TECH
A Rovatból

Majdnem légikatasztrófát okoztak, világszerte új szabályok jöhetnek a power bankok és más akkumulátorok miatt

Súlyos vészhelyzetet eddig csak ritkán okoztak, de nem szabad kísérteni a sorsot - mondják a légitársaságok, amelyek maguk szigorítják a fedélzetre vitt power bankokra és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat.


Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.

Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak

Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.

A 169 utas megmenekült, viszont hárman sérüléseket szenvedtek és tetemes anyagi kár is keletkezett.

Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.

Kiégett az Airbus

A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.

A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.

Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem

A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.

A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.

Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a szabályok légitársaságonként eltérhetnek, így mindig érdemes ellenőrizni annak az adott cégnek az előírásait, amelynek a repülőjével utazunk! Főleg a közeljövőben, mert az eddigiekhez képest új szabályok léphetnek érvénybe.

A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.

Dél-koreai légitársaságok

A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).

Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.

Hongkongi légitársaságok

Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.

A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.

AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.

Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.

Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.

Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.

Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.

Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.

Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.

Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.

VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.

Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.

Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.

A lítium-ion akkumulátorok problémája

A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.

Így néz ki:

A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.

A szakember hozzátette: a véletlen találkozás más akkumulátorokkal „váratlan kisülést okozhat”, így azt javasolja, hogy a külső akkumulátorokat és a tartalék akkumulátorokat utazás előtt érdemes külön becsomagolni vagy leragasztani valamilyen nem vezető anyaggal, hogy biztosan elkerülhető legyen a fémekkel való érintkezés.

Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.


Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk