Petőfi Sándor versei a szemünk láttára kelnek életre Bács-Kiskun megyében
Különleges túrákon lehet részt venni a Petőfi-emlékév alkalmából Bács-Kiskun megyében. A tematikus kirándulásokon – amelyek 3-4 órát vesznek igénybe – a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival. Egyfajta értékleltár készül, ahol új értelmet nyer a „méneseknek nyargaló futása” és a „Kis-Kunságnak száz kövér gulyája”.
„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom / Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. / Felröpűlök ekkor gondolatban, Túl a földön felhők közelébe, / S mosolyogva néz rám a Dunától, A Tiszáig nyúló róna képe” – írta a jól ismert sorokat Petőfi Sándor Az Alföld című versében. Gyerekként szinte mindenkinek meg kellett tanulnia, amikor még nem is értettük, mit jelentenek e szavak. Most viszont új értelmet nyernek Petőfi versei, melyekhez kiskunsági túrák kapcsolódnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.
Petőfi nyomában a valóságban
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a Petőfi emlékévek alkalmából színes programsorozatot valósít meg, amely során lehetősége nyílt a Kiskunsági Nemzeti Parkkal egy kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító élményelemet is életre hívni. Így valósulnak meg a „Petőfi nyomában” tematikus túrák, melyek az ősszel is folytatódnak.
„A park igazgatósága – többek között – túrák előkészítéséért és vezetéséért felel, amely során Petőfi szellemisége van a középpontban. Úgy érezzük, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete annak a Kiskunságnak, mely még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amit Petőfi is megírt a verseiben” – mondta Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referense.
Lírai hitelesség a végtelen rónákon
A Duna–Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. Petőfi Sándor ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel. Bár jóllehet a mai táj változatossága igencsak megkopott, értékőrző területeink mégis sejtetni engedik a lírai vallomások hitelességét.
– mesélte a túrákról Tóth Endre, aki azt is elárulta, hogy komolyan vették a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó felkészülést.
„A túravezetők versekkel is készülnek a kirándulásra. Ezeket van, aki felolvassa a túra során, vagy, aki el is szavalja. Így mindenki képi világban is szembesül azzal, amit a versben hall. A vers hangulata az, ami megfogja az embereket. De az, hogy verssel együtt nézni lehet a tájat, teljesen más élményt ad. Bugacon például szinte minden megtalálható, amit Az Alföld című versében leír Petőfi. A szabadság képzetét, hiszen aki a Kiskunságban eljön az egy nyugalmat árasztó tájat talál itt, rengeteg érdekességgel. De nemcsak az Alföld című vers adott nekünk ihletet, hiszen Petőfinek számos verse foglalkozik a betyárélettel és a csárdáknak a világával is” – tette hozzá a turisztikai referens.
A táj változik, de védelemre szorul
Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik. Az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a szeptember is tartogat még érdekes túrákat. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szerint a Petőfi 200 emlékéveknek az is egy fontos figyelemfelhívása, hogy 200 évvel ezelőtt, még egészen máshogy nézett ki ez a táj.
„Akkor még vízbőség volt, ma aszályok sújtják. Közös felelősségünk ráirányítani a generációk figyelmét, hogy bizony másképp is lehet egy tájat kezelni és megvédeni. Ez egy óriás kihívás a társadalmunk számára, de a túrák során nem ismerünk lehetetlent” – zárta gondolatait Tóth Endre.
Bővebb információk ITT.
