Orbán, a „kirúghatatlan” – az európai sajtó a magyar választásokról
Az európai média is az ukrán háború hatásában, a torz választási törvényben és a kormánypárt óriási médiafölényében látja a Fidesz és Orbán Viktor újabb kétharmados győzelmének titkát.
Franciaországban különös érdeklődés kísérte a magyarországi választásokat, mivel a hét végén kerül sor az elnökválasztás első fordulójára, és szinte minden lap kiemelte, hogy a legutóbbi francia felmérések által esélyesnek tartott szélsőjobboldali Marine Le Pen elsők között gratulált Orbánnak.
Az ellenzék által remélt csoda elmaradt – írta a tekintélyes Le Monde, egyben meglepetésként könyveli el, hogy bejutott a parlamentbe a Mi Hazánk mozgalom.
A lap szerint az egész kampányt felborította az ukrajnai háború. Orbán Magyarország védelmezőjének, a béke és stabilitás garanciájának szerepében tetszeleghetett azzal, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába és megszavazni olyan szankciókat, amelyek megfosztanák a magyarokat az értékes orosz olajtól és gáztól. Ezzel párhuzamosan a választási plakátokon és az Orbán-párti médiában Márki-Zay Pétert olyan „veszélyesnek” embernek nevezték, aki Ukrajna határozott támogatásával háborúba sodorná az országot. Az ellenzék vezetője hiába próbálta emlékeztetni választóit Orbán és Vlagyimir Putyin 2010 óta tartó szívélyes viszonyára, nem tudta meggyőzni őket.
Osztja ezt a véleményt a baloldali Libération is, amely néhány nappal korábban „madárijesztőnek”, most pedig „kirúghatatlannak” titulálta Orbán Viktort. Pedig most eddig nem látott hatpárti összefogással kellett szembenéznie, amely le akart számolni 12 év autoriter kormányzásával és korrupciójával. Éppen ezért újra módosított saját szája íze szerint a választási törvényen és emellett olyan populista intézkedéseket hozott, mint hat alapvető élelmiszer árának befagyasztását. És bár az előrejelzések szoros küzdelmet ígértek, az ukrán háború alapjaiban változtatta meg a közhangulatot.
A szuverenista Orbán negyedik dicsőséges felszentelése – ezzel a címmel tudósított a katolikus La Croix és megjegyzi, hogy Orbán kormányzásának 12 éve alatt szájkosarat tett a magyar igazságszolgáltatásra és médiára, miközben egy ultrakonzervatív társadalmi víziót hirdetett meg.
– nyilatkozta az olasz liberális La Repubblicának Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő – Most csak Szerbia és Oroszország maradt meg barátunknak. Még a visegrádi országok, köztük a történelmi szövetséges Lengyelország is hátat fordítottak nekünk. Egyre magányosabbak leszünk Európában és a NATO-ban.” Gyöngyösi kitér arra a botrányra is, amit a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerébe való orosz behatolásról szólt. „Ez azt jelenti, hogy azok a dokumentumok, titkok, amelyeket megosztunk az EU-val és a NATO-val Putyin kezébe kerültek. Ez tragédia”.
Orbán „semlegessége” az Ukrajna elleni invázióban, az ukránok elleni szemtelen megjegyzései nem tudták felrázni az országot akkor sem, amikor fény derült az ukrajnai tömegmészárlásokra, és azután sem, hogy Volodimir Zelenszkij elnök személyese fordult a magyarokhoz: zavarják el „Putyin egyetlen támogatóját.” Úgy tűnik, túl sok magyarra hatott a magyar kormányfő hazug propagandája, mely szerint az ellenzék háborúba vitte volna az országot -írja a La Repubblica, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a választási rendszer miatt az ellenzéknek 5-6%-kal több szavazatot kellene szerezni a Fidesznél a parlamenti többséghez, és hogy jelenleg mintegy 500 sajtóorgánum, szinte az egész országos és helyi média a kormány ellenőrzése alatt áll.
Az Il Sole 24 ore című gazdasági lap szerint az ukrán konfliktus mindent felülírt a magyar választási kampányban a pandémia utáni gazdasági válságtól a jogállamiságig és a Brüsszellel való konfrontációig. Emellett azonban kiemeli azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel Orbán konszenzust próbált teremteni az országban, kezdve a 13. havi nyugdíjaktól a fiatalok adókedvezményéig, a rezsicsökkentéstől a hatósági élelmiszerárakig. Ugyanakkor ezek a szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a választási kampány részeivé tett, közel 5 milliárd eurót emésztettek fel, és ennek súlyos következményei lehetnek az ország költségvetésére.
Orbán megerősödve került ki a választásból, szemben országával és az Európai Unióval – írja a spanyol polgári El País. A madridi lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfő illiberális államépítésében inkább Kelet, Oroszország és Kína felé tekint, mint Nyugatra. Most azonban fontolóra kell vennie, hogy miképp építse újra a bizalmat európai partnereivel, köztük a V4-országokkal. Kérdés, hogy a gazdasági válság, a 8% feletti infláció rákényszerítheti-e Orbánt arra, hogy megállapodjon az Unióval a helyreállítási alapról, amelyet az EU-bizottság mindeddig nem adott meg neki a korrupció és a jogállam lebontása miatt.
