Hajós: Itt van Európa legnagyobb pincefaluja, mellette egy legendákat őrző kastély és egy csodatevő Szűz Mária szobor
Az emeleti erkélyről mindenképpen nézz ki, mert csodás látványt nyújt a kert, a sétányok, dísz kutak, melyek több elismerést is kaptak. Az épület körül régen nagy vadaspark is volt, így vadászkastély és nyári lak is volt egyben.
A kastély sorsa is kalandos, volt árvaház, majd a II. világháború után állami nevelőotthon. 2009-ben kezdték el felújítani és egy év múlva nyílt meg benne a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont. Az állandó bemutatók mellett a földszintjén most nyílt egy új kiállítás, Bács-Kiskun megyei vadászok barangolásai a Kárpát-medencében az Alpoktól a Kárpátokig címen.
Egy régi mese szerint Mária Terézia egyszer úgy döntött, hogy egy nyári napon ellátogat az egyházmegyébe. Az érsek az ő fogadására építette a kastélyt. Sőt, mivel a királyné szánon szeretett volna megérkezni, az ide vezető utat sóval szórták fel. A látogatás elmaradt, de a helyi idősek még sokszor Mária Terézia-kastélyként emlegetik. A kastély kapuja mellett látható szobrokban pedig sokan a királynő arcát vélik felismerni.
A titkos alagút legendája
A kastély felújítása közben találtak rá egy titkos alagútra, amely a melléképület alatti kúthoz vezet. Ebben most is van víz és vélhetően az érseki konyhát láthatta el vízzel. A bátrabbak most is alászállhatnak az alagútba.
A legenda szerint azonban van egy másik titkos alagút is, amely a kastély pincéjéből vezetett a Nepomuki Szent János-szoborig. A szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, melyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudja, hogy onnan hány lépést kell előre lépni, az megtalálhatja a négy lejáratot. Ám ezek a titkos alagutak még nem kerültek elő.
A kastéllyal szemben áll az 1728-ban épült,
barokk stílusú Szent Imre római katolikus templom. Ennek fő ékessége a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor.
A feltételezések szerint az egyik betelepült sváb asszony, Anna Maria Hall hozta magával új hazájába. 1879-ben került a főoltárra Szűz Mária fából készült egy méter magas szobra, melyet nagy becsben tartanak azóta is. A legendák szerint a csodatevő szobornak számos lelki és testi gyógyulást köszönhetnek.
A templom melletti kertben áll az 1881-ben elkészült Kálvária, amelyhez Zsolnay kerámia-stációk készültek 1934-ben.
A templomtól pár háznyira látható a Kós Károly tanítványa által tervezett, 1912-ben elkészült patika épülete. A parkban pedig Nepomuki Szent János szobra áll.
A több száz éves múltra visszatekintő települést már az ókorban is lakták. Később a kalocsai érsekség uradalmának volt a része. A török hódoltság után német családokat telepítettek be a 18. század első felében. A vidék természeti adottságai miatt elsősorban szőlő, gyümölcs és takarmány termesztés folyik errefelé.
