Legendák, különleges élővilág és lenyűgöző természeti csodák várnak a Tordai-hasadék sziklái között
Erdély egyik természeti csodája a mintegy 2 km hosszú, az Érchegységet átszelő Tordai-hasadék. A mészkő-hasadék a Torockói-hegységben található, Torda város közelében. A 125 hektárnyi terület – a különleges élővilágnak is köszönhetően - 1938 óta védett.
A helyet 1291-ben említi III. Endre király, akkor még Thorda hasadékja néven szerepelt egy kiváltságlevélben. Mai nevét a 19. század elejétől használják.
"A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli."
A több rétegű (vulkáni, üledékes, mészkő, homokkő) hegybe kisebb barlangok alakultak ki. Ezek egy része az idők folyamán beszakadt, az üregek megnőttek, a patak pedig tovább mélyítette a hasadékot, amelyen a Hesdát-patak folyik keresztül. Egyik oldalán a Peterdi-gerinc, a másikon a Kövesbérc-Szindi gerinc húzódik, melyek 250-300 méter magasak.
Barlangok
A mészkőben eddig 32 barlangot tártak, fel, közül 12 olyan, amelyik 6 méternél hosszabb.
A legnagyobb a Porlik-barlang, amely 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas, cseppkövek vannak benne és itt találták a legtöbb őskori leletet.
A szájhagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc híve, egy román kapitány, Balika (Balyka László) az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől, innen kapta a nevét az egymással szemben lévő Kis- és Nagybalika barlang,
A barlangokban található legelső falfelirat 1563-ból származik. A Binder-barlang falán található a legrégibb, névről ismert turista neve: H.FV / PATO / 1574.
Az Oszlopos barlangban 600 ezer éves csiszolatlan kőkorszakbeli kőeszközt találtak, ezekből arra következtettek, hogy a barlangot kultikus célra is használták. A kilátás innen a legjobb a hasadék felső részére.
Különleges élővilág
A területnek különleges a növény- és állatvilága is. Nyárády Erazmus Gyula felmérése szerint
a Romániában található 3500 növényfajból 997 él itt.
A különböző klímájú helyeken más-más élővilág telepedett meg. A csúcsok árnyékában megmaradtak a különlegességnek számító jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, alpesi növényfajok is, és itt él a merev nyúlfarkfű, a tűlevelű szegfű és a bánáti ördögszem is.
A napos helyeken sztyeppei növények, az erdélyi hangyabogáncs, csinos és hegyi árvalányhaj található. A hasadék nevezetessége a díszes zabfű, a méregölő sisakvirág, az illatos kankalin, a magyar-, törpe- és homoki nőszirom, de megtalálható például a havasi őszirózsa és az osztrák sárkányfű is.
Ritka sziklai növények a Rochel kőtörőfű, az erdélyi berkenye, és a legkülönlegesebb a magyarföldi husáng, amely Európában csak a Kárpát-medence hat termőhelyén él meg, vagy a tordai hagyma, amely legközelebb az Urál hegység déli részén és Közép-Ázsiában található csak.
A hasadék bennszülött növény különlegességei többek között a hasadéki sisakvirág, hasadéki bogáncs vagy a tordai hölgymál.
Az ornitológusok 108 madárfajt azonosítottak itt, védett madárfajok közül a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár él a vidéken. 2005-ben a német GEO szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak. Többfajta gyík és béka is lakik a vidéken.
Legendák
Az egyik szerint Szent László a kunokkal ellen harcolt Torda mellett, de a túlerő miatt visszavonult a hegy felé. Ám a kun sereg tovább üldözte és a király az égiekhez fordult segítségért. Ekkor a hegy kettéhasadt, és László a katonáival megmenekült.
A monda szerint lovának patkónyomai a hasadék felett, a Patkós-kövön állítólag ma is látszanak. Sőt, a patkószegek helyét a 17. században még látni vélték.
Egy másik legenda szerint a Szent László pénzének nevezett, egysejtű apró állatka házának kövülete – amely ma is gyűjthető a Hesdát medrében – a kun vezér parancsára szétszórt pénzekből származik. A kunok azért szórták el a pénzt, hogy a magyarokat lelassítsák – bíztak abban, hogy a katonák szedegetni kezdik a fémpénzeket. Ám a király fohászára a pénz kővé változott, így a sereg megmenekült.
A szájhagyomány a Hasadékot különböző lények (sátán, tündér, lidérc) tartózkodási helyének is tartotta.
A Tündérvárhoz kapcsolódó történet szerint a barlangban tündérek élnek. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, ekkor hordják ki a tündérek a kincseket. Egy másik mese szerint a titkos bejárat hétévenként nyílik meg, amikor a tündérek vízért mennek a közeli forráshoz, és akkor a kincs őrizetlenül marad. Ezt használta ki egy kecskepásztor, aki többször is megdézsmálta a kincset. Ám az ajtó egyszer bezárult és ő bent rekedt Mikor hét év múlja kiszabadult, már ősz szakállú aggastyán volt, és a családjából már senkit nem talált életben.
A népi hiedelem szerint hatalmas kincset rejtettek el a Tordai-hasadék valamelyik barlangjában,
sokak szerint a Kéményseprő barlangban. A barlang nevét egy Kis nevű kéményseprő miatt kapta, aki megpróbál beereszkedni a sziklaüregbe. Egy kötelet kötött a derekára, így eresztették le a barátai a mélybe, ám egy helyen beszorult, megijedt és kiabálni kezdett. Hiába próbálták kihúzni, a férfi ott rekedt a barlangban.
Kirándulás
Ha szeretnéd te is felfedezni ezt a különleges helyet, akkor autóval a hasadék bejáratig tudsz eljutni Mészkő felől. Itt egy menedékház van, ahol parkolni is lehet. A hasadék falára turistáknak nem ajánlott felmászni, és a barlangok legtöbbjének a megközelítése is nehéz és veszélyes. Ezért a patak völgyében érdemes túrázni, ahol egy ösvény vezet végig, néhány helyen pedig függőhíd visz át.
Az úton láthatod a Sárga-tornyot, a 200 méter magas sima laposfalú Falkolosszust, a Csorgót, aminek vízéből inni is lehet. Az út felénél található a Danila-tó, ami a patak kiszélesedéséből jött létre. A hasadék végén vagy visszafordulsz, vagy a jelzett turistaúton a szakadék mentén tudsz visszatérni a bejárathoz.
De gyalogosan is megközelíthető a hasadék, a turistajelzések segítségével fel lehet fedezni a természetvédelmi területet és a környéket is.
A hasadékba vezető első utat a vármegye és Torda városa építette 1890-1893 között.
A Tordai-hasadék keleti oldalán épített menedékházat 1935. szeptember 8-án avatták fel.
Az alapító okiratát és építésének történetét ércdobozban befalazták, a fal egyik Peterd felé eső szögletébe.
