OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Kertészkedni tanítanak a szegedi Füvészkertben a komposztálástól a gyógynövény-ültetésig

Itt a tavasz, és ez remek alkalom arra, hogy te is megismerkedj a kerttervezés alapjaival, a talaj előkészítésével, és ha csak egy erkélyed, vagy ablakpárkányod van, azon is nekikezdhetsz a növénynevelésnek.


Szeged nem csak a napfényéről, hanem virágos tereiről, parkjairól is híres. A város egyik látványossága egy csendes, nyugodt kert, ahol a keleti növények jól megférnek a trópusiakkal, ahol a rovaroknak külön épületük van, ahol a gyerekeknek is jut játszósarok, vagy a romantikára vágyóknak rózsával körülvett kis pavilon.

És most már nem csak mindezek felfedezéséért érdemes a Füvészkertbe ellátogatni. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében hasznos tudásra is szert tehetsz, ha csatlakozol tavaszi programsorozatukhoz.

Már akár pár cseréppel vagy balkonládával is el lehet kezdeni a kertészkedést.

És hogy garantált legyen a sikered, ebben segítenek a szakértők a március 7-én induló tanfolyamukkal.

Mint írják, mindenkit várnak, aki kedvet érez a kertészkedéshez, azonban eddig még nem volt bátorsága belekezdeni, vagy már kertészkedik ugyan, de ismereteit szeretné bővíteni a témában. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tudás megszerzésében is segíteni fognak.

Talaj, a kertészkedés alapja: Amin nem érdemes spórolni, de meghálálja a befektetett energiát; szükséges talajmunkák és talaj-javítások alkalmazásának lehetőségei. Hasznos tudnivalók cserepes növények nevelésében használható termesztő közegekről, a tápanyag utánpótlás módjairól. Zöldség- és tápnövények termesztése a kiskertben.

Komposztálás egyszerűen kis és nagyléptékben: Növényvédelmi alapismeretek - A komposzt készítés lehetőségei kiskertben és akár egy vödörben is. Kertészeti “divathullám” a mikrobiológiai készítmények használata vagy valóban kiemelkedő fontosságú? Két legyet egy csapásra; újrahasznosítás és „humusz” készítés házilag. Betekintés a növekvő lények, vagyis a növények életműködésébe.

Neveljünk szép és egészséges növényeket - kórokozók és kártevők elleni védekezés hagyományos és környezetbarát módszerekkel: A korszerű növényvédelemmel kapcsolatos tudnivalók, növényvédő szerek, tápoldatok, műtrágyák. Mit mivel és hogyan érdemes permetezni? Az egyes növényvédelmi irányzatok és alkalmazási lehetőségei, alternatív védekezés módszerei a környezetterhelés csökkentésének szolgálatában.

Balkonkertészet: Új irányzat a kertészkedésben néhány négyzetméteren. Hogyan tudunk az erkélyen is sikeresen táplálék-, fűszernövényeket vagy éppen virágokat nevelni. A mit ültessünk, mivel és hogyan; faj- és fajta választási szempontok a környezeti tényezők figyelembevételével, kreatív módon.

Kerttervezési ötletek: Milyen szempontok alapján tervezzük meg a kiskertünket? Mire figyeljünk, hogy néhány év múlva is összhangban legyen kertünk? A kerti tó, sziklakert és egyéb látványelemek kialakításának lehetőségei. Tippek madárbarát- és lepkekert építéséhez, konyhakertek és gyógynövénykertek kialakításához változatos növénycsoportok választásával.

Gyógynövények a kiskertben: Minden növény gyógynövény? Melyiket is válasszam? Hitek és tévhitek a gyógynövények élettani hatásairól, felhasználásáról. Konyhakertben és balkonon könnyen termeszthető gyógynövények, szaporításuk és gondozásuk.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Felújítanál, építkeznél? Ne várj csodára: nem lesz olcsóbb!
Viszont érdemes megfogadnod a MAPEI ügyvezetőjének, Markovich Bélának a tippjeit. Vele készített interjúnkból az is kiderül, mennyit kell átlagosan várni egy szakemberre vagy hogy mibe kerül négyzetméterenként egy lakásfelújítás.


Mire számítson, aki mostanában adja építkezésre vagy felújításra a fejét? Például arra, hogy türelemre lesz szüksége:

a legtöbb szakemberre átlagosan 56 napot kell várni.

A várakozást viszont nem érdemes annak reményében elnyújtani, hogy majd hátha olcsóbb lesz a munka, vagy legalább az alapanyagok – az árak várhatóan nem fognak csökkenni. Mindez a MAPEI által készített felmérésből derül ki. Hogy mire mutat még rá a kutatás és milyen praktikus tanácsok adhatók az építkezőknek, arról Markovich Bélát, a MAPEI Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

SZMO: Hat éve rendszeresen készít a MAPEI egy felmérést az építőiparban dolgozókat megkérdezve – miért fontos a cégnek, hogy átlássa, mi történik az építőiparban, és hogy ezeket az adatokat meg is ossza a nyilvánossággal?

Markovich Béla: Nekünk van egy küldetésünk: az innovatív építési megoldásainkkal és a fenntartható szemléletünkkel segítjük az építőket, az építtetőket, az embereket abban, hogy meg tudják valósítani az építési álmaikat, és ehhez minden tudásunkat odatesszük, bármilyen körülmények között.

Ahhoz viszont, hogy tényleg segíteni tudjunk, nagyon jól kell ismernünk az építőipar helyzetét. Ennek pedig az egyik fontos eleme az, hogy mi van a szakemberekkel: hogy vannak, mit csinálnak, hogyan gondolkodnak.

Ezért kutatjuk folyamatosan az építőipart, és nemcsak a szakembereket, hanem a megrendelőket is. Nekünk ugyanis egyetlen célunk van: ha valaki megálmodik valamit, az tényleg úgy is valósuljon meg, ahogy elképzelte.

Ehhez kell a jó termék, kell egy jó szakember, aki szépen, jól akar alkotni, és kell egy tudatos megrendelő is, aki jól választ szakembert.

SZMO: És most mit mondanak a számok? Ha én most lakásfelújítást szeretnék, pláne építkezésbe kezdenék, akkor mik a kilátásaim? Mennyire gyorsan találok szakembert?

Markovich Béla: Ez régiófüggő. Országos átlagban 56 napot kell várni egy szakemberre. Ez azt jelenti, hogy ha ma megbízol valakit, akkor átlagosan 56 nap múlva tudja elkezdeni a munkát.

SZMO: Az azért majdnem két hónap.

Markovich Béla: Mégis én azt mondom, hogy

ha egy megrendelőnek nincs ideje kivárni ezt kb. 60 napot, nincs ideje tényleg jól átgondolni a dolgot, több ajánlatot bekérni, akkor inkább ne kezdjen bele, mert abból csak felsülés lesz.

Ez az 56-60 nap valójában nem annyira sok idő –főleg ahhoz képest, hogy volt ez már kétszer ennyi is.

SZMO: Ha már hat éve készül a felmérés, akkor biztosan a trendek is jól követhetők. Például hogy hogyan változott a várakozási idő: ha volt már 100 nap felett is, akkor most örüljünk annak, hogy „csak” 56?

Markovich Béla: Ezt így nem mondanám, de az tény, hogy volt 138 nap is a várakozási idő, a Covid-járvány előtt és alatt is. Aztán ez szépen visszaállt. Ennek az egyik oka az, hogy a munkamennyiség is csökkent, a másik pedig az, hogy amikor annyira sok munka volt, akkor nyugatról visszajöttek azok a szakemberek, akik korábban odamentek dolgozni. Egy felújítás sokszor akár milliós nagyságrendű is lehet, ilyenkor igenis érdemes időt szánni arra, hogy jól megválogassuk, kivel dolgozunk együtt.

SZMO: Az is szerepel a felmérésben, hogy az egyes szakemberekre szakmánként mennyit kell átlagosan várni, ki mennyire leterhelt. Ha valaki most építkezik, mivel kalkuláljon, kinek a megkeresésével kezdje a sort?

Markovich Béla:

Pont azokra kell kevesebbet várni, akik valamilyen módon egy új ház építéséhez kötődnek. Ilyen a villanyszerelő, a gépész – tehát a víz-, gáz-, fűtésszerelő –, illetve az ács.

Rájuk valószínűleg azért kell kevesebbet várni, mert a tavalyi évben láttuk, hogy mennyire visszaesett a családiház-építések száma. Akire viszont sokat kell várni, az a burkoló: rá akár több mint 60 napig is várhatunk. És ami még érdekes, hogy a generálkivitelezőkre is meglehetősen leterheltek.

SZMO: Az árakról is beszéljünk egy kicsit. Ez is része volt a felmérésnek: körülbelül mibe kerül négyzetméterenként egy lakásfelújítás?

Markovich Béla: A felmérésünk kimutatott egy átlagárat, ami bő tíz évvel ezelőtt 2500 forint volt négyzetméterenként.

Most a szakipari munkák átlagos munkadíja 9600 Ft. Ha elmegyek Kelet-Magyarországra, ott ez lehet 8500 vagy akár 8000 forint is. Budapesten már inkább 10 ezer körül van, Nyugat-Magyarországon pedig 10 ezer felett is lehet.

SZMO: Mivel magyarázhatók ezek a régiós különbségek? Miért kell többet vagy kevesebbet várnom egy szakemberre, és más árat fizetnem a szolgáltatásukért, ha Kelet-Magyarországon élek, mint mondjuk ha Nyugat-Magyarországon?

Markovich Béla: Sok mindentől függ az ár is, meg a várakozási idő is. Azt, hogy mi mennyibe kerül az ország keleti, nyugati részében vagy a fővárosban, alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg. Budapesten és Pest vármegyében sokkal több a munka, nyugaton is több a munka, mint Kelet-Magyarországon, ezért keleten a vállalkozók kicsit kevesebbet kérnek. Ha a várakozási időt nézzük, ott is hasonló a helyzet: nyugaton több a munka, ezért többet kell várni.

SZMO: Mi az, ami az elmúlt években fellendítette a piacot, és mi az, ami inkább visszafogta? Mi hatott leginkább az építőiparra?

Markovich Béla: Ami visszafogta, az az állami beruházások hiánya volt. Azok a cégek, amelyek nagyrészt állami beruházásokból éltek, nehéz helyzetbe kerültek. Voltak beruházások, csak kisebb mennyiségben. Ami viszont gerjesztette az igényeket – főleg a lakásépítések és a kisebb beruházások terén –, azok a támogatások voltak, amelyeket a kormány bevezetett. Ezeket a megrendelők igénybe vették. A felmérésünk azt is megmutatta, hogy a megkérdezett szakemberek 58 százalékának volt támogatáson alapuló munkája.

SZMO: És lehet-e látni, mit hoz a jövő? Mi lesz hatással az árakra a következő egy évben?

Markovich Béla: Ügyvezetőként nyilván lehetnek becsléseim, de előre senki nem tud biztos jóslattal előállni. Amit én most látok, hogy

idén már elindultak felfelé az árak – és nemcsak a munkadíjak, hanem az alapanyagárak is, ami az olajár drágulásával magyarázható.

A munkadíjaknál tavaly azt mutatta a felmérésünk, hogy a szakemberek 10 százalékos emelést szerettek volna, de végül csak 1 százalékot emeltek. Ennyit mertek, ennyit tudtak eszközölni. Idén a tervezett díjemelésük 12-13 százalék körül van, hogy ebből mennyi valósul meg, azt még nem tudjuk.

Én azt gondolom, hogy

ha valaki felújítani vagy építkezni akar, akkor nem szabad várnia. Elő kell készíteni a dolgot, három-négy szakembertől ajánlatot kell kérni, utána referenciákat kell kérni azoktól, akikkel dolgoztatni akar. Minél előbb döntünk, annál jobb, mert nem lesz olcsóbb semmi.

Az árak nem fognak lemenni. Lehet majd valamiféle visszarendeződés, az olaj ára is rendeződhet később, de ettől még nem érdemes halogatni az építkezést. Ha az embernek van rá kerete, van rá tőkéje, akkor ne húzza tovább. És még egy apró tanács a megrendelőknek: ne a legolcsóbbat válasszuk. Illetve ne csak az ár döntsön. Az legyen mérvadó, hogy a kiválasztott szakember a múltban mit alkotott. Jót vagy nem jót? Ha jót alkotott, akkor meg lehet benne bízni. Ha bizonytalan vagyok, akkor inkább keresek mást.

SZMO: Lehet-e abból következtetni trendekre, hogy a MAPEI termékkínálatából mi mennyire fogy, vagy mi iránt nagyobb a kereslet?

Markovich Béla: Lehet következtetéseket levonni. Azt látjuk például, hogy az emberek egyre inkább figyelnek arra, hogy jobb minőségű termékeket válasszanak, átgondoltabban döntsenek, és jobban körbejárják a kérdést, akár a kivitelezőválasztásról, akár a termékválasztásról van szó. És van még egy dolog, ami számunkra nagyon jó hír: egyre többen nézik azt is, hogy amit megcsinálnak, az mennyire lesz tartós, és mennyire támogatja a fenntarthatóságot.

SZMO: És mit tud a MAPEI tenni azért, hogy ezt a szemléletet formálja, és minél többen így gondolkodjanak?

Markovich Béla: A fenntarthatóság nemcsak a terméken múlik – nemcsak azon, hogy miből készült –, hanem azon is, hogy hogyan használják fel. Hogyan rakják le a burkolatot, hogyan építik meg a házat. Nem mindegy, hogy egy év múlva újra kell bontani, vagy húsz évig rendben van. Ezért működünk együtt a szakemberekkel: képzéseket tartunk, több mint száz iskolával állunk kapcsolatban, tanulókat és felnőtteket is oktatunk. Adunk anyagokat is, hogy valós körülmények között tudjanak gyakorolni.

Van egy szakemberajánló oldalunk is, ahol a kivitelezők regisztrálhatnak, a megrendelők pedig választhatnak közülük. Ha egy megrendelő tudatosan választ, azzal ösztönzi a jó minőséget.

Emellett van egy szakmai közösségünk, a Magyar Építőkör, ahol a szakembereket abban támogatjuk, hogy jó munkát végezzenek, és tényleg értéket adjanak a megrendelőknek.

Én abban hiszek, hogy nem érdemes arra várni, hogy „majd a rendszer megoldja”. A cégeknek is van felelősségük. Minden cégnek meg kellene néznie, hogy hol tud hozzátenni a társadalomhoz – legyen szó fenntarthatóságról, segítségnyújtásról, oktatásról. Mi is próbálunk visszaadni abból, amit a társadalomtól kapunk. Hiszen a társadalom használja a termékeinket, minket tart fenn. Szerintem ettől lesz valami igazán értékes.

Mire figyelj, ha most építkezel vagy felújítasz?

4 tipp a MAPEI ügyvezetőjétől, Markovich Bélától

  1. Ne csak az árat nézzük a szakembereknél!

Sőt, elsősorban ne az árat nézzük, hanem azt, hogy az adott szakember mit alkotott korábban.

  1. Járjunk utána annak, hogy mit hogyan érdemes megcsinálni!

Rengeteg videó elérhető a YouTube-on, amikből tájékozódhatunk, így észre tudjuk venni, hogy ha a szakember valamit nem jól csinál, és szóvá tudjuk tenni.

  1. Merjünk segítséget kérni!

A MAPEI-nek van egy teljesen díjmentes szolgáltatása: kimegyünk a helyszínre, megnézzük a problémát, és segítünk megoldást találni. Erről bővebb infó a weboldalunkon olvasható - itt lehet szakértői segítséget igényelni.

  1. Válassz minőségi termékeket!

Például a MAPEI kínálatából – és nyugodtabb lehetsz a tartósságot és a fenntarthatóságot illetően is.

A cikk a MAPEI Kft. támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Így szerezhetsz magadnak telket teljesen ingyen – ezt a szabályt kell ismerned
Létezik egy különleges eset, ami 15-ről 5 évre rövidíti a tulajdonszerzés idejét.


Ingyen telek Magyarországon? Nem városi legenda, hanem egy törvényes út, aminek a végén egy elhagyott ingatlan a nevünkre kerülhet. Az elbirtoklás intézménye 15 év folyamatos használat után adhat valódi tulajdont, sőt, bizonyos esetekben ez az idő akár 5 évre is lerövidülhet.

Míg korábban főleg az osztatlan közös tulajdon jogi buktatóiról lehetett hallani, a mostani információk egy konkrét, járható utat mutatnak a tulajdonszerzésre.

Az elbirtoklás lényege, hogy aki egy ingatlant huzamos ideig, megszakítás nélkül és sajátjaként használ, az idővel megszerezheti annak tulajdonjogát – írta a Hóvége.

Ingatlanok esetében a kulcs a 15 év, ami alatt a birtokosnak úgy kell viselkednie, mint egy valódi tulajdonosnak: gondozza a kertet, karbantartja az épületet és fizeti a közüzemi számlákat.

Fontos feltétel, hogy az illető nem lehet bérlő vagy szívességi használó, mert azzal elismeri, hogy a terület valaki másé.

A 15 évnek megszakítás nélkül kell eltelnie. Ha ez idő alatt a papíron szereplő tulajdonos akár csak egyszer is megjelenik és jelzi az igényét a telekre, például rövid időre használatba veszi, az egész folyamat újraindul. A birtokláshoz nem lehet bűncselekménnyel, például erőszakos lakásfoglalással jutni.

Önmagában a tulajdonos személyének változása nem szakítja meg az időt, az csak akkor indul újra, ha az új tulajdonos fellép és gyakorolja a jogait.

Kivételt jelenthet, ha időközben a tulajdonos személye megváltozik, de az új tulajdonos sem foglalkozik a telekkel; ilyenkor a birtoklási idő bizonyos esetekben folytatódhat.

Amikor az elbirtokló hivatalossá tenné a tulajdonjogát, neki kell bizonyítania az elmúlt másfél évtized történéseit. Ehhez szükség lehet régi fotókra, közüzemi számlákra, a szomszédok tanúvallomására vagy bármilyen dokumentumra, ami a folyamatos, sajátkénti használatot igazolja.

Ha a bejegyzett tulajdonos elismeri az elbirtoklást, az ügyintézés egyszerűbb.

Ha viszont vita alakul ki, vagy a tulajdonos kiléte ismeretlen, bírósági eljárásra van szükség.

A jogerős ítélet alapján a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost.

Termőföldek esetében szigorúbb szabályok érvényesek. Ilyen területet cég vagy egyesület nem szerezhet meg elbirtoklással, csak magyar vagy uniós állampolgár jöhet szóba. Aki nem minősül földművesnek, legfeljebb 1 hektárnyi területet birtokolhat el. Az eljáráshoz a Kormányhivatal jóváhagyása is szükséges.

Létezik egy rövidebb út is, az úgynevezett jogcímes elbirtoklás.

Ha van egy régi, de formailag nem megfelelő adásvételi szerződés, ami igazolja, hogy valaki már kifizette a területet, akkor akár 5 év után is megszerezheti a tulajdonjogot.

Ez a helyzet leginkább olyan osztatlan közös tulajdonoknál jellemző, ahol valaki csak a terület egy részét használja évtizedek óta.

Ez a jogi lehetőség megoldást kínálhat azokra a bonyolult tulajdoni helyzetekre, amelyek felmerültek például a Rákosrendező körüli ügyekben, vagy amelyeket az Otthon Start program szabályozása is érintett.

Az elbirtoklás tehát egy létező jogi lehetőség, de a konkrét lépések megtétele előtt érdemes ügyvéddel konzultálni, különösen termőföld vagy osztatlan közös tulajdon esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.


A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.

A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.

Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.

„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.

A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.

Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.

Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.

Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.

Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.

Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.

Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.

Via Agrofórum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Ellepték a tetvek a bodzát? Négy filléres házi szerrel megmentheted a növényt
A leveleken megjelenő ragacsos mézharmat, a torzuló hajtások és a hangyák jelenléte a bodzán a levéltetű-fertőzés első jelei. Lépésről lépésre bemutatunk négy azonnali, vegyszermentes megoldást, amit már az első tüneteknél bevethetsz.


Ragacsos, pöndörödő levelek lepték el a bodzát? Nem kell pánikba esni, és a drága vegyszereket sem kell azonnal elővenni.

Négy, filléres otthoni megoldással már ma megállítható a levéltetvek inváziója, amelyek pár nap alatt komoly fertőzést okozhatnak.

A legbiztosabb jelek, amikre figyelni kell, a leveleken megjelenő ragacsos bevonat, az úgynevezett mézharmat, a torzuló, összepöndörödő levelek, valamint a hangyák megjelenése.

Emellett persze a hajtásokon feltűnő apró zöld, fekete vagy sárgás rovarok is árulkodóak.

Ha bármelyik jelet észleljük, azonnal cselekedni kell. A legismertebb módszer a szappanos vizes permet: egy kevés mosogatószert langyos vízzel összekeverve a fertőzött részekre kell permetezni. Ez feloldja a tetvek védőrétegét. Érdemes a kezelés után 1-2 órával tiszta vízzel is lemosni a növényt. Az Agrárszektor szerint a csalánból készített lé nemcsak riaszt, de erősíti is a növényt, a fokhagyma intenzív illata pedig szintén távol tartja a kártevőket.

A fertőzés legelején egy egyszerű, de erős vízsugár is csodákra képes, amivel lemoshatók a telepek a levelek fonákjáról is.

Ha a házi módszerek többszöri ismétlésre sem hoznak eredményt, és a fertőzés tovább terjed, érdemes célzott növényvédő szert használni. Ilyenkor válasszunk kíméletes, lehetőleg bio készítményt, különösen akkor, ha a bodzát fogyasztani szeretnénk, és szigorúan tartsuk be a címkén jelzett élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

A hosszú távú siker kulcsa a megelőzés.

A rendszeres metszéssel kialakított szellősebb lombkorona, a fertőzött hajtások azonnali eltávolítása, a túlzott nitrogéntrágyázás kerülése,

valamint a természetes ellenségek, például katicabogarak kertbe vonzása mind csökkentik a fertőzés esélyét. Az általános kártevők elleni védekezés alapja a folyamatos figyelem.

A védekezést érdemes már kora tavasszal elkezdeni. A téli metszés után hetente ellenőrizzük a friss hajtásokat. Áprilisban és májusban, a fertőzés csúcsidőszakában a házi permeteket érdemes többször is bevetni.

A lényeg a gyors reagálás. A korai felismerés és a filléres otthoni praktikák kombinációja megmentheti az idei virág- és terméshozamot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: