prcikk: „Naponta 6 futballpályányi erdőt pusztítottak el” – pusztulásra ítélheti a ritka főemlősöket a kameruni őserdő irtása | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Naponta 6 futballpályányi erdőt pusztítottak el” – pusztulásra ítélheti a ritka főemlősöket a kameruni őserdő irtása

Nemzeti park helyett fakitermelő üzem lesz az Ebóban. Nemcsak a majmok kerülnek veszélybe, élnek itt afrikai erdei elefántok, bóbitás antilopok és góliátbékák is.
Fotó:Wikipedia - szmo.hu
2020. augusztus 07.



Hiába volt a természetvédők és a helyi lakosság tiltakozása, a kameruni kormány júliusban engedélyt adott az Ebo erdő területének közel egyharmadán a fairtásra, amelynek következményei ma még beláthatatlanok.

A több mint 200 ezer hektáron elterülő Ebo a legnagyobb még érintetlen erdőrendszer a közép-afrikai ország délnyugati részén, amely számos ritka állatfajnak ad otthont, köztük a már évek óta veszélyeztetettnek tekintett nigériai-kameruni csimpánznak, a mandrill majomnak, a vörös kolobusznak, valamint a nyugati gorillának – írja a Mongabay.

A nigériai-kameruni csimpánz Pan troglodytes ellioti), az egyik legfejlettebb főemlős, kiváló eszközhasználatáról ismert. A kutatók másfél évtizeddel ezelőtt saját szemükkel látták az erdőben, amint a majmok kvarckövekkel törték fel az afrikai diófa termését.

Korábban azt hitték, hogy ilyen tevékenységre csak az elefántcsontparti N’Zo-Sassandra folyótól nyugatra élő csimpánzok képesek. Ekkor azonban kiderült, hogy nemcsak a kövekkel bánnak ilyen ügyesen, de hajlékony botokat is használnak, hogy kihalásszák a termeszhangyákat váraikból. Populációjuk azonban veszélyesen fogy: alig 6000 példány él belőlük négy nagyobb élőhelyen Nigériában és Kamerunban, az Ebóban alig 700 egyed maradt.

Nem véletlenül mondta Sylvie Djacbou, a Greenpeace Afrika erdőkampányának aktivistája, hogy a 68 ezer hektárra szóló fakivágási koncesszió a helyi főemlősök halálos ítéletét jelentheti, mivel az engedélyezett terület keresztbe szeli élőhelyüket.

És nemcsak a majmok kerülnek veszélybe, mivel az Ebo különleges biosokféleségét már régóta elismerték nemzetközi szinten, számos szervezet és egyén kelt a védelmére, a Greenpeace mellett például a Global Wildlife Conservation, és szószólói között találjuk Leonardo Di Capriót is. Élnek itt afrikai erdei elefántok, bóbitás antilopok és góliátbékák is.

Bár az ország erdő- és természetvédelmi minisztere, Jules Doret Ndongo már a bejelentés napján sietett közölni, hogy az érintett térségben megőriznek egy 10 ezer hektáros folyosót a vadon élő állatok élőhelyének és migrációjának, Djacbou szerint ez édeskevés, mert az Ebo nagy részben ma is egybefüggő erdő, amelynek felszabdalása sokféle élőlény létét fenyegeti. A Greenpeace képviselője nem hiszi, hogy ily módon biztosítani lehet az erdő fenntarthatóságát, mivel az országban nincsen e téren megfelelő helyszíni ellenőrzés, sem pedig egyértelmű törvényi szabályozás. És akkor még nem szóltunk az ipari fakitermelés közvetett negatív környezeti hatásairól: az erdőket megnyitó utakkal könnyebben be lehet hatolni a védett területekre, ahol az orvvadászok is szabadon garázdálkodhatnak.

Ekwoge Abwe főemlős-kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az engedélyezett fakivágások gyakorlatilag teljesen elpusztítanák a gorillák élőhelyét. A biológus 60 további tudóstársával és természetvédővel még áprilisban közös levélben szólította fel a kameruni kormányt, hogy függesszék fel az Ebo-beli fakitermelési programot, választ azonban nem kaptak.

Furcsa módon éppen a koncesszió bejelentése előtt két nappal csatlakozott az ország a gorillák és élőhelyük védelméről szóló 2007-es párizsi egyezményhez.

2016-ban sikerült először lefilmezni itt a nyugati gorillákat. A kutatók jelenlegi ismeretei szerint talán ha 25 egyed él az Ebóban, és ez a példányszám túlságosan kicsi ahhoz, hogy megrajzolják egy fajta hiteles keresztmetszetét vagy megállapítsák genetikai jellemzőit.

Más fajok jövője is bizonytalanná válik a favágók érkezésével. Például a vöröskolobusz majom fő tápláléka a kivágásra ítélt azobé fa levele. A mandrillok nagy csoportokban vándorolnak, így könnyű prédáivá válhatnak a vadászoknak.

Ami a csimpánzokat illeti, ott minden közösségnek megvan a maga területe, és a fakitermeléssel járó költözés viselkedési zavarokat, vagy akár gyilkos összecsapásokat eredményezhet az egyes közösségek között – figyelmeztet Abwe, aki a kutatómunka jövőjét is félti az ipari munkáktól.

Az Ebo területe 53%-ának, egy kb. 111 ezer hektáros területnek nemzeti parkká való nyilvánításának terve 2010-ben indult el Természetvédelmi Világalap (WWF) javaslatára a yaoundé-i kormánnyal karöltve. A WWF számos repülőutat szervezett az erdő felett, hogy meggyőzze az érdekelteket a park létrehozásának és a Kongói-medence biodiverzitása megőrzésének fontosságáról, de a terv végül 2013-ban megbukott, feltehetően a pénzügyi körök kormányra nehezedő nyomása miatt.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.


A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.

Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.

A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.

Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.

A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.

A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.

Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.

A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.

A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Béketanácsától kér választási megfigyelőket a CÖF-CÖKA
Az amerikai elnök által életre hívott nemzetközi szervezetnek küldött levelükben a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.


A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kedden arra kérte a Donald Trump által alapított Béketanácsot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a magyar országgyűlési választásokra, és ha lehetséges, küldjön választási megfigyelőket – írja a hvg.

A CÖF külügyi igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón azzal indokolta a lépést, hogy a „Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt” közötti politikai szövetség fejleményeit a magyar civil társadalom eddig felelősségteljes önmérséklettel figyelte, de most szerintük eljött az a pont, amikor ki kell jelenteni, hogy „eddig és ne tovább”.

A Béketanácsnak küldött levelükben, amely „a magyar demokrácia legitimitásának és integritásának védelme érdekében született meg”, a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.

A szervezet a NATO-nak is levelet írt, amelyben azt kérik, lépjenek fel az ukrán erőszakos fenyegetéssel és a magyar választási folyamatokba való beavatkozásokkal szemben.

A Béketanács egy Donald Trump által alapított nemzetközi szervezet, amit az amerikai elnök az ENSZ alternatívájaként képzelt el, ám jelenleg csak 19 tagja van. Az EU-s országok közül csak Magyarország és Bulgária csatlakozott, a többi állam elutasította a meghívást.

Egyébként a magyarországi választások nemzetközi megfigyelése már zajlik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már telepített egy teljes körű választási megfigyelő missziót Magyarországra. Ez a szervezet számít a választások nemzetközileg elfogadott, hivatalos megfigyelőjének.

Csakhogy az EBESZ megfigyeléséből kisebb botrány kerekedett, ugyanis kiderült, hogy a delegációt Putyin egykori tolmácsa vezeti. Erről bővebben itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET: