Mutatunk egy holland virágoskertet, ami pont olyan, mintha maga tavasztündér ültetné bele a virágokat

A turistáknak általában van egy bakancslistájuk: helyek és látványosságok gyűjteménye, amelyeket életükben legalább egyszer látni szeretnének. Eiffel-torony, Colosseum, Trevi-kút, pipálható ikonok a kollektív listán. A Radical Storage utazási oldal nemrég azt vizsgálta, mely országok a világ legkiábrándítóbb úti céljai, most viszont egy szinttel lejjebb mentek: magukra a látványosságokra néztek rá. Azokra a helyekre, amelyek elvesztették a varázsukat, vagy egyszerűen belefulladtak a saját sikerükbe.

Az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék volt, ehhez képest a lista élén álló helyek messze alulmúlják a várakozásokat.

A legkiábrándítóbb látványosság a brit Alton Towers vidámpark lett,

ahol a látogatók közel fele (49,4%) panaszkodott. Az Alton Towers eredetileg egy grófi magánbirtok volt, amelyet a 19. században nyitottak meg a közönség előtt, pénzgyűjtési céllal. A Disneyland amerikai sikere után, a nyolcvanas évekre teljes értékű vidámparkká alakult. Ma tíz tematikus zónával, 910 hektáron működik, és papíron ez az Egyesült Királyság legnagyobb vidámparkja.

A panaszok közül messze a leggyakoribb a „nem éri meg az árát” típusú kritika: az összes értékelés 18 százaléka említi ezt, szemben a 2,8 százalékos átlaggal. Érdekes módon nem a játékokat szidják a legtöbben, hanem az ügyfélkezelést: félrevezető jegyinformációk, túlárazott étel-ital, és fizetős extra szolgáltatások minden sarkon.

A második helyen a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda végzett,

37,2 százalékos negatív aránnyal, ahol a fő problémát a hatalmas tömeg és a nehézkes megközelítés jelentette.

A valóságban viszont a látogatók több mint harmada csalódottan távozik. A fürdő a zsúfoltság és megközelíthetőség kategóriájában a második legrosszabb eredményt hozta. A tanulság egyszerű: a fürdőruha mellé extra türelem is kell.

A dobogó harmadik fokára a tenerifei Siam Park került (31,2%).

Bár a helyet a „world’s best water park” szlogennel hirdetik, a látogatók a személyzet udvariatlanságára és a hozzáférhetőségi problémákra panaszkodtak, sőt, többen testszégyenítésről és a fogyatékkal élők teljes figyelmen kívül hagyásáról számoltak be.

A listán negyedik a lisszaboni Time Out Market (28,4%),

amely saját sikerének áldozata lett a kezelhetetlen tömeg miatt.

A Time Out magazin által 2014-ben létrehozott lisszaboni gasztropiac volt a médiacég első ilyen jellegű projektje.

Az értékelések több mint negyede negatív, és a leggyakoribb panasz a zsúfoltság: az összes vizsgált látványosság közül itt említik a legtöbben a tömeget és a nehézkes közlekedést.

Ez klasszikus esete annak, amikor egy hely a saját sikerének esik áldozatul.

Ötödik a római Trevi-kút (24,6%),

ahol szintén a zsúfoltság a fő gond, amit súlyosbított, hogy a szökőkút decemberig részleges felújítás alatt állt. A Trevi-kút a barokk Róma egyik ikonja, filmekkel, legendákkal,

A látogatók negyede viszont inkább azt kívánta volna, hogy jobb időpontot válasszon. A zsúfoltság itt is kulcsszó.

A top tízben szerepel még a Las Vegas-i Horseshoe Casino (24,0%), a dublini Guinness Storehouse (23,2%), az olasz Gardaland Park (23,2%), valamint holtversenyben az isztambuli Topkapı-palota és a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeum (23,0%).

Az adatokból az is kiderül, hogy a legkiábrándítóbb látványosságok többsége Európában található. Országos szinten az Egyesült Királyság (12,3%), Portugália (12%) és Kanada (11,5%) teljesít a legrosszabbul. A városok versenyében Isztambul (16%), Bangkok (15,9%) és Budapest (13,9%) vezeti a negatív listát.

Léteznek azonban olyan helyek is, ahol a látogatók szinte egyáltalán nem panaszkodnak.

Második a Tennessee állambeli Sugarlands Distilling Company (1,9%), harmadik pedig a São Pauló-i Paulista Avenue (2,4%).

A legnépszerűbbek között szerepel még a New York-i Grand Central Terminal és a vancouveri Stanley Park is.

Átlagosan minden tizedik értékelés negatív egy turistalátványosságnál. De országonként és városonként ez nagyon nem egyenletesen oszlik el – és vannak helyek, ahol a csalódás gyakorlatilag be van árazva a belépőjegybe.

A világ végének hitt sziget hirtelen népszerű lett.

Grönland, akit sokan a jég birodalmának hisznek, egyre keresettebb úticél.

Az elmúlt években egyre több aktív és környezettudatos utazó keresi fel a szigetet, amely határozottan halad afelé, hogy ökoturisztikai központtá váljon. Most, hogy szemet vetett rá az Egyesült Államok elnöke is, még nagyobb figyelem fordult Grönland felé.

Aki ide utazik, annak választania kell: a nyári, zöldbe borult táj és az éjféli nap, vagy a téli, sarki fénnyel megvilágított jégvilág.

Viszont folyamatos világosság furcsa lehet, ezért érdemes alváshoz használatos szemmaszkot pakolni.

A közlekedés is más, mint amit megszoktunk, mivel sok helyen a települések között nincsenek utak, csak repülővel, helikopterrel vagy hajóval lehet utazni. Az új nuuki reptérnek köszönhetően már Koppenhágából és New York térségéből is indulnak közvetlen járatok, és hamarosan Qaqortoqban és Ilulissatban is új repterek nyílnak.

amely a Dán Királyság autonóm része, de nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a schengeni térségnek.

Védőoltásokra vagy oltási kártyára nincs szükség.

Vámmentesen bevihető 200 cigaretta vagy 50 szivar, 2 liter sör vagy bor és 1 liter tömény szeszes ital, valamint legfeljebb 10 kilogramm állati eredetű élelmiszer.

Grönland északi és keleti területein, bár ritkán, de előfordulhat, hogy jegesmedvével találkozol, ezért a helyi hatóságok és a túravezetők utasításait szigorúan be kell tartani.

A turizmus fellendülése mellett a nagypolitika is felfedezte a szigetet. Az Egyesült Államok szerint Grönland stratégiai fontosságú, ezért állítólag szemet vetettek rá.

A dán és grönlandi vezetés azonban egyértelművé tette álláspontját. „A sziget nem egy ingatlan, amit meg lehet venni, de a kapunk nyitva áll a komoly befektetők előtt” – szögezte le a dán kormány.

Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.

A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.

A bánya felfedezéséhez a fotós, Vas Gergely adott ötleteket és mesélt az élményeiről is.

Azt javasolta, hogy a jegyfoglalást érdemes online intézni, hiszen értékes időt vesztünk a sorbanállással, ami azért szokott lenni bőségesen. Arról nem beszélve, hogy a többféle nyelven indított túravezetésekhez is külön sorba kell állni, és ez így simán egy óra plusz is lehet.

„Krakkó belvárosából a bányát elérhetjük kb. 20-25 perc alatt vonattal 7 euroért. Ellenben mi az Über taxit választottuk, mert két főre kb. 11 euroért odatranszportáltak minket a szállástól 15-20 perc alatt” - mesélte Gergő.

A belépőjegyet visszaigazoló e-mailben mindenkit megkérnek, hogy legalább 15 perccel előbb érkezzen meg a csoportjához, amit jobb ha megfogadunk. A levélben hasznos tanácsok is vannak, például hogyan öltözködjünk, mit vigyünk, hiszen bő 2,5 órás gyaloglás áll előttünk, amivel még így is csak a bánya területének mindösszesen egy százaléka tárul elénk. A vállalkozó kedvűeknek van lehetőségük kúszós-mászós verzióban is felfedezni a sóbányát, erről részletek a sóbánya honlapján találhatóak.

A túra első részén, egy "laza" 380 lépcsős csigalépcső-szerűségen kell túlesni, és a lépcsők kitartanak a 135 méteres alsó részig végig, ahonnan - spoiler: lift visz fel villámgyorsan.

"Mi az angol vezetést választottuk, hiszen a magyar nyelv nem szerepel a listán. Magával a vezetéssel és az információkkal maximálisan elégedettek voltunk. A végső állomáson található egy panorámalift, ami felvisz minket kb. 40 méter magasba, egy kilátópontra kb. 2-3 euroért. Ezt a részt kihagyhatónak véljük, ugyanis nem tartalmaz hozzáadott értéket véleményünk szerint" - árulta el.

Azt is megtudhattuk, hogy a túra legvégére kellemesen elfáradtak. "Minden szempontból ajánlott felfedezés ez, nem kizárt, hogy kipróbáljuk egy másik alkalommal a mászós verziót is" - tett hozzá még Gergő.

További információk: ITT

Képgaléria: A bányából

(Fotókért kattints a képre)

A bánya létrejöttét egy tizenötmillió évvel ezelőtti eseménysorozat alapozta meg, amikor a miocén kori tenger visszahúzódásával egy zárt, egyre sósabb medence jött létre. A forró éghajlat hatására először karbonátok, majd szulfátok, végül pedig a kősó rakódott le. Később a Kárpátok felgyűrődése során a tektonikus erők az egész sótelepet több tíz kilométerrel elmozdították eredeti helyéről.

A földtani kincset már a lengyel államalapítás előtt is hasznosították. Eleinte a sós források vizének lepárlásával, majd a 13. századtól megkezdődött a tényleges kősó-bányászat. A Piast uralkodók idején a só kitermelése királyi monopólium volt. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a középkorban a lengyel királyság bevételeinek harmada a krakkói sóvidékből származott. Nagy Kázmér 1368-ban külön törvényben szabályozta a sóbányászat és -kereskedelem jogi kereteit. A bányászok nem egyszerű munkások voltak, hanem saját szerszámokkal rendelkező, megbecsült szakemberek, akik vagy őrölt sót állítottak elő fahordókban, vagy közel 3 méter hosszú, 50 cm átmérőjű sótömböket, úgynevezett „sóbálványokat” faragtak ki. Bár a klasszikus fejtés mára megszűnt, a vállalat ma is működik: a sót vízzel oldják ki, majd lepárolják.

a levegő pára- és nátrium-klorid-tartalma magas, emellett pedig jelentős a mangán-, magnézium- és mésztartalma is. Ennek köszönhetően 135 méter mélyen, a Wessel-tó termében rehabilitációs központot alakítottak ki légúti betegségekben szenvedők számára.

A 18–19. század fordulóján kialakított, évente mintegy egymillió látogatót vonzó turistaút 64 és 135 méteres mélység között, mintegy 3 kilométer hosszan kanyarog. A látogatók bejárhatják a Szent Kinga-kápolnát, melynek padlóját egységes sólapok borítják, mennyezetéről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak le. A falakon az Újszövetség jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók, és itt őrzik Árpád-házi Szent Kinga ereklyéit is, akit II. János Pál pápa 1999-ben a sóbányászok védőszentjévé avatott.

A túra során megtekinthető a „leégett kamra”, amely a metánégetők veszélyes munkáját mutatja be, akik hosszú rudakra tűzött zsarátnokkal égették el a járatokban felgyűlt robbanásveszélyes gázt. A Sielec-kamra azokat a fából készült szállítóeszközöket mutatja be, amelyeket a sós levegő tökéletesen konzervált, köztük a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vontatott kiskocsit. A bánya legmagasabb, 50 méteres termét, a Stanisław Staszic-kamrát a második világháború alatt a németek repülőgép-alkatrészek összeszerelésére használták. A Michałowice-kamra lenyűgöző látványt nyújt az 1870-es években épített, hatalmas gömbfákból ácsolt tartópilléreivel. A Varsó-kamra ma rendezvényközpontként működik, ahol koncerteket, bálokat és sporteseményeket is tartanak. A bánya történetét, a kitermelés eszközeit és a város múltját a harmadik szinten található, 14 teremből álló múzeumi kiállítás mutatja be.

Soha nem volt még ennyire szoros a verseny a világ legbiztonságosabb légitársasága címért, idén először mégis egy öböl menti légitársaság, az Etihad került az élre. Az AirlineRatings.com friss, 2026-os rangsora szerint a világ legjobb légitársaságait már csak hajszálnyi különbségek választják el egymástól, miközben a repülés továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód – írta a Forbes.

A lista összeállításánál a szakértők többek között az incidens- és baleseti rátákat, a pilótaképzést, a nemzetközi biztonsági auditokat, a pénzügyi stabilitást és a flotta átlagéletkorát vették figyelembe. Idén a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektettek a turbulencia megelőzésére, a cégvezető szerint ugyanis továbbra is ez okozza a legtöbb fedélzeti sérülést. A légitársaságok átláthatósága szintén kulcsfontosságú. „Az együttműködési hajlandóság és az információmegosztás lehetővé teszi a pontosabb és átfogóbb értékelést, míg a válaszadási hajlandóság hiánya jelentősen megnehezítheti az alapos vizsgálatot” – mondta Sharon Petersen, az AirlineRatings.com vezérigazgatója.

A hagyományos légitársaságok listáját az Etihad vezeti. Győzelmét fiatal flottájának, a pilótafülke-biztonság terén elért fejlesztéseinek, balesetmentes múltjának és a legalacsonyabb járatonkénti incidensaránynak köszönheti. A második a Cathay Pacific, őt követi a Qantas, a Qatar és az Emirates. Az Air New Zealand, amely 2024-ben és 2025-ben is első volt, idén a hatodik helyre került. A különbségek azonban minimálisak. „Nem vitatva az Etihad győzelmét, könnyedén fel lehetne hozni érveket bármelyik top 10-es légitársaság mellett az első helyre.

– hangsúlyozta a vezérigazgató. A listára egy év kihagyás után visszatért a Singapore Airlines, és két új belépő is van: a tajvani Starlux és a Fiji Airways.

A 25 legbiztonságosabb hagyományos (teljes szolgáltatást nyújtó) légitársaság 2026-ban:

1. Etihad

2. Cathay Pacific

3. Qantas

4. Qatar

5. Emirates

6. Air New Zealand

7. Singapore Airlines

8. EVA Air

9. Virgin Australia

10. Korean Air

11. Starlux

12. Turkish Airlines

13. Virgin Atlantic

14. ANA (All Nippon Airways)

15. Alaska Airlines

16. TAP Portugal

17. SAS

18. British Airways

19. Vietnam Airlines

20. Iberia

21. Lufthansa

22. Air Canada

23. Delta Air Lines

24. American Airlines

25. Fiji Airways

A fapadosok között másodszor is a HK Express végzett az élen.

A lista egyik legnagyobb meglepetése a Spring Airlines China bekerülése, ezzel először szerepel szárazföldi kínai légitársaság a rangsorban. Az airBaltic szintén jelentősen előrelépett, bekerülve a legjobb tíz közé.

Bár a nemzetközi légitársaságok uralják az élmezőnyt, több amerikai cég is stabilan tartja a helyét a listán, köztük a Southwest, a JetBlue, az Alaska Airlines, a Delta és az American Airlines. Petersen kiemelte az Alaska Airlines helytállását a gépük kényszerleszállásakor, amikor a törzs egy darabja kiszakadt a levegőben.

– mondta. A Delta és az American Airlines regionális leányvállalatai ugyanakkor az incidensek és a flottaéletkor kombinációja miatt nem kerültek fel a listára.

A 25 legbiztonságosabb fapados légitársaság 2026-ban:

1. HK Express

2. Jetstar Australia

3. Scoot

4. FlyDubai

5. easyJet Group

6. Southwest Airlines

7. airBaltic

8. VietJet Air

9. Wizz Air Group

10. AirAsia Group

11. TUI UK

12. Vueling

13. Norwegian

14. JetBlue

15. flynas

16. Cebu Pacific

17. Jet2

18. Ryanair (Ireland and UK)

19. Spring Airlines China

20. Transavia

21. Eurowings Group

22. Volaris

23. WestJet Group

24. GOL

25. SKY Airline Chile

Bár a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet jelentése szerint a balesetek és a halálos áldozatok száma nőtt 2023-hoz képest, a hosszú távú trendek továbbra is javuló biztonságról tanúskodnak. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint a repülés továbbra is rendkívül biztonságos.

amely valós idejű adatokkal segíti a pilótákat a viharos zónák elkerülésében. Sharon Petersen szerint a sok nyilvánosságot kapott incidens ellenére a repülés biztonságos. „A mai repülés hihetetlenül biztonságos, és jóval nagyobb a kockázat már abban is, hogy egyáltalán eljussunk a repülőtérre.”

Via AirlineRatings.com