Így omlott össze percek alatt Spanyolország: az üzletek és éttermek sötétben működtek, utasokat kellett kimenteni a metróból

Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.

– írja a posztban.

A politikus szerint a szervezők nem számoltak azzal a következménnyel, hogy a rengeteg megvásárolt jegy miatt a mozik újabb termeket fognak megnyitni, és még több vetítés lesz.

Magyar Péter a bejegyzésében azt is megemlíti, hogy szakértők szerint a film „valódi repülőrajttal indult”, és sok helyen teltházakkal fut, ami szerinte egy dokumentumfilmnél teljesen szokatlan. Posztját azzal zárja, hogy arra kéri a nézőket, értékeljék a filmet a hivatalos oldalakon. A bejegyzés a „Tavaszi szél Tiszát áraszt” mondattal végződik.

A Magyar Péterről szóló, Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm országos premierje március 12-én van. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte, producere Sümeghy Claudia, akik hangsúlyozták, hogy az alkotás állami és szponzori pénz nélkül, saját forrásból készült.

Bohár Dániel, vagy gyakrabban Bohár Dani a Megafon nevű, 2020 óta működő kormánypárti digitális kommunikációs szervezet egyik legismertebb arca. A szervezet jelentős, többmilliárdos éves bevételekről számolt be, miközben működésének átláthatósága rendszeresen viták tárgya. Bohárt korábban több esetben is érte kritika manipulatív vagy félrevezető tartalmak készítése miatt, például egy délelőtti fotó félreértelmezett használata vagy egy interjú meghamisítása kapcsán.

A Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet egyébként mi is megnéztük, itt olvashatjátok a kritikánkat:

Lángokban állt két olajtanker csütörtök kora reggel az iraki partoknál egy támadás után, amelyben legalább egy ember meghalt. Bagdad válaszul lezárta az összes olajterminálját, miközben Irán magára vállalta az egyik hajó elleni csapást.

A közel-keleti konfliktus ezzel újabb csapást mért a globális energiaellátásra – írta a The New York Times. Az incidens egy hajóról hajóra történő átrakodási övezetben történt. A két megtámadott hajót Irak saját olajszállításra használta. A támadás a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Safesea Vishnut és a máltai zászlós Zefyrost érte. Magas rangú iraki tisztviselők szerint az előbbi egy amerikai cég tulajdonában van.

A támadásban legalább egy ember meghalt, a mentőegységek 37 tengerészt mentettek ki, de a kutatás az eltűntek után még tart. A baszrai olajkikötőből tűzoltó vontatóhajókat küldtek a lángok megfékezésére. A kisebbik, máltai zászlós tankert robbanás érte, de egyelőre nem tudni, hogy közvetlen találat vagy egy vízi robbanóeszköz okozta-e.

Az eset után felfüggesztették minden iraki olajterminál működését, a kereskedelmi kikötők azonban továbbra is üzemelnek – jelentette be Farhan al-Fartousi, az állami kikötővállalat vezetője. „Két olajtankert gyáva szabotázscselekmény ért” – közölte Szaad Maan altábornagy, az iraki kormány biztonsági kommunikációs egységének vezetője. Az iraki olajmarketing-szervezet szerint „ez az incidens negatívan hat Irak biztonságára és gazdaságára, és fenyegetést jelent a tengeri hajózás és az olajipari tevékenységek biztonságára az iraki felségvizeken belül”.

A támadás napján a Perzsa-öböl más pontjain is történtek incidensek: Dubaj közelében egy teherhajót találtak el ismeretlen lövedékek, Omán pedig biztonsági okokból lezárt egy kulcsfontosságú olajexport-terminált.

A támadások piaci hatásai azonnal érezhetők voltak: az olajárak 100 dollár fölé ugrottak, mivel a hajózási kockázatok és az infrastruktúra elleni támadások zavarják az exportot. Elemzők a biztosítási fedezetek drágulását és a szállítások akadozását emelik ki, miközben a szállítmányok egy része már kerülőútvonalakat keres.