hirdetés

UTAZZ

Vadlovak és darvak nyomában jártunk a Hortobágyon

Alkalmi túravezetőnk Török Zoltán, A Vad Magyarország – A vizek birodalma című, számtalan nemzetközi díjat elnyert természetfilm rendezője volt.

Link másolása

hirdetés

Török Zoltán három éven keresztül forgatta itt, a Hortobágyi Nemzeti Parkban legújabb filmjét, a magyar mozikba november 4-én érkező Vadlovak – Hortobágyi mesét. A rendezővel, aki már szinte hazaérkezik a Hortobágyra, egy teljes napot töltünk a Pentezugi Vadlórezervátumban és környékén, hogy együtt járjuk be a forgatás helyszíneit és testközelből láthassuk filmje címszereplőit, az itt élő vadlovakat.

A Nemzeti Park bejáratánál dzsipbe szállunk, így közelítjük meg a Malomházi tanösvényt, ahol már vár minket Kerekes Viola vadlókutató, a Hortobágyi Nemzeti Park projektkoordinátora.

Először ő mesél nekünk a világ egyetlen, jelenleg is élő, valódi vadlovairól, a Przewalski lovakról, akik közül közel háromszáz él itt háborítatlan körülmények között a Hortobágy szívében, Pentezugban.

Mint mondja, a régi eurázsiai vadlovat egészen az 1800-as évek végéig kihalt fajként tartották számon. Ám 1881-ben egy orosz geográfus és Ázsia-kutató, bizonyos Nikolaj Michajlowicz Przewalski arról számolt be tudományos körökben, hogy mongóliai utazásai során felfedezett egy, az Eurázsiában őshonos vadlóhoz külsőleg nagyon hasonló állatot Belső-Mongólia egy érintetlen területén. A felfedezéssel kitört a vadlóláz, a világ lókutatói mind Mongóliába sereglettek, és elkezdték állatkertekbe áttelepíteni a mongol lovakat. Mint később bebizonyosodott, a fajnak ez volt a szerencséje, mert Mongóliában az 1960-as évekre kipusztultak a vadon élő lovak. A befogott példányokat azonban sikeresen szaporították, majd 1992-ben, egy visszatelepítési program keretében visszakerültek Mongóliába.

1997-ben ennek a fajvédelmi projektnek a részeként érkezett külföldi állatkertekből összesen 23 egyed a hortobágyi pusztára, ahol ma közel 300 vadló él, ez Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb vadlópopulációja.

A Malomházi tanösvényen gyalog indulunk tovább, a távolban komótosan legelésző tulkok tűnnek fel. Kerekes Violától megtudjuk, hogy ők az úgynevezett rekonstruált őstulkok, akik a legnagyobb békében élnek együtt a vadlovakkal. Fontos megemlíteni, hogy itt, a Hortobágyi Nemzeti Parkban található a legnagyobb populációjuk a világon, immár több mint 500 egyedet számlálnak belőlük a vadlórezervátum területén és az állatkertben.

Az állatok először kíváncsian méregetnek minket, de miután hozzászoknak a jelenlétünkhöz, tovább eszegetik a füvet.

hirdetés
És hamarosan megérkeznek a vadlovak is, akik kisebb-nagyobb csoportokba verődve sétálgatnak a pusztán. Török Zoltán felvilágosít bennünket, hogy amiket látunk, nem alkalmi csoportosulások. A vadlovak ugyanis háremekben élnek és nagyon szigorú törvények mentén szervezik a szociális életüket. Éppen ez az összetett társas viselkedés volt az, ami megfogta őt a vadlovakban és emiatt döntötte el 2016-ban, hogy önálló filmet forgat róluk.

Megtudjuk tőle, hogy a háremek élén a vezércsődör áll, aki maga mellé gyűjti a neki tetsző kancákat. Van olyan vezércsődör, akihez csak néhány kanca tartozik, „ők romantikus alkatok”, de filmje egyik főszereplője, a kiváló vérvonalú, szívós Leander például egészen kiterjedt háremet tart fenn. A kancák két éves korukig nevelik a csikóikat a háremben a vezércsődör és a többi kanca támogatásával, majd a tenyészkorba lépő kancák becsatlakoznak egy másik hím háremébe, a csődörök pedig megpróbálnak saját háremet kialakítani. Azok a csődörök, akiknek nincsen háremük, az úgynevezett agglegények. Ők egész nap egymással kergetőzve és verekedve erősítik magukat, a rendező szavaival élve gyúrnak, és várják a pillanatot, hogy kiüthessenek a pozíciójából egy vezérhímet.

Az agglegények nagy veszélyt jelentenek a csikókra. A kancák ellésekor lesben állnak, hogy elpusztítsák a vezérhímek utódait, ezzel is közelebb kerülve céljukhoz, hogy a saját genetikai állományukat örökítsék tovább. Éppen ezért egy-egy csikó születése mindig nagy eseménynek számít a vadlovak társadalmában, és komoly közösségi érdeklődés övezi. Sajnos előfordul, hogy tragikusan alakul a szülés, vagy később sérül meg a csikó, az ilyen esetek pedig az egész háremet megviselik.

Miután behatóan megismertük a vadlovak szerelmi életét és hatalmi harcait, utunk utolsó állomása felé vesszük az irányt. A délutáni szürkületben már ezrével gyülekeznek a darvak éjszakai szálláshelyükön, a Hortobágy körüli halastavak lecsapolt medrében.

A puszta egyik legnagyobb látványossága az október elejétől november közepéig tartó Daruvonulás. A térségben közel 250 ezer daru fordul meg ilyenkor, hogy az Észak-Európában töltött nyár után, elindulva Afrika felé még tegyenek itt egy nagyobb pihenőt a hosszú út előtt.

De nemcsak a darvak gyülekeznek a naplementében, hanem a turisták is, akik ma is szép számmal érkeztek daruvonulást nézni a halastavakhoz.

Visszatérve Budapestre szinte sokként ér minket a fővárosi zaj és forgatag Hortobágy csendje és békéje után. Mintha csak álmodtuk volna, hogy van egy hatalmas rónaság alig háromórányi autóútra tőlünk, ahol még a természet az úr.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

Több „kistestvére” is volt a Lánchídnak, egyikük „szerelem volt első látásra”

Gróf Széchenyi István egészen Angliáig utazott, hogy megtalálja a Dunára építendő híd prototípusát.

Link másolása

hirdetés

Budapest egyik jelképe a Lánchíd, amelynek története egészen Angliáig vezet el minket. Az akkoriban még komoly kihívásnak számító folyami híd ötlete ugyanis a Londonba látogató Széchenyitől származott, aki első látásra beleszeretett a Temze folyón látott lánchídba. A Dunára tervezett hídnak speciális feltételeknek kellett megfelelnie, amit a Hammersmith Bridge mind teljesíteni tudott.

Miután Gróf Széchenyi István úgy döntött, hogy szükség van egy Budát Pesttel összekötő állandó olyan hídra, amely ellenáll a folyó áradásának, a jégzajlásnak és biztosítja a város összekötését, alaposan felkészült. Még komoly anyagi támogatást is felajánlott, sőt, ő maga indult neki, hogy szétnézzen Angliában, ahol addigra már számos nagyfolyami híd is felépült.

Több év kitartó munkájával végül sikerült megvalósítani ezt a tervet is, de ehhez szükség volt egy komoly felismerésre: lánchidat kell készíteni.

A gróf 1832 szeptemberében érkezett barátjával, gróf Andrássy Györggyel a The Superb gőzössel a Tower előtti kikötőbe. A városban látta meg a Temzén átívelő Hammersmith Bridge-t, amellyel azonnal „szerelembe esett”, és eldöntötte, hogy Budapestre is ilyen hidat szeretne.

Ezért felkereste az 1827-ben elkészült híd tervezőjét és a mérnök által készített több hidat is. Így jutott el a Marlow Bridge-hez is, ami „kicsinyített mása” volt a később nálunk felépült hidunknak. William Tierney Clark angol mérnök 1832-ben építette a 72 méter hosszú lánchidat, amely Marlow és Bisham között ível át.

A Hammersmith Bridge

A William Tierney Clark által tervezett – 2008 óta műemlék - híd ma is áll és megcsodálható, bár ez a híd már csak részben „az” a híd. A London nyugati részén található híd Hammersmith and Fulham északi kerülete és Richmond upon Thames déli kerülete között biztosítja az átjutást a Temzén.

hirdetés

Elődjének megépítését 1824-ben engedélyezték, és 1827. október 6-án adták át. Ez volt az első függőhíd a Temzén. Bár úgy vélték, hogy nagyon biztonságos, az egyre nagyobb terhelést később nehezen bírta.

1870-ben komoly pánikot keltett, hogy a Temzén rendezett Oxford – Cambridge egyetemi evezősverseny nézői (mintegy 10-12 ezer ember) a verseny követése közben átszaladt a híd egyik oldaláról a másikra, és ettől a pályatest belengett.

A gondok miatt végül lezárták és egy ideiglenes hidat építettek mellette. A most látható híd tervezésére Sir Joseph Bazalgette-t kérték fel, aki az alapokat meghagyva alakította ki az új szerkezetet. Az átadásra 1887-ben került sor. Később felmerült, hogy villamost visznek át rajta, majd a kiszélesítése is, de a terv nem valósult meg.

Az újjáépült híd eredetileg rózsaszín lett volna, de végül 1888-ban zöld színűre festették, a stilizált levelek pedig bronzszínűek lettek. A 2. világháborút követően egy ideig szürke volt, majd 1986-ban újra visszakapta zöld-bronz színeit. (A hidat egyébként ott jártunkkor éppen felújították.)

A hídon egy emléktábla is látható, mely Charles Campbell Wood hadnagy hősies tettének állít emléket. A férfi 1919. december 27-én éjfél körül vette észre, hogy a folyóban egy nő fuldoklik. Az asszony életét megmentette, de ő maga a sérüléseitől kapott vérmérgezésben meghalt.

A hidat többször is megpróbálták felrobbantani, az IRA 1939-ben, 1996-ban és 2000-ben is merényletet tervezett, de szerencsére a hídban nem keletkeztek súlyosabb károk.

A Marlow Bridge

A másik „kistestvér”, a szintén ma már műemlék Marlow Bridge a Temze felett köti össze Marlow két oldalát. Elődje még a 16. században épült fahíd volt, ami részben megsemmisült, ezért a 18. században újabb fahíd épült a helyére. Ezt váltotta le az 1829 és 1832 között készült - jelenleg is álló - lánchíd, melyet William Tierney Clark tervezte. A „nagytestvérről”, a budapesti Lánchídról emléktábla emlékezik meg.

A Lánchíd

Széchenyi a budapesti híd tervezéséhez felkérte William Tierney Clarkot, aki először egy angol mérnököt, Youngot szerette volna kinevezni helyettesének, mivel ő nem tudott kellő időt tölteni az építkezésen. Ám Young a betegsége miatt nem tudta elfogadni a felkérést, így került a képbe – a skót származású névrokon - Adam Clark. Ő kapta meg végül a kivitelezés irányítását. (Őróla nevezték el később a Clark Ádám teret.) A munka 1840-ben kezdődött és 1849. november 20-án avatták fel a 375 méter hosszú Lánchidat. A ma is álló kőpilléres függőhidat – melynek elődjét a 2. világháborúban felrobbantották - 1949. november 20-án, az eredeti híd átadásának 100. évfordulóján avatták fel.

William Tierney Clark

Az 1783-ban született angol mérnök elsősorban hidak tervezésével és építésével foglalkozott, az elsők között tervezett függőhidakat. Tiszteletére a brit Institution of Civil Engineers, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége 2000-ben megalapította a Tierney Clark Díjat, amellyel kiemelkedő mérnöki alkotásokat díjaznak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

Kiderült, melyik nagyváros lett a legbiztonságosabb idén a világon

Tokió, amely 2015 óta minden alkalommal az első helyen állt, most még a dobogóról is leszorult a listán, európai város lett az első.

Link másolása

hirdetés

Amikor összeállították az idei rangsort, főként a kiberbiztonság kapott az eddiginél nagyobb szerepet, de megjelent a fontos mutatók közt a koronavírus elleni küzdelem sikeressége is.

A The Economist idén is összeállította a világ legbiztonságosabb városainak listáját, a közelmúltban háromszor is Tokiót választották a legbiztonságosabbnak, idén egy európai főváros végzett az élen, a japán főváros még a dobogóra sem került.

Koppenhága ugyanis a maximális 100 pontból 82,4-et ért el, megelőzve a második helyezett, 82,2 pontos Torontót.

A Top 10:

1. Koppenhága

2. Toronto

hirdetés

3. Szingapúr

4. Sydney

5. Tokió

6. Amszterdam

7. Wellington

8. Hong Kong

9. Melbourne

10. Stockholm

A rangsorolás közben azt nézik például, hogy

milyen elterjedt a bűnözés, milyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, mekkora a légszennyezettség, a helyiek várható élettartama, mennyi pénzt költenek a rászorulók megsegítésére, és van-e a városnak terve előre nem látható katasztrófákra. Most az is bekerült a mutatók közé, hogy hányan haltak meg a koronavírus miatt, valamint hogy a városnak van-e kiberbiztonsági és smart city-terve.

Sajnos a mi régiónkból nemhogy Budapest, de más nagyváros sincs a listán, ami közelebb van, az Frankfurt és Milánó, keleten pedig Isztambul és Moszkva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Nincs vége a nyárnak: ide utazz, ha melegebb éghajlatra vágysz!

Ha már az őszi vagy a téli kikapcsolódást tervezed, és olyan helyre utaznál, ahol a strandidő alap, akkor neked szól a lenti cikkünk, amiben megmutatjuk a legjobb úticélokat, melyek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről közvetlen járattal is elérhetők.

Link másolása

hirdetés

Bár a nyári szabadságok emléke még élénken él mindenkiben, sokan már a következő utazást tervezik, hiszen amikor itthon a zord időjárás határozza meg a mindennapjainkat, nincs is jobb annál, mint egy napsütéses vidékre utazni. Szerencsére a budapesti repülőtérről ősszel és télen is számos helyre utazhatunk közvetlen járattal. Mutatunk néhány tippet a legnépszerűbb nyaralóhelyekkel!

Luxus, csillogás és sivatagi túra Dubajban

Az elmúlt években a magyarok körében is egyre népszerűbb célpont Dubaj, ami nem csoda, mert aki egyszer megismeri, annak utána visszahúz a szíve az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városába. Csillogás, luxus és gazdagság - ez az, ami legtöbbünknek először eszébe jut Dubajról, és aki erre vágyik, az meg is találja a helyenként 12 sávos autóutakat, a világ legmagasabb épületét, a Burj Kalifát, a luxushoteleket és az óriási bevásárlóközpontokat is. Azonban érdemes ezeken túlmenően kipróbálni a hajókázást a Deira negyedben, bevetni magunkat egy egynapos sivatagi túrába, elutazni a csodálatos látványt nyújtó Al Quadra Lakes-hez, vagy akár meglátogatni a Miracle Gardent, a világ legnagyobb virágos kertjét.

Fantasztikus kirándulások a Kanári-szigeteken

A természeti szépségek szerelmeseinek egyik legkedveltebb desztinációja a 7 szigetből álló Kanári-szigetek, ahol télen-nyáron enyhe az idő, és egész évben süt a nap. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceán közepén csodálatos strandokkal és egyedülálló természeti szépségekkel várja a kirándulni vágyókat. A szigetek titka a sokszínűség a sűrű pálmafákkal, a mai napig érintetlen természettel, hosszú homokos strandokkal, homokdűnékkel, erdőkkel, vulkánokkal, barlangokkal és hegyekkel. Programban sincs hiány: fantasztikus golfpályák, búvárkodásra alkalmas partok, akváriumok és állatkertek is várják a látogatókat. Tenerife, Gran Canaria, Lanzarote és Fuerteventura a legkedveltebb Budapestről közvetlen járattal is elérhető szigetek.

Tökéletes relaxáció Hurghadában

A Vörös-tenger riviérájaként is emlegetett városban csodálatos természeti szépségek várnak a látogatókra. A színes korallzátonyok és a hajóroncsok kiváló búvárkodási lehetőségeket nyújtanak, de persze aki inkább csak fürdőzésre vágyik, azoknak rendelkezésre áll a helyi all-inclusive szállodák teljes ellátása. Este pedig jöhetnek Hurghada nyüzsgő bárjai és szuper éttermei: érdemes megkóstolni a tradicionális egyiptomi konyha sokszínű ételeit, például a ghanougot, ami egy izgalmas zöldségkeverék, a húskedvelőknek pedig a shawarmát ajánljuk, ami bárányból készül. A rossz időtől sem kell tartani: a területen egész évben garantált a ragyogó égbolt és napsütés.

A múlt és a jelen találkozása Antalyában

Antalya a Török Riviéra egyik legismertebb és egyben Törökország leggyorsabban növekvő városa. A legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztály számára tartogat érdekességeket, hiszen egyszerre ötvözi a nyüzsgő város hangulatát a hagyományos török kultúrával. Kaleiçi, Antalya óvárosa mindenkit lenyűgöz: a Hadriánusz-kapun keresztül megközelítve érdemes megnézni II. Attalosz király szobrát, Mehmet Pasa Dzsámiját és a régi óratornyot is, az óvárosi kikötő pedig páratlan szépséggel bír. A turisták a világ minden tájáról csodájára járnak a város nagyszerű strandjainak, és kihagyhatatlan a belváros szélén a tengerbe hulló édesvízi mésztufapadról is híres Düden-vízesés is. A gyerekes családok számára igazi szórakozást jelent a Beach Park, ahol az Aqua Land és a Dolphin Land várja a látogatókat.

hirdetés

Mielőtt útnak indulunk, fontos, hogy az aktuális beutazási szabályokról is tájékozódjunk a Konzuli Szolgálat oldalán. Július 1-jétől ismét szabadabban utazhatunk külföldre, mióta bevezették az európai uniós védettségi igazolást, illetve az egyes országokkal kötött kétoldalú megállapodásoknak megfelelően magyar védettségi igazolvánnyal is számos országba útnak indulhatunk. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren számos intézkedés történt az elmúlt hónapokban, amelyek biztosítják a nyugodt repülést, nekünk csak az a feladatunk, hogy betartsuk az ajánlásokat.

Ha pedig a fenti desztinációk között még nem találtad meg az igazit, segítségedre lesz a Budapest Airport utazástervezője, ahol csak ki kell választani, hogy mit szeretnél csinálni, és megmutatja neked a legtutibb javaslatokat.

Itt az ideje, hogy újra felfedezzük az életet együtt, csak rajtad múlik, hogy melyik országgal kezded!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A rácalmási Nagy-szigeten tanösvények és közel száz madárfaj is vár

A Duna egyik romantikus szeglete valódi stresszoldó.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. október 18.


Link másolása

hirdetés

Egy pörgős, munkával teli hét után nincs jobb, mint egy csendes, nyugodt helyen relaxálni, feltöltődni, vagy akár aktív túrázással, kirándulással levezetni a stresszt. Ha te is vágyódsz a természetbe, akkor fedezd fel a Duna egyik romantikus szegletét, Rácalmást.

A Duna-parti hely adottságait már a honfoglalók is felismerték, hiszen ezen a vidéken a szálláshelyüket itt alakították ki. Az első, írásos feljegyzés 1025-ből való, ekkor említik már a települést.

Azt tartják, hogy az 1329-ben Almás néven jelölt hely az akkor itt élt Almási családról kapta a nevét. Van olyan vélemény is, hogy az ártéri – már eltűnt – gyümölcsösök emlékét őrzi az „Almás” megnevezés. A név később kapta meg a „Rác” előtagot. A 16-17. században a török elől menekülő szerb, rác családok telepedtek le itt, innen eredt a „Rác” név. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítették" Rácz Almás néven.

A településen a 19. században már virágzó élet volt, mezőgazdasága, kereskedelme, a folyón a vízimalmai és a halászat is jó megélhetést biztosított. A két világháború között a budapestiek fedezték fel a remek helyet, sokan építettek nyaralókat a faluban. A 2. világháború után nagy beruházások indultak a környéken, ami sok betelepülőt vonzott a községbe.

A mai város megőrizte a többszázéves Ófalú utcáit, számos műemlékét. Emellett a vízisportok, horgászás vagy természetjárás és fesztiválok népszerűsége is egyre jobban nőtt.

hirdetés
Egyik legvonzóbb turistacélpont a Rácalmási Nagy-Sziget.

A 380 hektáros, 4,5 kilométer hosszú terület természetvédelmi oltalom alatt áll, sokszínű élővilága ritkaságokat is rejt.

A hóvirág, tűzike és gyöngyvirág mellett nagy érték a 92 madárfajta, amik itt fészkelnek, de további 50 madárfaj is megfordul a Duna-mentén, köztük a szürkegém vagy a fekete gólya, rétisas, a halászsas vagy akár a kerecsensólyom is. Az emlősök közül érdekes a védett vízicickány hermelin, vagy a vidra. A holtágakban dévér, ponty, harcsa, sügér és kárász, mocsári teknős, tarajos gőte is él.

A szép és különleges helyet két túraútvonalon is fel lehet fedezni.

A tanösvény mentén van nád- és fűzkunyhó, madármegfigyelő és a vízen átvezető palló. A fontosabb tudnivalókról, érdekességekről pedig táblák mesélnek.

Ha a természetjárás után még szétnéznél, akkor fedezd fel Rácalmás többi nevezetességét: a Jankovich-kúriát, az Ófalut, a Millenniumi parkot, a Királykút melletti középkori templom maradványait. a Ráctemplomot, az Evangélikus-református templomot és a Jankovich kápolnát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: