Írók, művészek kedvelt nyaralóhelye ez a magyar település
Leányfalu, ez a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező vidék, az egyik legrégebbi és legkedveltebb üdülőhely a Dunakanyarban. A folyó ligetes, homokos partja, az erdős dombok, a jó levegő, a víz közelséges, mind nagyon vonzóvá tették a települést.
A mintegy három és fél ezer lakosú, a Pilis-hegység lábánál, a Duna partján található Leányfalu 1949-ben lett önálló település, majd 1970-től kapta meg a nagyközségi címet.
Története
Már az ókorban fontos szerepe volt a helynek. Villagazdaságok épültek ide, majd később a birodalom kiépített védelmi vonala, a limes is többek között itt húzódott. Ezt bizonyítja a ma is látható régi őrtorony maradványa.
Az Árpád-házi királyok idején, egy 1407-es oklevélben említették először Leanfalva néven. Később a Leanfalwai család birtokába került, majd a középkori török hódoltságot követően az Esterházy család zólyomi ágának tulajdona lett „Leányfalva puszta” néven. Ebben az időben bortermelő vidékként tartották számon a helyet.
A 19. században gróf Breuner Ágoston hozományként jutott a területhez, melyet felparcelláztatott és eladott.
Az 1860-as években fedezte fel magának a budapesti művészvilág és nagypolgárság ezt a gyönyörű vidéket. Sorra költöztek ide értelmiségiek, művészek, gyárosok, kereskedők.
Az elsők között érkezett Leányfalura Szendrey Ignácz (Szendrey Júlia édesapja) és veje, Gyulai Pál, a neves író és kritikus. Az ő kitelepülésük volt a példa, sokan követték őket, aminek következtében egyre nagyobb lélekszámú és egyre rendezettebb, hangulatosabb lett a település.
Villa, 1929. Fotó forrása: Fortepan
A 19. század végén pusztító filoxéra járvány az itteni szőlőket sem kímélte. A boros gazdák a természeti csapást követően felhagytak a szőlőműveléssel és eladták területeiket, présházaikat. Az ő helyükre érkeztek az újabb betelepülők, akik csinos villákat építettek.
Így lett villatulajdonos többek között Rózsahegyi Kálmán is. Az ő lelkesedése vonzotta ide Móricz Zsigmondot, aki végül itt telepedett le.
Móricz Zsigmond Leányfalun. Fotó forrása: Fortepan
A település szépen fejlődött, a 20. század legelején már iskola is volt, egyesületek, egyletek, iparos-körök, civil szerveződések jöttek létre. Beindult a fürdő- és sportélet is, a hajók is kikötöttek itt.
Budapest ostroma elől ide menekült Márai Sándor és Szepes Mária. A háború után pedig Déry Tibor, Háy Gyula, Karinthy Ferenc és Szeberényi Lehel is itt talált új otthonra. Bibó István jogfilozófus, politikus is hosszú időt töltött Leányfalun.
Hajóállomás, 1955. Fotó forrása: Fortepan
A második világháború után az államosított villákból céges, szakszervezeti és párt üdülők lettek, ahová szervezetten érkeztek a nyaralók. A parcellázásokat követően rengeteg hétvégi ház épült. A megnövekedett létszám miatt pedig fejlesztették a közműveket, iskola, kemping, kertmozi, kultúrház épült. A termálvíznek köszönhetően pedig 1972-ben megnyílt a strandfürdő.
Strand, 1972. Fotó forrása: Fortepan
1999-ben adták át a Helytörténeti Múzeumot, majd 2007-ben a Ravasz László Könyvtárat.
A teljesség igénye nélkül, íme néhány neves ember, akik itt éltek, vagy gyakran megfordultak nyaralóként, vendégként Leányfalun:
- Alszeghy Kálmán - operarendező, 1892-től az Operaház főrendezője
- Both Béla - színész, rendező, Nemzeti Színház egykori igazgatója, Móricz Lili első férje
- Déry Tibor – író
- Erkel Ferenc - zeneszerző, karmester, zenei vezető, zongoraművész, pedagógus, a magyar operajátszás alapjainak megteremtője
- Feszty Árpád – festő
- Gyulai Pál - irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus
- Harangozó Gyula - táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató, az Operaház balettegyetemének igazgatója
- Karinthy Ferenc - író, újságíró
- Latinovits Zoltán - a színészkirály
- Márai Sándor - író, költő, újságíró
- Marton Frigyes - rendező, színházigazgató
- Móricz Zsigmond - író, újságíró, szerkesztő
- Ravasz László - Dunamelléki református püspök
- Rózsahegyi Kálmán - színész, színészpedagógus, filmszínész, kabarészínész
- Szendrey Ignác - Festeticsek tiszttartója, Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa
Még több nevet itt találsz
Látnivalók
A központból kiindulva pár perces sétával minden fontosabb látnivaló könnyen elérhető. A tájékozódást az út mentén kihelyezett táblák is segítik, melyen a legérdekesebb látványosságokat jelölik és persze a tudnivalók is olvashatók egy-egy helyről. Íme néhány hely, melyet mindenképpen érdemes felkeresni.
Római őrtorony romok
Az 1963-ban végzett ásatáskor került elő a 17x17 m-es, kétszintes, árokkal körülvett épület maradványa, melyet 373-ben, I. Valentinianus császár uralkodása idején építettek. Az 5. században, a népvándorlás idején vált rommá egy tűzvész után. A megmaradt leletek a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumba és a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
Vízbenéző
Somogyi Árpád alkotása a Vízbenéző női akt, melynek eredeti alakja 1972-ben készült el. 2007-ben azonban ellopták, azóta egy másolata látható a kis tóban.
Hősi emlékmű
Az emlékművet 1999-ban avatták fel. A bronz torzó Török Richárd szobrászművész alkotása. Leányfalu lakói március 15-én itt emlékeznek meg a település hősi halottjairól. Az eredeti alkotást 2007-ben ellopták, azóta másolata látható.
Árpád-házi Szent Erzsébet park
Millenniumi emlékmű
A 2000-ben avatták fel az emlékművet a keresztény magyar államiság ezeréves évfordulójának emlékére. Szent István király domborműve Bartók András szobrászművész, a kő posztamens Pap Lajos kőfaragó alkotása.
Irodalmi és Helytörténeti Múzeum és Móricz Zsigmond szobra
Móricz Zsigmond irodalmi kiállítás látható benne. Előtte áll Kovács Ferenc alkotása, melyet 1966-ban állították fel.
Művelődési Ház
Programok, koncertek, előadások helyszíne és az Aba-Novák Galéria is itt található.
Strandfürdő
Az 1960-as években találták meg egy próbafúrás után a 36 fokos hévizet. Ezután épült fel a termálvizű strandfürdő, több medencével. A gyógyvíz a mozgásszervi betegségekben szenvedők számára nagyon jó. A medencék versenysporthoz is alkalmasak. A fürdő egész évben nyitva van.
Dunapart
A 11-es főúttal párhuzamosan, a vízparton halad a kerékpárút és sétány. Ez az egyik legszebb szakasza a Dunakanyar felé tartó bringaútnak. Árnyas fák alatt, egy romantikus, aszfaltozott sétányon halad az út.
Az andalogni, sétálni vágyóknak is ideális ez a terep. Az út egyik oldalán ott a Duna, homokos partszakaszokkal, ideális játszó, napozó helyekkel, kacsaetetéssel, kishajóval.
A fák hűsében az aktív pihenésre vágyóknak remek program a nemrég átadott szabadtéri „felnőtt játszótér”, mindenféle edző eszközökkel.
De van itt cukrászda, büfé, étterem is, aki pedig piknikezni szeretne, talál padokat, asztalokat hozzá.
Az út másik oldalán nyaralók, villák, sportpálya, játszótér és a strand található.
Jó hír az autóval érkezőknek, hogy a sétány két végén ingyenesen lehet parkolni.
Ha te is szereted Leányfalut, ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg a cikket másokkal is!
