Tanulni mentek kettesben Hawaiira, ma már két gyereküket nevelik az egzotikus szigeten

Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.

Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.

Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.

„Nagyon nagy a baj. A közvéleménykutatások szerint mindössze 35%-on a haza, ami nem lehet ellenzékben” - suttogja keddi videója elején Pottyondy Edina. Hozzáteszi: az elmúlt 15 évben egyszer sem volt akkora szüksége Orbán Viktornak egy megagiga Békemenetre, mint most.

„A digitális honfoglalás elakadt az E-telközben, a harcosok még ismerkednek az úgynevezett internettel, a Megafon nem tud milliárdokért hirdetni a közösségi médiában, Rasiék meg elköltöztek New Yorkba és megkezdték az USA felvásárlását. Nagyon kell a lóvé, nem lehet elengedni a következő választást” - fejti ki az okokat a humorista.

Pottyondy videójában szóba kerül az utóbbi napok legnagyobb botránya is: Nagy Feró véleménye a Szőlő utcai ügyről.

- mondja videójában az influenszer.

„Az úgynevezett illiberális rock'n'roll, a NER csótánya a semjéni értelemben vett keresztény empátiával beszélt a prostitúcióra kényszerített állami gondozottakról. Sokak szerint érdemtelenné vált a Kossuth-díjára, és követelik, hogy vegyék vissza tőle. Még Bayer Zsolt is bocsánatot vár Ferótól, akinek az elhülyülésében vajon mekkora szerepe lehetett annak, amit Bayer művel évtizedek óta a közéletben?” - teszi hozzá az ügyhöz Pottyondy, aki ezután arról is beszél, hogy szerinte vissza kellene-e vonni a rocker Kossuth-díját.

„Egyébként szerintem se vonják vissza. Ezt a díjat nem az egykori lázadó rocker kapta, hanem az Orbán-rendszer minden aljasságára magyarázatot találó szánalmas csicska. Ezzel a nyilatkozatával is a Kossuth-díját szolgálta volna meg. Ne csináljunk úgy, mintha Feró nyilatkozata lenne a rendszerhiba, és nem a rendszer lenne végtelenül elcseszett és romlott és közönyös és embertelen! Pont elég lenne következménynek, ha az állna a NER sírkövén, hogy «Lopott, hazudott, uszított, Nagy Ferónak Kossuth-díjat adott. Élt 16 évet.»”