Kövér László: „Oroszországgal megszűnik a normális együttműködés lehetősége a következő 20 évben”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.

A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”

Hozzátette, hogy nem gyanúsítják semmivel.

– mondta.

Azt is elmondta, hogy részletesen beszámolt arról, honnan és hogyan szerezte meg a „Zsolti bácsiról” szóló hangfelvételt. „Ezt nyilván megtettem, ezen kívül pedig – és ez nagyon fontos azt hiszem –, azokban az ügyekben kértek további információkat, amik hozzám befutottak az elmúlt időszak folyamán. Úgyhogy azt szeretném is jelezni és minél hangosabban elmondani, akik jelentkeztek nálam, pláne azok, akikről már beszéltem a nyilvánosságban, ígéretet kaptak hatóságtól, hogy ennek az ügynek lesz következménye.”

Juhász azt ígérte, hogy jogi és anyagi támogatást is biztosít azoknak, akik érintettek az ügyben: „Akár a magánvagyonom kárára is.”

Arról is beszélt, hogy a kihallgatás hangulata nem volt ellenséges: „Nagyon normálisan, együttműködően viselkedtek. Emberileg és szakmailag is azt gondolom, hogy kifogástalanul zajlott maga a kihallgatás. Bízhatunk abban, hogy bár fölülről próbálják ellehetetleníteni ezeket az eljárásokat, az itt dolgozó ügyészek tényleg fel akarják tárni ezeket az ügyeket.”

A volt politikus egyébként a Facebook-oldalán mindössze egyetlen mondatot üzent (amihez hasonlót tegnap is megfogalmazott):

(via Index)

A 444.hu szerint Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatott igazgatója 2012, azaz 12 éves kora óta ismeri az egyik nőt, aki korábban gyermekotthonban nevelkedett. A gyanú szerint papíron a javítóintézetben alkalmazta, valójában prostituáltként futtatta. Ez árnyalja a hivatalos kommunikációt, amely szerint az ügyben biztosan nincsenek fiatalkorú áldozatok.

Az írás szerint a lány anyja ellen 2012 elején kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárás, a gyereket egy fővárosi befogadó otthonba vitték. Szűk egy hónap múlva rutinvizsgálat készült Sáráról, két pszichológus, egy szociális munkás és egy klinikai szakpszichológus jegyezte. Sára anyja azt állítja, hogy az akkor már a Szőlő utcai intézményt vezető Juhász és segítője, A. (egy 18 éves lány) moziba vagy gyorséttermekbe vitte a lányát, aki néha éjszaka is kimaradt.

A Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) az ügyet elküldte a BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztálya rendőr őrnagyának, de nem indítottak nyomozást. Sára ezután is gyermekvédelmi gondozott maradt, és rendszeresen találkozott Juhász segítőjével.

Juhászt és az élettársát 2025 májusában letartóztatták. A rendőrségi közlemény szerint „a pár több mint tíz évvel ezelőtt pártfogásába vett egy hányattatott sorsú kislányt, aki gyermekotthonban nevelkedett. Felnőttkorúvá válását követően is megmaradt a függőségi viszony a lány és a pár között. Egy másik lánnyal is hasonló kapcsolatot alakítottak ki”. A fiataloknak Juhász a Szőlő utcai javítóintézetben adott munkát, de a lejelentett óráknak csak a töredékét dolgozták le. Ehelyett a gyanú szerint pár prostituáltként futtatta őket.

A 444 szerint úgy tűnik, A. hálózta be az áldozatokat, könnyen épített kapcsolatot gyermekvédelemben nevelkedett gyerekekkel, mert ő maga is így nőtt fel. A lap korábban megírta, hogy Juhász úgy lett igazgató, hogy egy évvel előtte megrótták egy 16 éves lánnyal való megengedhetetlen kapcsolata miatt; szakmabeliek őt a későbbi élettársként azonosítják.

Nem tudni, Juhász és az élettársa mikor kezdte el prostituálni Sárát, a nyomozás még tart. Sára, aki a 2010-es évek közepén távozott a gyermekotthonból, tagadja, hogy Juhászék kényszerítették prostitúcióra. A 444 szerint Juhászt és az élettársát már 2012-ben tanúként hallgatták meg egy olyan ügyben, ahol felvetésként előkerült egy kiskorú lány szexuális bántalmazása.

Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.

Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.

Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.

Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.

A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.

Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.

Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.

– mondta a Tisza Párt elnöke.

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.

Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.

Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.

Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.

Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.

A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):