A vád szerint az öt férfi tisztában volt a kivitelezés tényleges állásával, azzal is, hogy a makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el, egyes darabok elszámolása pedig túlárazott volt. A 436 millió forintból alig 50 millió forint térült meg.
Költségvetési csalás bűntette miatt vádat emeltek öt férfi ellen, aki 2011 és 2014 között egy uniós és magyar költségvetési forrásokból megvalósítandó mórahalmi makettpark építésére több mint félmilliárd forint támogatást kísérelt meg szabálytalanul megszerezni - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Saághy Flóra közölte, a vádirat szerint egyikük cége 2009 novemberében pályázatot nyújtott be egy, ötven fontos, a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló műemléket bemutató makettpark kialakítására, vállalva azt, hogy az intézményt aztán öt éven át üzemelteti. A támogatási szerződést 2010 októberében kötötték meg.
A beruházás generálkivitelezője és műszaki ellenőre is a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaság volt. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, amelyet a cég, 15 százalékos önerő biztosítása mellett, 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásiból valósított volna meg.
Költségvetési csalás bűntette miatt vádat emeltek öt férfi ellen, aki 2011 és 2014 között egy uniós és magyar költségvetési forrásokból megvalósítandó mórahalmi makettpark építésére több mint félmilliárd forint támogatást kísérelt meg szabálytalanul megszerezni - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Saághy Flóra közölte, a vádirat szerint egyikük cége 2009 novemberében pályázatot nyújtott be egy, ötven fontos, a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló műemléket bemutató makettpark kialakítására, vállalva azt, hogy az intézményt aztán öt éven át üzemelteti. A támogatási szerződést 2010 októberében kötötték meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: az adatokból nem az látszik, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant volna a TISZA
A politológus két ma megjelent közvélemény-kutatás eredményeire reagált. Az egyik szerint éppenhogy vezet a Fidesz, a másik szerint 18 százalékkal előz a TISZA.
Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.
„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.
A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).
A politológus azonban kiemeli, hogy „fél évvel a választás előtt még informatívabb” a teljes népességre vonatkozó adat, amely a 21 Kutatóközpontnál 33-26 a TISZA javára, míg a XXI. Század Intézet ugyanebben a kategóriában mért számai nem ismertek.
„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.
Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.
„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 150 milliárdos úszópalotára még be sem adták az engedélykérelmet, de a World Aquatics-projekt alapkövét már lerakták
Kiemelt beruházásként szinte minden szabály alól felmentették a projektet. A részleteket titkolják, a költségek 150 milliárd forintnál járnak, a háttérben Ruszlan Rahimkulov, orosz üzletember is felsejlik.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.
A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.
A Népszava úgy tudja, a Láng projekt módosított terveit még csak ezután tárgyalja az Országos Építészeti Tervtanács.
A fővárosi kormányhivatal közölte: a World Aquatics székházára még nem nyújtottak be építési engedélykérelmet. A lakó- és irodaépületekhez kapcsolódó kivitelezési munkák sem kezdődtek meg az eddig kiadott engedélyek alapján.
A projekt mögé már korábban beállt a kormány is. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly úgy számolt, hogy 2026 végére felépülhet az új WA-központ, és onnan irányíthatják majd a 2027-es magyarországi világbajnokságot. A befejezést most 2028 második negyedévére tolták.
A beruházás kiemelt státuszt kapott, és rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították, ami jelentős könnyítéseket jelent az engedélyezési eljárásban. Az ügyintézés például nem haladhatja meg a 8–15 napot. A vonatkozó kormányrendeletet idén augusztus 1-jén módosították. A változtatások szerint nincs szükség zöldfelületi tanúsítványra, közterület-alakítási tervre, régészeti feltárásra, vagy településkép-védelmi konzultációra sem.
Az épületek akár 65 méter magasak is lehetnek, és 180 méteres homlokzattal is épülhetnek. A beépítettség elérheti a 100 százalékot a felszín alatt, vagyis a mélygarázsok teljesen kitölthetik a telket – írja a lap. A zöldfelületeknek elegendő a 25 százalékos arány, ebbe beleszámítanak a zöldtetők is, még akkor is, ha csak 20 centis talajréteggel fedettek. A lakások akár 26 négyzetméteresek is lehetnek, és 8 négyzetmétertől már lakószobának számítanak.
A fővárosi kormányhivatal már meg is adta a telekalakítási engedélyt az új szabályoknak megfelelően.
A magyar kormány és a WA között létrejött egyezség értelmében „Magyarország, mint fogadó állam 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”. Ezen kívül adókedvezményeket és diplomáciai mentességet is kap a szervezet.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.
A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrajnában fejlesztették a Kormányhivatalok interaktív térképét?
Pontosan ott, amelyik országgal való kapcsolatért jó ideje támadják a Tisza Pártot, az utóbbi héten turbófokozatra kapcsolva a mesterséges intelligenciával is megtolt kampányt.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza PártTisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktormegfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gáborúgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”
Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.
A Leaflet pedig egy ukrán vállalkozás – erre a jobb alsó sarokban található (már-már provokatív propagandának is felfogható) kis ukrán zászló is utal.
Ez egész pontosan így néz ki:
A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza PártTisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktormegfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gáborúgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”
Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség: A fogyasztók trappista nélkül maradhatnak
Miközben a Tej Terméktanács üdvözli, hogy hasáb alakú sajt nem lehet trappista, az Országos Kereskedelmi Szövetség beleszállt a rendeletbe. Szerintük inkább a magyar állattenyésztés és tejtermelés hatékonyságát kellene javítani.
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.
A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.
„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.
A szövetség úgy látja, hogy a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit.
Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.
„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.
Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.
A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.
Hajdúböszörmény, 2018. június 30.
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
