Különleges szoborpark és panorámasétány is vár Nagyharsányban egy régi kőbányában
Baranya megye gyönyörű vidékei számos rejtett szépséget tartogatnak az arra járóknak. Ilyen hely
a Villányi-hegység déli lejtőjén, a Szársomlyó ölében található Nagyharsány.
Az ideális környezet korán, a rézkorban idecsalta az embereket, majd jöttek avarok és rómaiak is. Már a 2. században építkeztek, és a 4. századból előkerült egy római kori telep is. Itt ment a Eszékre vezető római út, és egy eddig még rejtélyes várat is felhúztak őseink, ahonnan a vidék tökéletesen belátható volt.
Az első falut a 13. század elején jegyezték le, és mivel a hely kiemelt fontosságú volt, felépült Szársomlyón egy vár is. A 14. században temploma, plébánia volt már, sőt a 16. században innen terjedt el a református hit az Ormánságban. A török időkben református lett a falu, és ez volt akkoriban a környéken a legnépesebb magyar lakosú település.
A hely történelmi jelentőségű,
hiszen a falu határában csapott össze 1687. augusztus 12-én a Lotaringiai Károly herceg vezette 60 ezer fős császári had a Szulejmán nagyvezír irányítása alatt álló 80 ezer fős török sereggel. A nagyharsányi csata vetett véget a 150 éves magyarországi oszmán uralomnak.
A település elnevezésére több elmélet is született. Az egyik szerint a csata utáni harsonaszó, mások szerint a régi hársfaerdő miatt kapta a Nagyharsány nevet.
A hegy kőzete miatt 1903-ban kőbányát nyitottak, ahol mészkövet termeltek ki a cementgyár részére. A megcsonkított sziklafalak ma is különös látványt nyújtanak. Bár bauxitot is találtak, de nem volt gazdaságos a kitermelése, ezért felhagytak a bányászásával, de nyomai, a meddőhányók ma is láthatók.
A vidék ideális szőlőtermesztő, mezőgazdasági hely. A mediterrán klímának köszönhetően kevés eső esik tavasztól őszig, és a tél is enyhe.
A környék felfedezése mellett a falut is érdemes bejárni, hiszen
különleges élményt nyújt a Nagyharsányi szoborpark.
(Most a járvány miatt zárva van, de amint kinyit, fedezzétek fel, mert szuper hely.)
A Szársomlyó melletti mészkőbányában 1968-ban alakítottak ki egy művésztelepet. (Eredeti neve Villányi szoborpark volt, sokan ma is így emlegetik.) Az itt megforduló szobrászok olyan köztéri jellegű alkotásokat hoztak létre, amelyek jól érvényesülnek ebben a hatalmas térben. Az alapítás óta közel 200 művész dolgozott itt és műveikből több mint 100 kőszobor található a bányakatlanban és a sétányokon.
