunk, akkor akár mindennap fordítózom.”

A családok

Nyelvi akadályokba ütközhet a másik fél családjával folyó kommunikáció is. A közös pont a legtöbb helyen az angol lenne, ám az idősebb generáció, a szülők esetén gyakran előfordul, hogy nem beszélnek jól idegen nyelveket, így nehezebben megy a másik családjába való beilleszkedés, mint egyébként.

Agiek

Ágiék

"Maarten szülei alig beszélnek angolul, így nekem kell a holland nyelvvel próbálkoznom, ha kommunikálni szeretnék velük. A család fiatalabb tagjai, illetve barátok mind jól beszélnek angolul, de amikor összejövetelre kerül a sor sok résztvevővel, nem várható el, hogy csak miattam mindenki angolra váltson. Maartenre ugyanez vonatkozik, neki is problémát jelent a kommunikáció a családommal és barátaimmal, amikor Magyarországra látogatunk" mondja Szandra.

Hasonló a helyzet Erikáéknál, ahol sem az ő, sem lett párjának családja, és a barátok nagy része sem beszéli annyira az angol nyelvet, hogy igazán jól megismerhessék egymást. "Kihívás a javából" mondja Erika, majd hozzáteszi: "de megoldható, türelemmel és sok-sok fordítással."

Ági még nem találkozott indiai barátja családjával, de mint mondja, ha a párja barátaival vannak, ők gyakran beszélnek anyanyelvükön. "Egy két barátja néha szól nekem, hogy ne haragudjak, mindjárt visszaváltanak hollandra, de ezért én soha nem haragszom, ugyanis amikor magyarok között vagyok, és ott van a párom is, én is magyarul beszélek. Szerintem ez teljesen természetes dolog."

szerelem

A család és barátok részéről egyébként senkinek sem volt probléma a szokatlan párválasztás. "A családom meg sem lepődött, hogy holland fiúm lett, hiszen én voltam az, aki Hollandiába költözött, tehát ez többé-kevésbé várható volt. Amíg rendes, szerethető emberről van szó, addig nekik mindegy, hogy milyen nemzetiségű. Maarten részéről természetesen meglepődtek, amiért holland helyett pont egy magyar lánnyal jött össze, de soha nem voltak ellenszenvesek, és mióta kezdenek jobban megismerni, a kapcsolat egyre jobbá válik. Családi eseményeken mindig ott a helyem, a barátokkal pedig kijövök" állítja Szandra.

Tetszik nekik a történelmünk

A magyar szokásokhoz, történelemhez a legtöbb fiú érdeklődéssel áll, alapvetően kellemes benyomásaik vannak Magyarországról. Orsi svájci barátja például szereti, hogy a magyarok nyitottak és spontának, hiszen elmondása szerint a svájciak nagyon megfontoltak, képesek hónapokkal korábban megszervezni egy baráti vacsorát, míg a magyarok sokkal rugalmasabbak ezen a téren.

"Ezen kívül tetszik neki a történelmünk, hogy sokkal több minden történt velünk, mint velük, valaha nagy ország voltunk stb. A kaját is nagyon szereti, több nemzeti kajánk is van, mint nekik. Szerinte közelebb állnak hozzánk a tradícióink, sokkal nagyobb szerepet játszanak a mindennapjainkban (például sokszor eszünk magyaros kaját), mint a svájciakhoz a saját szokásaik. Szerinte emiatt sokszor lehetnénk ezekre büszkébbek. Nekik nincs ilyen sok nemzeti ételük, de amijük van, arra nagyon büszkék. Nekik a fondü különleges, úgy állnak hozzá, hogy hurrá, ma fondüt eszünk, nekünk pedig egyértelmű, hogy anyu megint pörköltet csinált ebédre."

libazuza-porkolt400

Persze ellenpélda is akad. Sandy muszlim fiúval jött össze. Eleinte úgy tűnt működhet a dolog, ám végül ők nem tudták átugrani a két kultúra közötti szakadékot, így az elválás mellett döntöttek. "Ő muszlim és ez nagy kulturális különbségeket jelent. Mi alkoholt iszunk, sertéshúst eszünk. A magyar lányok felszabadultak, ő pedig sokkal visszafogottabb világban nőtt fel, ahol az asszony otthon várja a férjét, mos, főz, takarít, neveli a gyerekeket. Én teljesen más felfogású vagyok. Megvannak a női - mondjuk úgy - kötelezettségek, de attól én még nem vagyok otthonülő háziasszony, szóval neki ez is furcsa volt... Mindketten teljesen máshogy képzeltük el az életet."

Ettől függetlenül, míg együtt voltak, úgy tűnt, muszlim párja nagyon fogékony a magyar nyelv iránt. "Megtanulta a szeretlek, hiányzol, szívem szavakat. A "szeretlek"-et nagyon nehezen ejtette ki, és nehezen jegyezte meg. Ha tovább tartott volna a kapcsolatunk, biztos kérdezősködött volna, mert látszólag érdekelte a nyelv, amúgy is hét nyelven beszélt, abból négyen nagyon jól, három másik nyelven társalgási szinten. Azt mondta, a magyar nagyon nehéz, főleg a kiejtése. Véleménye szerint gyorsan beszélünk, és a szavakat sem lehet kivenni, amikor beszélgetünk, mert hadarunk, és olyan egyformának hangzanak a szavak."

Szandi is főleg a fenti az alapkifejezéseket tanította meg holland párjának, de emellett kicsit viccesre vette a figurát, és megkínozta szegény fiút. Megtanítottam neki a hupikék törpikéket, amit hukikék tőpikék hangzással sajátított el.”

"Oké, hogy a kínai nehéz, de az olyan messze van"

Orsi svájci barátja, Philip már sokkal komolyabban veszi a dolgot: "szeptember óta hetente egyszer jár magyar órára itt Zürichben. Persze a magyar nyelv nagyon bonyolult számára, a szavak és a nyelv logikája különbözik azoktól a nyelvektől, amelyeket eddig tanult. Egy kicsit meg is van valahogy azon lepődve, hogyan lehet egy európai nyelv ennyire bonyolult. Mert oké, hogy a kínai olyan nehéz, de az olyan messze van, Magyarország itt van Európa szívében, mégis teljesen más a nyelvünk."

konyv

Orsi azt is elmondta barátja kedvenc szava Magyarország, mert erről sosem gondolná egy turista, hogy mit jelent.

A legfurább szó számára a gyógyszertár. A "gy" hang kiejtése még mindig problémát jelent számára. Amikor szavakat tanul, mindig azt mondja, hogy olyan, mintha egy betűkombinációt tanulna, nem egy szót. Számára a magyar nyelv tanulása nagyon hálás dolog, mert senki nem várja el tőle, hogy beszélje a nyelvet, de ha már pár mondatot el tud mondani, akkor mindenki rögtön nagyon kedves lesz hozzá, értékelik, hogy tud egy kicsit magyarul.

Erika lett párja udvarias, barátságos, keményen dolgozó embereknek ismerte meg a magyarokat. Előzetes tudása a jó borokra, és a nem túl jó focira korlátozódott. "Maarten néha azt, hogy házias, keményen dolgozó, apró dolgokat értékelni tudó személy vagyok, a magyarságomnak tudja be" - árulja el Szandi, miközben az is kiderült, Maarten legkevésbé a magyar utakat szereti.

Lakhely, nyelv

A későbbiekben a házasság utáni közös életet a legtöbben nem Magyarországon képzelik el. Legfőképpen azért, mert nem szeretnék rákényszeríteni párjukat, hogy újra egy új életritmust vegyenek fel, illetve, hogy újrakezdjenek még egyszer egy életet. Nyelvi kérdésekben már megosztottabbak voltak a lányok.

Ági szeretné, ha a gyerek elsősorban azt a nyelvet beszélné, ahol élnek, és csak utána a magyart, illetve párja nyelvét. A többiek számára fontosabb, hogy a gyerekek elsősorban a szülők anyanyelvén tanuljanak meg.

Orsi úgy tervezi, a gyerekekkel két nyelven beszélnének, Philip svájci német, a lány magyar nyelven, konzekvensen, hogy a gyerekek ne keverjék össze a két nyelvet, és tudják, hogy az egyik anyuhoz tartozik, a másik meg apuhoz.

szerelmesek

A vegyes pároknak általában sokkal toleránsabbnak kell lenniük egymással, hiszen tudják, hogy nem ugyanabban a világban nőttek fel. Tisztában kell lenniük azzal, hogy néhány esetleges félreértés hátterében nem a személyiségi jegyek állnak, sokkal inkább az eltérő kulturális háttér.

Abban viszont mindannyian egyetértettek, ha szerelem van, akkor bármilyen eléjük gördülő nehézség legyőzhető, hiszen tudják, csak az működik, amit az ember szeretne, hogy működjön.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: