A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.
Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.
A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.
A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.
A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.
Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán
kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.
Simontornyán a – járvány elmúltával –
érdemes a vár környékét is bejárni.
A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.
A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.
A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.
Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nádasdy-kastély: Az örök szerelem jelképe lett a romantikus, angol Tudor-stílusú kastély
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona szerelmi házasságot kötöttek, és közösen tervezték meg jövendő új otthonukat. Ám a családot több tragédia is érte. Az özvegy gróf azonban mindent megvalósított, amit imádott feleségével kigondoltak.
A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.
Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)
A kastély története egy barokk kúriával indult, amit Nádasdy Lipót vásárolt meg 1851-ben. A települést is ekkor nevezték át Sárladányról Nádasdladányra. A birtokot később fia, Ferenc örökölte, aki ifjú feleségével, gróf Zichy Ilonával együtt kezdte el megtervezni az új családi rezidenciát. A grófnő azonban nem érhette meg az épület elkészültét – 24 éves korában elhunyt.
Az örök szerelem emléke
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona 1868. június 6-án kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban. A fiatal pár először Agárdpusztán, a családi kastélyban élt, de néhány évvel később úgy döntöttek, hogy saját otthont építtetnek a megörökölt vagyonból.
Az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, ahol akkor még egy régi barokk kúria állt, ezt az épületet 1873-ban alakították át. A házaspár aktívan részt vett a munkában, még közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban az időben különlegesnek számított. A kastélyt kibővítették egy toronnyal és egy kétszintes főszárnnyal. Az épület a 16. századi angol és skót kastélyokat idézi, a historizáló, Tudor-stílusú átalakítás 1876-ban készült el.
A pár négy gyermeket nevelt, de 1872-ben tragédia árnyékolta be a család életét: alig félévesen meghalt Anna nevű kislányuk. Egy évvel később, a bécsi kolerajárvány idején Ilona is megbetegedett, és 24 éves korában elhunyt, nem sokkal negyedik gyermekük születése után. Abban az évben fejezték be a kastély újjáépítésének terveit, az alapkőletételen még mindketten részt vettek.
A 31 évesen megözvegyült Nádasdy Ferenc ezután egyedül folytatta a kastély építését. Úgy alakította ki a helyiségeket, mintha felesége is ott élne, minden részletben jelen volt az emléke. Többé nem nősült meg, életét gyermekeinek, a közügyeknek és a kultúrának szentelte.
Nádasdy Ferenc (1842–1907) jogi végzettséget szerzett, majd a sportélet aktív szereplője lett. Szenvedélyesen vadászott, és az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke is lett. Fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlássport fejlesztésében.
Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyerekkorát Pozsonyban és a Zichy család Alsóbogát-pusztai kastélyában töltötte. Családjával bejárta Nyugat-Európát, ahogy az akkoriban a főúri családoknál szokás volt.
Az új kastély 1873 és 1876 között épült meg Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján. A belső tereket Hauszmann Alajos álmodta meg, többek között a gyönyörű könyvtártermet és az Ősök csarnokát. Az épület különlegessége, hogy a konyha nem a kastélyon belül, hanem egy különálló épületben kapott helyet, az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe. A korszerű megoldások közé tartozott a vízvezeték, a gázvilágítás, a csatornahálózat és a légfűtés is.
Képgaléria: A kastély könyvtár és Ősők csarnoka (Fotókért kattints a képre)
A kastély díszes termei közül kiemelkedik az Ősök csarnoka, ahol a család híres tagjainak egész alakos portréi kaptak helyet. A könyvtár kazettás mennyezetével, faragott bútorzatával és kovácsoltvas mellvédjeivel a Nádasdy-ak kifinomult ízlését tükrözi. A helyiségeket neves mesterek munkái tették egyedivé – például Thék Endre és Pecz Samu tervei alapján.
A második világháború idején a család elhagyta a kastélyt, amelyet kifosztottak és államosítottak. Az épület hosszú éveken át elhagyatottan állt, állapota folyamatosan romlott. 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, felújítása pedig 2009-ben indult el.
Képgaléria: A kastély pinceszintje (Fotókért kattints a képre)
A teljesen megújult Nádasdy-kastély 2021 augusztusában nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. A földszinten korhűen berendezett szalonok, a könyvtár és az Ősök csarnoka mellett kávézó és múzeumpedagógiai tér is helyet kapott. A multimédiás eszközök segítségével a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Nádasdy-család történetét.
A kastélyhoz tartozó, közel 20 hektáros angolpark is teljesen megújult.
Képgaléria: A kastélypark (Fotókért kattints a képre)
A 19. század végére nyerte el végleges formáját az a kastélypark, amely egykor a Schmidegg grófok birtokához tartozott. A területet Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább, Kálmán János kertész közreműködésével, majd a munkát Berger János folytatta egészen 1911-ig. A kor ízlésének megfelelően tájképi kertet hoztak létre, amelynek különlegessége a mesterséges tó lett. Ennek közepén egy kis sziget is helyet kapott, amelyet egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A tó mellé vízesést építettek, amely díszítőelemként és a víz oxigénellátásáért is felelt.
A tóból kiásott földből dombokat alakítottak ki, ezek közül a legmagasabbra egy bástyaszerű víztorony került, ami a park vízellátó rendszeréhez tartozott. A vízvezeték-hálózat a közeli Nádor-csatornából hozta a vizet. A park északi részében templomot emeltek, a főkapu mellett pedig a porta állt. A különböző épületeket föld alatti folyosók kötötték össze, a felszínen pedig sűrű fenyősorok választották el egymástól.
A kastélyhoz kapcsolódó melléképületek között volt a kulcsárság, a déli oldalon pedig a lovarda, az istálló és a kocsiszín kapott helyet. Itt állt Valentyin János, a család festőjének háza és műterme is. A park különleges elemei közé tartozott a pálmaház és az a parasztház, amelyet játszóháznak használtak a gróf gyermekei. A téli hónapokban a befagyott tavon korcsolyáztak, a víztorony dombjáról pedig szánkóztak.
A második világháború után a kert állapota jelentősen leromlott. A nyári szalon, az üvegház és a játszóház megsemmisült, a tó kiszáradt, és az eredeti növényzet egy része is elpusztult. Ennek ellenére több száz éves fák máig megmaradtak. A kastély renoválásakor a parkot is felújították, és a tavat is helyreállították.
A területen ma is változatos növényállomány található. A lombos fák közül előfordul a bükk, az éger, a juhar, a magas kőris, a platán, a tövises lepényfa, az ostorfa, a kocsányos tölgy, valamint a fűzfafajok és a fekete és fehér nyár. Ezen kívül nő itt fekete dió és császárfa is. Az örökzöldek között megtalálható a virginiai boróka, az andalúziai jegenyefenyő, az európai vörösfenyő, a tiszafa és a tuja. A tekervényes ösvények, a tágas tisztások és a különleges fafajok mind hozzájárulnak a park varázslatos hangulatához.
Képgaléria: A kastély berendezése (Fotókért kattints a képre)
Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén bepillanthatunk a kastély történetébe és mindennapjaiba. A gyerekeket pedig korabeli játékok replikáival berendezett játszószoba várja. Az óratorony tetőkilátója külön jeggyel látogatható, a vendégek itt a kilátásban gyönyörködhetnek. A legizgalmasabb családtörténeteket animációs filmen mutatják be.
A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.
Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erzsébet királyné látványos fénykertje ismét elvarázsol Gödöllőn
A fénykiállítás idén a zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk témákkal vár. Ráadásul egy harminc méter magas óriáskerékre is felülhetsz, amelyről madártávlatból élvezhető a kivilágított kastély és park.
Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.
Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.
A fénykiállítás idén új témákban – zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk – vezeti végig a látogatókat az ikonikus helyszínen az est leszálltával. A kiállítás különlegessége egy óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park.
Mindössze 30 kilométerre Budapesttől, a Gödöllői Királyi Kastély kertjében – Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi kedvenc nyári rezidenciájában – található kiállítás mintegy 32 000 négyzetméteren valósul meg, százharmincnál is több installációval.
Az idei látványt 370 000 izzó és több mint 12 kilométernyi fényfüzér biztosítja, a homlokzatokon dinamikus vetítések futnak, miközben hangszerformájú fényszobrok gombnyomásra megszólalnak.
A kert különlegessége egy 30 méter magas óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park, valamint egy „twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított „Sisi kert”, ahol programozható LED-mintázatok rajzolják tovább a Sisi történetet. Ezeken túl a 116 méter hosszú, alagútszerűen kivilágított barokk fasoron sétálva, valóban időutazásban lehet része a látogatóknak.
Képgaléria: A fénypark (képekért kattints a fotóra)
Az idei évben a fénypark működtetése során befolyt bevétel egy részét a kastélykertben az elmúlt években elpusztult fák pótlására tervezik fordítani.
A gödöllői látványprojekt abban is egyedi, hogy az ikonikus kertben az elegancia és a játékosság egyszerre jelenik meg, így a barokk örökség családbarát, interaktív esti sétává válik az őszi-téli hónapokban.
Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: „A kastélykert esti fényei időutazássá állnak össze: a történeti örökség és a kortárs technológia ötvöződik a séta során. Célunk, hogy Gödöllő télen is élő, közösségi tér legyen — ahol zene, játék és történelem találkozik.”
A Gödöllőn idén is létrejövő DECOLED Story of Lights fénykiállítás-sorozat koncepciója a fény, a művészet és a helyi történetek összefonódására épül, hogy a látogatók ne csupán fényeket lássanak, hanem élményekkel és történetekkel is gazdagodjanak.
„Erzsébet királyné fénykertje az elegancia és a játékosság ünnepe. A barokk motívumoktól a gyerekek nevetéséig és a zenei témákig – a fénykiállítás több fejezetben meséli el a történetet, és mindenkit arra hív, hogy lépésről lépésre fedezze fel azt” – fűzte hozzá Eva Poláčková, a DECOLED ügyvezető igazgatója.
A Gödöllői Királyi Kastély fénykiállítása 2025. október 24. és 2026. február 1. között, minden nap 17:00 és 21:00 óra között látogatható, kivéve október 24–25-én, amikor 18:00 és 21:00 óra között tart nyitva.
A kivitelezést húsznál több helyszíni szakember végezte körülbelül két hét alatt, míg a háttérmunkában pedig harmincnál is több kolléga vett részt.
A kivitelezést végző DECOLED csak modern, alacsony energiafogyasztású LED-technológiákat használ. A fénypark egy óra működés alatt ugyanannyi energiát fogyaszt, mint egy óra elektromos tűzhelyen való főzés. A DECOLED 2023-ban jelentős összeget fektetett be újrahasznosított műanyaghulladékot használó új, nagyszabású 3D-nyomtatási technológiába. Céljuk, hogy a termelést fokozatosan felváltsák ezzel a technológiával, amely nem új anyagokat állít elő, hanem a meglévőket dolgozza fel újrahasznosítással.
Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.
Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.
Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.
Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.
A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.
Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.
Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.
Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.
Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.
Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.
Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.
Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.
A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Párkány: ideális célpont a termálfürdőzés, kerékpározás, túrázás és kulturális élmények kedvelőinek
Itt található Szlovákia egyik legnagyobb fürdő- és élménykomplexuma. A fürdés után pedig lehet pecázni, vagy felfedezni a közeli kiváló borvidéket, a szép tájakon áthaladó túraútvonalat és egy csodás kastélyba is érdemes betérni.
Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.
A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:
Párkány, Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik, festői természeti környezetben. A várost kelet felől a vulkanikus eredetű Kovácspataki-hegyek sziklái övezik, legmagasabb pontjuk a 395 méteres Keserős-hegy. Nyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület húzódik, ahol a helyiek szőlőt termesztenek. A Duna, a Garam és az Ipoly is kedvezően befolyásolják a város klímáját.
A város egyik leghíresebb nevezetessége a Mária Valéria híd.
Mária Valéria híd
Eredetileg Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni, és két és fél év alatt készült el. Az 1895. szeptember 28-i átadás napján éjfélig nem kellett vámot fizetni az átkelésért, ám utána 1918-ig vámfizetéshez kötötték a használatát. A hidat Mária Valériáról, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a Duna lett a határ, így a híd szerepe megváltozott. 1919-ben a csehszlovák oldalon robbantás rongálta meg, majd 1927-ben ismét megnyitották. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a középső három nyílást. A híd újjáépítéséről szóló megállapodást 1999-ben írták alá, és 2001. október 11-én adták át hivatalosan az új hidat, amelyen autóval vagy sétálva is átkelhetünk a túlpartra.
A város nyaranta változatos rendezvényeket kínál. Gyermekprogramokat és esti filmvetítéseket tartanak, zenei estek várják a vendégeket a százéves platánfák alatt. Színpadi koncertekkel készülnek, a mozi udvarában vetítenek filmeket, míg a sétálóutcán táncos estek zajlanak.
Párkány egyik legnagyobb őszi eseménye a Simon–Júda-napi vásár, amelyet 1546 óta rendeznek meg. Ilyenkor több száz árus kínálja portékáit, helyi és országos finomságokat, édességeket, italokat, kézműves- és népművészeti termékeket.
A város északi részén, 24 hektáron terül el a négy évszakos Vadas termálfürdő, amely Szlovákia legnagyobb ilyen létesítménye. Az 1973-ban kezdődött fúrás során 39,7 Celsius-fokos termálvizet tártak fel.
Ma már 14 medencével – köztük úszó-, pezsgő-, élmény- és gyermekmedencékkel, hullámmedencével és nudista napozós medencével – várják a vendégeket. Nyáron csúszdapark, kalandpark, animációs programok, buggy kocsik, strandröplabda, strandfoci, horgászat, vidámpark és légvárak is szerepelnek a kínálatban. Fedett uszoda és wellnessrészleg is van. A fürdő egész évben működik, családok, fiatalok, céges csoportok is megtalálják itt a kikapcsolódást. A téli időszakban horgászatot és wellnesscsomagokat kínálnak.
Képgaléria: A fürdő és hotel (Fotókért kattint a képre)
A Vadas területén működik a Thermal Wellness Hotel is, amely 47 szobával, két konferenciateremmel, tárgyalóval, étteremmel, wellnessközponttal, csomagmegőrzővel, játéksarokkal és kilátóterasszal várja a vendégeket. A szálláshelyről pazar kilátás nyílik az Esztergomi Bazilikára.
Egy városi séta során érdemes megnézni III. János lengyel király lovasszobrát is, amelyet 2008 októberében avattak fel a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. A Párkányi Városi Múzeumban pedig a várostörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett időszaki kiállításokat is bemutatnak.
A párkányi Vadas Thermal Hotelről és Aquaparkról bővebb információk ITT.
A 395 méter magas Burda-hegység, bár kevésbé ismert, mint a Pilis vagy a Börzsöny, csendes, természetközeli élményt nyújt. A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. A térségben három jelezett turistaút halad. Ideális célpont azoknak, akik a Dunakanyar panorámáját keresik. A Garamkövesd és Kovácspatak között haladó, kb. 2 óra alatt bejárható, öt km hosszú természetvédelmi tanösvény bemutatja a vidéket az erre sétálóknak.
Párkányban járva érdemes a környéket is felfedezni. A Château Bela kastélyszálló rövid utazással elérhető. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, melyet a régi tulajdonosok leszármazottjai az emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítettek, és turistáknak is látogatható.
A város mellett található borvidék remek kirándulóhely, és kiváló program egy igazán minőségi környezetben, a Világi Winery-ben elfogyasztott borkóstolás.
Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.
A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
