Újabb szigorítások jöhetnek az ünnepekre Horvátországban és Szlovéniában
Szlovéniában a létszükségleti cikkeket forgalmazó üzletek kivételével minden nyilvános intézményt bezárhatnak, míg Horvátországban a tavaszihoz hasonló lakhelyelhagyási tilalmat vezethetnek be.
Nem csökken az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Horvátországban és Szlovéniában,
Horvátországban ráadásul minden eddiginél több beteg hunyt el az elmúlt egy napon
- derült ki a válságstábok szerdai jelentéséből.
Szlovéniában legkésőbb csütörtökig, Horvátországban a hét végéig döntenek az újabb korlátozások bevezetéséről az ünnepek időszakára.
A szlovén kormány szerdán este ülésezik, és várhatóan meghosszabbítja a november 16-án kihirdetett járványhelyzetet, amely csütörtökön jár le.
Újabb szigorításokat is terveznek december 24-től január 4-ig. Az eddigi információk szerint a létszükségleti cikkeket forgalmazó üzletek kivételével minden nyilvános intézményt bezárnak.
Tomaz Gantar egészségügyi miniszter arra kérte a munkáltatókat, hogy erre az időszakra küldjenek minden dolgozót kollektív szabadságra.
A kabinet által közzétett adatok szerint kedden 2107-tel 100 389-re nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 39 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 2190-re emelkedett. A diagnosztizált betegek közül 1251-en vannak kórházban, 211-en intenzív osztályon. A pozitív tesztek aránya 32 százalék.
A szomszédos Horvátországban az elmúlt egy nap alatt 3327 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 183 045-öt. Az elmúlt napon rekordszámú, 92 beteg halt bele a fertőzés következményeibe, a járvány halálos áldozatainak száma így 2870-re emelkedett. Kórházban 2907 beteget ápolnak, közülük 294-en vannak lélegeztetőgépen. A pozitív tesztek aránya 29,21 százalék.
Meg nem erősített hírek szerint az ünnepekre a tavaszihoz hasonló lakhelyelhagyási tilalmat vezethetnek be az országban.
Nem lehet majd elhagyni azt a megyét vagy várost, amelyben állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkezik valaki.
Nem csökken az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Horvátországban és Szlovéniában,
Horvátországban ráadásul minden eddiginél több beteg hunyt el az elmúlt egy napon
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rejtélyes vörös folt jelent meg Donald Trump nyakán, megszólalt a Fehér Ház – videó
Az amerikai elnök nyakán látható elszíneződésre a Fehér Ház orvosa adott magyarázatot egy hétfői esemény után. A közlemény szerint a bőrpírt egy krém okozza, de a pontos diagnózist nem közölték.
Bár Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette a Fehér Házban tartott hétfő esti rendezvényen, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megbuktatása, a kemény külpolitikai üzenetek szinte másodlagossá váltak egy látványos részlet mellett:
sokakat az foglalkoztatott, mi okozhatta az elnök nyakának jobb oldalán éktelenkedő nagy, vörös foltot.
Több felvételen is jól kivehető a kiterjedt, piros elszíneződés, amely Trump gallérja fölé is felnyúlt. Az amerikai médiában megindult találgatások miatt a Fehér Háznak közleményt kellett kiadnia. Ebben Sean Barbabella orvos azt írta:
„Trump elnök egy olyan krémet használ a nyaka jobb oldalára, amely egy megelőző bőrgyógyászati szer, és amelyet a Fehér Ház orvosa írt fel neki.” Az orvos hozzátette, az elnök egy héten át alkalmazza a készítményt, és „a bőrpír várhatóan néhány hétig fennmarad”.
A hivatalos közlemény azonban nem tért ki arra, pontosan milyen okból van szükség a kezelésre. Barbabella nem részletezte a diagnózist, és a Fehér Ház sem válaszolt a krémmel vagy az esetleges alapbetegséggel kapcsolatos további kérdésekre.
a fotók alapján a pikkelysömör (psoriasis) esetleges fellángolását sem zárta ki, amely az immunrendszer működési zavarával hozható összefüggésbe.
„Nagyon fájdalmasnak tűnik” – mondta a szakértő.
Videó a rejtélyes foltról:
Nem ez az első alkalom, hogy Trump egészségi állapota a figyelem középpontjába kerül. Korábban véraláfutást láttak a jobb kezén, duzzanatot a bokáján, a davosi Világgazdasági Fórumon pedig egy feltűnő folt jelent meg a bal kézfején. Az elnök akkor azt állította, hogy a zúzódások a gyakori kézfogások és az aszpirin szedésének következményei. Júniusban a Fehér Ház krónikus vénás elégtelenségről is beszámolt, amely gyakran jár lábdagadással, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Trump „kiváló egészségi állapotban” van.
A Politico korábban arról is írt, hogy Robert Fico aggódik trump mentális egészsége miatt. A szlovák miniszterelnök a brüsszeli lap hazugságának nevezte az egészet.
Bár Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette a Fehér Házban tartott hétfő esti rendezvényen, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megbuktatása, a kemény külpolitikai üzenetek szinte másodlagossá váltak egy látványos részlet mellett:
sokakat az foglalkoztatott, mi okozhatta az elnök nyakának jobb oldalán éktelenkedő nagy, vörös foltot.
Több felvételen is jól kivehető a kiterjedt, piros elszíneződés, amely Trump gallérja fölé is felnyúlt. Az amerikai médiában megindult találgatások miatt a Fehér Háznak közleményt kellett kiadnia. Ebben Sean Barbabella orvos azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij: Megsemmisült a Barátság-vezeték, a javításhoz tűzszünetre van szükség, amit egyértelművé kell tenni Putyinnak
Az ukrán elnök szerint az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusaikat, a magyar kormányfő mégsem szólt egy szót sem. Úgy véli, hogy Orbán Viktor áprilisban veszíteni fog, és a két ország kapcsolata ezután normalizálódik majd.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
„Úgy gondolom, Orbán vereséget fog szenvedni a választásokon, és akkor újra felvehetjük a normális kapcsolatokat Magyarországgal, többek között azért is, mert a magyar nép nem oroszbarát”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Orbán követelésére újraindítja-e a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, Zelenszkij élesen vágott vissza:
„Az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusainkat. Miért nem vádolta Orbán az oroszokat a bombázással? Ficónak már elmagyaráztam: a vezeték megsemmisült, a javításhoz tűzszünetre van szükség, és ezt egyértelművé kell tenni Putyinnak”.
Orbán Viktor hétfőn olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy nincs technikai akadálya az újraindításnak. Zelenszkij erre úgy reagált, a felvételek a felszíni tartályokat mutatják, nem a föld alatti csővezetéket.
„Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat”
- írja már az MTI.
Az interjú további részében az ukrán elnök egyébként arról beszélt, hogy szerinte Európának fel kell pörgetnie a fegyvergyártást, hogy idővel kiválthassa az amerikai katonai segítséget, cserébe Ukrajna megosztja a fronton szerzett harctéri tapasztalatait. „Azok, akik befektetnek a dróniparunkba, megkapják a területen szerzett tudásunkat és tapasztalatunkat” – jelentette ki. Hozzátette, nem akarja bevonni az európaiakat a háborúba, de olyan védelmi vonalakon gondolkodik, amelyek drónokból álló falakkal képesek megelőzni az orosz támadásokat Európában.
Az interjúban Zelenszkij kitért arra is, hogy az amerikai és izraeli hadsereg iráni beavatkozása lelassíthatja az ukrajnai fegyverszállításokat. „Ez most még nem történt meg, de félek, hogy megtörténhet.”
Szerinte az iráni offenzíva nem hasonlítható az oroszokéhoz, mert az amerikai és izraeli csapatok jogosan támadnak egy rezsimet, amely atombombát akart építeni. „Ukrajnát viszont szárazföldi csapatokkal támadták meg: Oroszország 12 éve próbál minket erőszakkal megszállni” – mondta.
A március 5–6-ra tervezett orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokat egyelőre nem napolták el, de a helyszín valószínűleg nem Abu-Dzabi lesz.
A tárgyalások a területi kérdéseknél rekedtek meg: az oroszok ragaszkodnak a Donbász-régióhoz, az amerikaiak területcserét javasoltak, de Zelenszkij ismét elutasította, hogy ukrán területeket adjon fel.
„Egyértelműen szeretném kijelenteni: soha nem fogom elhagyni a Donbászt és az ott élő 200 ezer ukrán polgárt.
Miért is tenném ezt? Mert Putyin ezt szabja a béke feltételeként? És ha azonnal új követeléseket fog támasztani? Nem, ezt nem fogadom el. Ráadásul a legjobb védelmi erődítményeink itt vannak; ha visszavonulunk, az oroszok szabad utat kapnak az ország középső része felé”
– szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna a dróngyártásra és a technikai erőforrások bővítésére helyezi a hangsúlyt, hogy pótolja a katonák hiányát, miközben az oroszok is hatalmas veszteségeket szenvednek. „A komoly tárgyalások akkor kezdődnek majd, amikor Putyin serege elkezd zsugorodni” – zárta gondolatait az ukrán elnök.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 erdélyi fiatal épít adatbázist a Fidesznek – tanítási időben utaztatták a diákokat Szolnokra
A március 1-jén érkezett csoport klasszikus kopogtatós módszerrel méri fel a pártszimpátiát, és rögzíti a Fidesz-támogatók adatait. Az akció egy korábbi pártközi megállapodás része, és a fiatalok a Békemenet után térnek haza.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
A terepmunka a klasszikus kampánytechnika szerint zajlik: a fiatalok megszólítják az embereket, és egy rövid beszélgetésben felmérik, kivel szimpatizálnak. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait rögzítik, aki nem, attól elköszönnek. Berki szerint a cél nem a vita, hanem a támogatók beazonosítása, a munkát pedig „intelligens, tisztességes módon” végzik. A csapatot több kisebb egységre osztva ő maga koordinálja, állítása szerint ismeri a várost, „mint a tenyerét”, és pontosan tudja, melyik utcába érdemes menni.
A Magyar Polgári Erő és a szolnoki Fidesz között hivatalos együttműködés is van: a párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József, valamint Szalay Ferenc, a Fidesz korábbi szolnoki választókerületi elnöke korábban megállapodást írtak alá a kölcsönös kampánysegítségről.
Szalay helyét azonban azóta a Fidesz 2026-os képviselőjelöltjeként Dr. Berkó Attila, a vármegyei kormányhivatal vezetője vette át, így a marosvásárhelyi fiatalok most neki kampányolnak. A mozgósítás illeszkedik a Fidesz országos narratívájába:
Marosvásárhelyen már hetekkel korábban elindult a toborzás a március 15-i Békemenetre, amelynek felhívásában a választást „európai, sőt világpolitikai jelentőségűnek” nevezik, a tétet pedig „béke vagy háború”-ként határozzák meg.
A szolnoki csoportban marosvásárhelyi középiskolások, köztük a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is részt vesznek. Ez több szempontból is problémás, mivel a diákok tanítási időben utaztak ki kampányolni, ami igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Romániában a tanügyi törvény kifejezetten tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben, a diákoknak pedig tilos pártpolitikai tevékenységet folytatniuk az iskola falain belül. Súlyos büntetést vonhat maga után, ha kiderül, hogy az iskola vezetőségének tudomása volt arról, miért hiányoznak a diákok.
A jelenség nem új, a 2022-es választásokon már feltűnő volt, hogy a Fidesz erdélyi bázisát használja olyan területek lefedésére, ahova nem volt elegendő helyi aktivistája. Akkor a Magyar Narancs írt arról részletesen, hogyan toboroztak romániai magyar egyetemistákat magyarországi aláírásgyűjtésre és kopogtatásra, ingyenes utazást, szállást, ellátást és napidíjat kínálva. A mostani kampányidőszakban ez a gyakorlat folytatódik: február végén a Hódpress számolt be arról, hogy Hódmezővásárhelyen is erdélyi fiatalok kopogtatnak a Fidesz jelöltjének, esténként pedig Maros megyei rendszámú autókkal indulnak aláírásokat gyűjteni.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
A minisztérium először arra hivatkozott, hogy nincsenek adataik, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak már azt válaszolták, hogy a miniszter nem az újságírók által megjelölt repülőgéppel utazott.
Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.
Miután egy 2024. decemberi közadatigénylésre már semmilyen választ nem kaptak, az Átlátszó adatpert indított, amelyet aztán minden fórumon – első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is – megnyert.
A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.
Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
