Nézd meg, hogy élt Sissi kedvenc kastélyában
Gödöllőről szinte mindenkinek elsőként Sissi jut eszébe. A városnak ma is egyik fő vonzereje a csodálatos kastély, melyet annyira szeretett Erzsébet királyné. Érdemes rászánni egy fél napot és megismerni ezt a gyönyörű kastélyt, benne a magyarok kedvenc királynéjának történetét. A történelmi emlékek után pedig irány a belváros egy kis levezető sétára, nassolásra.
Sissi Gödöllőn
Erzsébet királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, amikor a kastély lovardájából kialakított hadikórházat látogatta meg. Mindig is egy vidéki kastélyra vágyott, de a császár nem akart erre költeni.
„A poroszok szörnyű pusztítást vittek végbe a családi birtokainkon is, évekbe telik, amíg valahogy helyrejönnek. (...) A lovaknak majdnem a felét el kell adni, és kénytelenek leszünk nagyon szerényen élni" - írta 1866 augusztusában.
Ám I. Ferenc Józsefet magyarországi tartózkodásra kötelezte királlyá koronázása. A kormány pedig a budai vár mellett egy vidéki rezidenciát szeretett volna adni a királyi családnak, így Gödöllőt adták át ajándékul.
Ferenc József, Erzsébet királyné és gyerekeik Gödöllőn
A kastélyban 136 helyiség volt, 103 lakószoba, melyből 67 a személyzeté volt. Az épületben nem a pompa volt a fő, hanem a kényelem.
A király lakosztályát kukorica sárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította és dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobából állt.
Erzsébet lakosztályának falai az ő kedvenc színében, ibolya lilában pompáztak. A szalon, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobán kívül egy csigalépcső vezetett a földszinti három szobájába. Mellette volt a felolvasónő lakosztálya, majd a királyi gyermekek szobái.
Erzsébet királyné szeretett itt lenni, távol a bécsi kötelezettségektől és szabályoktól. Leginkább tavasszal és ősszel pihent itt. Ferenc József is gyakran vele tartott.
- írta Sissi édesanyjának.
Valóban, a kastély a királyné minden igényét kielégítette. Megengedhette magának, hogy egyedül legyen, ilyenkor olvasott, nyelvet tanult, írt vagy sétált.
„Gödöllő földnépe, mely imádta Erzsébet királynét, ha meglátta délceg, feketeruhás alakját, tiszteletteljesen tért ki útjából, mert tudta, hogy a Felséges Asszony nem szereti a kíváncsi tolakodást" - írta Ripka Ferenc.
De társasági életet is élt, rendszeresen lovasversenyeket, vadászatokat, agárversenyt, galamblövészetet rendeztek.
A királynak nem nagyon volt ideje a szórakozásra, híres volt nagy munkabírása. Kora reggeltől dolgozott, és rövid szünetet tartott napközben. A vadászatokon elsősorban nagyvadakra lőtt, ezeket a trófeákat lakosztályában és a lépcsőházban helyezték el.
A királynét szerette a különleges dolgokat, például a cigányzenét, így többször meghívott egész cigány zenekarokat.
Gödöllőn az élet, így az ünnepek is fesztelenebbek volt. Ősszel a királyné névnapját a helyiek szerenáddal, fáklyás felvonulással ünnepelték meg.
A karácsonyok is családiasak voltak. Mária Valéria nevelője, Rónay Jácint így írt róla:
A család sokszor az újévei ünnepeket is Gödöllőn töltötte. „Szilveszter estéjén megint felöltötte ünnepi pompáját a karácsonyfa. A gödöllői felsőkert egyik hajlásában öntözéssel mesterséges korcsolyapályát csináltak, melyen a királykisasszony és benső barátnője, Auersperg Aglája hercegnő napestig vidáman csúszkáltak".
Sissi összesen 2663 napot (7,3 évet) töltött Magyarországon, ebből 2000 napot Budán és Gödöllőn.
Utoljára 1897. október 2. és 24. között tartózkodott a kastélyban. Halála után a király már csak ritkán jött Gödöllőre.
A Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.
A kastélyt Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa építtette az 1730-as években, Mayerhoffer András tervei alapján. Később az épületet bővítették, többek között egy korszerű színházat is kialakítottak benne. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal csináltatta az új narancsházat és átalakíttatta a kertet.
Miután a család 1841-ben kihalt, a Viczay család örökölte a birtokokat. Utánuk a Sina család lett a földesúr, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a Windisch-Grätz itt szállt meg, az isaszegi csata után pedig Kossuth Lajos főhadiszállása lett. Itt írta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam megvásárolta és I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adta koronázási ajándékként.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurélnak, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnökének lett főhadiszállása.
A két világháború között Horthy Miklós rezidenciája volt. A második világháborúban hadikórházként, majd 1945 januárjától szovjet fogolytáborként működött.
A világháború után a kastély egy része szovjet laktanya volt, a másik részébe szociális otthont alakítottak ki. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet és a Ganz Árammérőgyárat.
Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. Az épületben ma múzeum működik, ahol a kastély történetéről is látható egy kiállítás.
A pavilon
A kastélyt körülölelő park korábban franciakert volt, melyet később angolparkká változtatták. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amely az 1760-as években készült képgalériának. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képei voltak láthatók itt. A császár katonái az isaszegi csata után csalódottságukban megrongálták a képeket. 2004-ben a hatszög alakú pavilont is felújították és a képeket rekonstruálták.
A kiállítások
A Királyi Kastélymúzeumban a díszterem és a királyi lakosztályok láthatók. Sajnos az eredeti gödöllői berendezésből alig maradt meg valami, így az enteriőrökben egyházi és közgyűjteményekből származó tárgyak, és a királyi család máshonnan idehozott személyes tárgyai láthatók.
Erzsébet halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001-ben Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát bemutató kiállítást adtak át.
A programokról bővebben: ITT
A kastélyt bejárva érdemes egy nagy sétát tenni a mögötte található kertben. Gyönyörű sétányok, hangulatos zugok, szépen beültetett virágágyások között jól esik leülni egy padra és elmerengeni, milyen lehetett itt az élet régebben.
A belváros
A kastélykertet elhagyva egy rövid sétával bejuthatunk a város Fő terére, ahol egészen más hangulatba csöppennünk.
A téren látható a volt Községháza, ma Erzsébet Királyné Szálloda, a Református templom, a Városháza, Világbéke Gong, a Hamvay kúria, a Gödöllői Városi Múzeum, a Városi piac és a Pelikános kút.
Az itteni cukrászdákat vétek lenne kihagyni, mert a helyi sütemények és fagylaltok messze földön híresek. Mire kifújjuk magunkat, azt vesszük észre, hogy lassan alkonyodik. Az időutazás közben az idő valóban elröppent.
A kastély belső fotóinak forrása: kiralyikastely.hu
Ha te is szereted Gödöllőt, oszd meg a cikket másokkal is!
