UTAZZ
A Rovatból

Kecskemét: a zöld ablakú Cifrapalota és a legnagyobb számlapú toronyóra városa

Jókai Mór a „puszták metropoliszának” nevezte. A belvárosban különösen szép és érdekes épületek között sétálhatsz.


Az ország mértani közepéhez legközelebb fekvő nagyvárosunk Kecskemét. Így aztán könnyen elérhető bárhonnan a város, melyet történelme, szép belvárosa, és néhány egészen különleges épülete miatt is érdemes felkeresni.

Kecskemét élhető léptékű, „sétálós” város, sok turista kedvelt úti célja. A városban vásárokat, fesztiválokat rendeznek, légi bemutatót tartanak, van állatkertje, fürdőhelye, és pezsgő kulturális élete. Büszkék arra, hogy itt született többek között Katona József, Kodály Zoltán és Latabár Kálmán.

davsdr

A város megismerését a belvárosban érdemes elkezdeni, mi is így tettünk.

A kellemes sétányok, terek, kis közök mentén gyönyörű épületek, hangulatos parkok várnak.

Különösen szépek a szecessziós épületek, melyek itt elsősorban a népies, magyaros stílust képviselik. A látnivalók közel vannak egymáshoz, így kényelmesen bejárhatók.

Jó időben számtalan terasz csábít egy kis beszélgetésre, fagyizásra, finom falatra és pihenésre. Télen pedig korcsolyapálya, karácsonyi vásár vonzza a belvárosba a kikapcsolódni vágyókat.

davdav

A Városháza

A Kossuth téren álló, 1893 és 1897 között épült Városházát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, szecessziós stílusban. Átadása óta a városi hivatalok működnek benne, a díszterem pedig házasságkötő teremként is funkcionál.

sdrsdrsdr

Különlegessége a homlokzatán látható harangjáték, amely napközben minden egész órakor Kodály Zoltán Háry-szvitjét, és a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt játssza el.

A kecskeméti Református Újkollégium

Az 1911–12-ben épült iskolaépület festett üvegablakait Róth Manó, Róth Miksa öccse készítette. Ma a Kecskeméti Református Általános Iskola és a Kecskeméti Református Gimnázium működik benne.

davdavdav

A Cifrapalota

Az 1902-ben Márkus Géza tervezte különösen szép szecessziós épületben üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött, most - 1983 óta - képtár és múzeum. Érdekessége a homlokzatán látható majolika díszítés, melyet a tetőcserepekkel együtt a Zsolnay porcelángyár készített. És tényleg zöld az ablaka.

davsdrsdr

A Képtárban három fontos gyűjtemény van. Az egyik a Nemes Marcell műgyűjtő által adományozott kollekció, melyben múlt századi és kortárs magyar festők alkotásai láthatók, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei.

A másik a Farkas István – Glücks Ferenc gyűjtemény. A budapesti pékmester az egykori Wolfner-gyűjtemény vásárolta fel, melynek legfontosabb része a Mednyánszky László-gyűjtemény. De láthatóak Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is.

A harmadik és egyben legnagyobb gyűjtemény a miskei Tóth Menyhért életmű, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.

A Nagytemplom

A kecskeméti Urunk mennybemenetele társszékesegyház 1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A hajót ekkor még zsindellyel fedték le, a toronysisak 1806-ban készült el. 1819-ben azonban leégett, végül 1863-re készült el a ma látható torony.

A 35 méter magasan lévő tűzfigyelő erkélyre nyáron fel lehet menni, és remek kilátás nyílik innen a városra.

Az 1889-ben elkészült óraszerkezete az egyik legrégebbi, ma is működő óra idehaza, a számlapja pedig a legnagyobb. A 242 centiméteres nagymutatójú óra ma is pontos. Az órát minden reggel egy félméteres kulccsal húzzák fel.

davdav

A templom belseje is monumentális, hossza 62 méter, 25 méter széles, és 20-25 méter magas. A falakat Lohr Ferenc és Roskovics Ignác festményei díszítik. A szentélyben álló főoltárt 1778-ban készítették és Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Innen ered a templom elnevezése is.

davdavdav

A templomban jelenleg három harang lakik. A leghíresebb a nagyharang, amely 2483 kilós, C hangú és átmérője 160 cm, Schaudt András öntötte 1852-ben. Egy nótában is megénekelték a „kecskeméti Öregtemplom nagyharangját”, amely 1819. április 2-án egy tűzvészben megolvadt. Ennek emlékére szólalnak meg minden évben az évfordulón a kecskeméti harangok este fél 9-től 9-ig. A harangon egy felirat olvasható latinul, mely magyarul ezt jelenti:

„Amikor április 2-án, azon a gyászos éjszakán, a toronnyal együtt ez a templom és a város nagy része is elhamvadt a tűzvészben, én is megsérültem. A tanács és a kecskeméti római katolikus nép, melyet kellemes hangommal 1694 óta gyönyörködtettem – mivel a balsors először 1819-ben, majd huszonkilenc évvel később újból megrongált – a kedvező sorsfordulat beálltával, megnagyobbítva, a Szentháromság tiszteletére újra öntetett 1852-ben”.

A középső, a 618 kg súlyú Boldogasszony-harang szól délben, a Nándorfehérvári Diadalra emlékeztetve. A legkisebb harangot a Szentlélek tiszteletére szentelték.

Az I. világháború előtt 6 harangja volt a templomnak, közülük ötöt hadi célokra vittek el, csak a ma is meglévő nagyharangot hagyták meg műemlék jellege miatt. Később négy új harangot kapott a templom, de ebből kettőt a németek feldaraboltak és ágyúöntésre elvittek.

A kecskeméti Szent Miklós-templom

A város legrégebbi, ma is álló épülete a Barátok temploma, vagy Ferences templom, amely a 13. század végén épült, gótikus stílusban, de többször is bővítették. Középkori szokás szerint úgy készült, hogy a város védőszentjének, Szent Miklósnak az ünnepén a lemenő nap megvilágítsa a főoltárt.

A templomot a 17. század közepétől a ferencesrendi szerzetesek használták, így kapta a Barátok temploma nevet.

A templom többször sérült, tűzvész pusztította, amely után már kőből építették újjá a tornyot. A romkert helyén temető volt, amit a 18. században zártak le.

davsdrsdrdav

A kecskeméti evangélikus templom

A Belváros egyik meghatározó épületének tervezésével Ybl Miklóst bízták meg. A romantikus stílusú, 34 x 23 méteres alapterületű, 34 méter magas, görög kereszt alaprajzú épületet 1863-ban szentelték fel.

evangelikus

A Zsinagóga

Ma a Tudomány és Technika Házaként működik a régi zsinagóga, melynek építését Fischmann Simon Henrik főrabbi, Fényes Adolf festőművész édesapja kezdeményezte.

A Zitterbarth János tervezte épület 1868-ben készült el mór és romantikus stílusban. A belső berendezés öntöttvas oszlopait, a festett belső teret, és díszes kegytárgyakat már csak a fotók őrzik. Az 1911-es földrengés ezt az épületet is megrongálta, újjáépítésekor egy új kupolát kapott. A 2. világháborúban a német tisztek istállónak használták. Az itt élő zsidóság nagy része meghalt, az épületet végül a város vásárolta meg 1966-ban és átalakították. Ma konferenciaközpont, kiállítótér van benne, de kulturális rendezvényeket is tartanak itt.

davdig

A Katona József Színház

Az eklektikus stílusú színházat a bécsi Fellner és Helmer tervezte, és a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Az ünnepségen Ferenc József és Sisy királyné is megjelent.

Az épület főhomlokzatán Kisfaludy Károly és Katona József szoborportréja látható.

davsdr

A színház előtti téren áll a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban.

A belvárosi séta után érdemes a külsőbb részeken is szétnézni, de erről majd a következő részben mesélünk.

sdrdig
A város rövid története

A vidéket már i. e. 3000-ben lakták, a népvándorlás idején pedig jártak erre hunok, gótok, avarok is. Később fontos kereskedelmi út haladt erre, volt vámszedő és vásározóhely is. 1368-ban már városként említi egy oklevél.

A török időket átvészelte, mivel a török pasának közvetlenül adózott, de a rácok komoly pusztítást végeztek. Később a város a Habsburgoké lett. Az 1848-as honvédtoborzás fontos színtere volt, itt mondta el Kossuth híres, hadba hívó beszédét. A 19. században a filoxéravész a homoki ültetvényeket megkímélte, ekkor fejlődött fel a szőlő és gyümölcstermesztés.

Kecskemétet is súlyosan megrongálta a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése. Az 1911. július 8-i rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, pusztítása nyomán több száz épület megrongálódott.

A 2. világháború után jelentős közigazgatási szerepet kapott a város. Az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének a székhelye lett 1950-ben, egyben a Duna–Tisza köze egyik regionális központja, mára megyei jogú várossá alakult.

davdavsdrdav

Érdekességek Kecskemét történetéből

- Kecskeméten született Kelemen László (1762–1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője

- 1791-ben itt született Katona József, a Bánk bán szerzője

- 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet

- 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínész korában kilenc verset írt itt. Ő „hírös városnak nevezte Kecskemétet

- Itt született 1882-ben - a mai vasútállomás épületében - Kodály Zoltán

- Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf

- A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk