SZEMPONT

Gyarmati István: Ezek a változások nem Trump művei, régen beszélünk már az új világrendről, a változások Trump után is meg fognak maradni

A kanadai miniszterelnöknek, Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy látja, Európa és Amerika a különbségek ellenére is egy közösség marad a jövőben.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/AP/Evan Vucci - szmo.hu
2026. január 26.

Mark Carney kanadai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott egy beszédet, amely azonnal körbeszárnyalt a világon. A beszéd szikár volt, és cseppet sem lelkesítő: kimondta azt, amit sejtettünk már: végleg lezárult a II. világháború utáni világrend. Az új korszakra szerinte a nagyhatalmi hegemónia a jellemző, ám kiutat is mutatott, Václav Havelt idézve, aki az erővel szembeni meghunyászkodás helyett az egységes kiállást állította példaképpen, és Carney is a kisebb országok közös fellépését jelölte meg lehetőségként, ami ellent tarthat az erőre alapozó politikának.

Milyen játékteret maradhatnak a nemzetközi szervezetekbe tömörülő közepes és kis országoknak, amikor az amerikai elnök Grönlandtól Gázáig érvényesíti a saját, nyers érdekeit? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

— Sok minden történik egyszerre a világban. Kezdjük Carney, kanadai miniszterelnök nagy port kavart beszédével, amelyben az eddigi világrend elmúlásáról beszélt, de azt is felvázolta, mit tehetnek a középhatalmak a nagyhatalmi túlsúllyal szemben. Trump jócskán berágott erre. Mit gondol a beszédben elhangzott elemzésről?

— Azt gondolom, hogy ezt a beszédet a történelem Churchill fultoni beszéde mellett fogja nyilvántartani. Egy új korszak bejelentését, elemzését, leírását tartalmazza, és azt, hogyan kell ezt kezelnie egy, a világ számára fontos szereplőnek.

Churchill is ezt tette Fultonnál: elmondta, hogy milyen lesz a világ, hogy vasfüggöny ereszkedik le Európára, és hogyan kell ezt kezelniük a demokratikus országoknak. Ugyanezt tette Carney is, a mostani viszonyokra alkalmazva.

Ez egy nagyon jelentős beszéd. Ráadásul Donald Trump megtette azt a szívességet, hogy rögtön illusztrálta is, mennyire igaza van a kanadai kormányfőnek. Tessék visszaemlékezni: Donald Trump megérkezett Davosba, a kisegítő járattal, mert az eredeti gépe lerobbant, majd nagyhangon kijelentette, hogy „ha erővel, akkor erővel”, ha másképp, akkor persze másképp, de nem fog habozni, megszerzi Grönlandot. Ezután Mark Rutte, NATO-főtitkár leült vele tárgyalni, és figyeljünk csak: a sokat leírt nemzetközi szervezetek, amelyeknek állítólag elmúlt az időszaka, most hirtelen működésbe léptek.

Egy ilyen tárgyalás után érdekes módon Donald Trump visszakozott,

és azt mondta, hogy megállapodtak. Egyébként abban állapodtak meg, amit korábban már mindenki mondott: hogy igazából irracionálisak a követelései. Megállapodnak, a világ fellélegzett, hogy egy óriási veszély elmúlt, ráadásul Donald Trump egy olyan militáns dicséretet mondott a NATO-ról, amit sokkal nagyobb NATO-pártiaktól sem hallottunk még soha. Ennél fényesebb bizonyíték nem is kell arra, hogy Carney-nak igaza volt.

— Úgy gondolja, van realitása annak, hogy a Carney által felvázolt recept működőképes modus vivendi lesz az elkövetkezendő évtizedekre?

— Érezhetően nem kell rá külön bizonyíték, ez most már nem csak egy elméleti jogfejtés. Ő mondott valamit, és utána meg is látszott, hogy ez működik. Mert hogy ez működött, ezért adta fel Donald Trump az eredetileg eszement, buta, elképzelhetetlenül arrogáns álláspontját.

— A NATO esetében ez talán működött, de mi a helyzet egy sokkal bonyolultabb szervezettel, az Európai Unióval, ahol nehezebben születnek a döntések?

— Sokkal bonyolultabb szervezet, nyilvánvalóan sokkal sokrétűbbek a feladatai, mint a NATO-nak. De nagyon jól összehangoltan működtek, mert az EU arra válaszolt, ami az ő kompetenciája: ha Donald Trump bevezeti a vámokat, amiket kilátásba helyezett, akkor kemény ellenlépésekre kell számítania az Európai Unió részéről. Erre végül nem is került sor, mert Donald Trump rögtön le is mondott a vámok bevezetéséről. Úgyhogy én azt látom, hogy ez most pontosan annak a bizonyítéka, hogy az Európai Unió, amikor a saját területén marad, és abban tevékenykedik, ami az ő kompetenciája, akkor nagyon hatékonyan tud dolgozni.

— Elképzelhető, hogy a nagyhatalmi nyomás szorosabb integrációra, egy racionálisabb struktúra kiépítésére készteti az EU-t?

— Az Európai Unió most elért egy integrációs szintet, és itt most arról folyik a vita az Unión belül, sajnos inkább propaganda-jelszavakkal, mint érdemi kérdésekkel, hogy el kell döntenie, továbbmegy-e az integráció útján, vagy visszalép. A helyzet olyan, mintha egy autó megállna egy lejtőn, és el kellene döntenie, merre induljon, tovább, vagy visszafele, mert ott sokáig nem maradhat. Ebben a helyzetben van most az Európai Unió. A legtöbbet a külpolitikáról beszélünk, hogy ott a döntéshozatal konszenzusos-e vagy sem. Azt gondolom, ez a helyzet félreértése.

Az európai integráció kulcskérdése az adóügyi integráció. Ha az nincs, akkor, mint láttuk, a monetáris politikát is válságba sodorhatja. Ha pedig megvalósul, az olyan mértékű és mélységű integrációt jelent, ami magával hozhatja az összes többit.

De persze nem kell mindent integrálni. A magyar kormánynak most volt egy kezdeményezése, hogy fel kell mérni, hogy mi az, amit az integráción belül közösen kell csinálni, és mi az, amit nemzeti hatáskörben kell tartani. Szerencsére Bóka Jánosra bízta a kezelését, aki szakember az Európai Unió tekintetében. Reméljük, hogy a szakember fogja vezetni a kezét és az agyát, nem a politikus. Ez érdemi javaslat. Az ugyanis nem vezet sehová, hogy lóbálunk két zászlót, az egyikre az van írva, hogy „Európai Egyesült Államok”, a másikra meg az, hogy „nemzetek Európája”, és akkor erről kiabálunk egymásnak. Tehát, most lehet igazi, komoly kérdésekről beszélni.

Ha ezt a vizsgálatot objektíven, szakmai és nem politikai propaganda alapokon végzik el, az nagyon hasznos lesz.

Mert hol tartunk most? Ott, hogy a közös kötvénykibocsátás, ha úgy tetszik, a közös adósságviselés felveti a kérdést: hogyan is van ez az adópolitikával, az árpolitikával, a nyugdíjakkal, a fiskális politikával? Erről egyelőre nem beszélünk, éppen elég nagy vita van e körül más okokból is, például Ukrajna miatt.

De az EU mindig akkor lépett előre, amikor valami nagy kihívással, ha úgy tetszik, válsággal szembesült, és összeszedte magát.

Ha most is talál megoldást, az nagyon jót fog tenni neki, meg nekünk is. De azt gondolom, el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e efféle lózungokat hangoztatni. Meg kell csinálni azt, amit integrálni kell, és aztán, hogy hogyan nevezzük el, az teljesen érdektelen.

— A magyar kormány az elmúlt években viszont inkább lassította, gáncsolta az EU munkáját.

— Azt gondolom, hogy ezek a viták most kezdődnek, illetve csak néhány éve folynak. Az országokon belül is nagy vita van arról, hogy milyen álláspontot foglaljanak el. Az, hogy egy ország milyen álláspontot képvisel az EU-ban, nem kőbe vésett dolog. Minden országban megvan mind a két álláspont: az is, hogy gyorsan tovább kell menni, meg az is, hogy nem. Ezeknek a vitáknak először le kell zajlaniuk nemzeti szinten.

Egy ország mai álláspontja nem biztos, hogy jövőre is ugyanez lesz, mert az országon belüli vita eredménye egy választáson is megnyilvánulhat.

És itt most nem a magyarországi választásokra gondolok. Tessék megnézni a nagyon integrációpárti francia politikát: nem tudjuk, mi lesz Macron után másfél év múlva. Vagy ott van Nagy-Britannia, amelyik már nem tagország, de jelenleg európaibb sok tagállamnál, ám egy Farage-győzelem ott is biztosan más politikát hozna. Szóval ez egy folyamat, aminek le kell zajlania. Amikor leülepszik ez a vita, és látszik, kinek mi az érdeke és álláspontja, akkor kialakul majd hivatalosan is az, ami már most is létezik, csak a politikusok nem szeretik elismerni: a többsebességes Európa. Van Schengeni-övezet, amiben nem minden EU-s ország vesz részt, van eurózóna, és vannak a megerősített együttműködések, ahol formális joga van minden országnak bizonyos területeken részt venni vagy sem. Ez meg fog szilárdulni. És nyilván aki a monetáris unióban benne van, annak a fiskális unióban is részt kell vennie.

— Az idei választási naptár tele van fontos tagállami választásokkal. Nem túl nehézkes így előrehaladni egy ennyire változó világban?

— Ez a demokrácia eszenciája. Ha nem akarunk demokráciát, akkor válasszunk egy királyt, aki uralkodik, és akkor nagyon egyszerűen fognak működni a dolgok. A demokrácia ilyen: nehézkes, sokáig tart, úgy tűnik, mintha soha nem tudna kialakulni egy közös álláspont, aztán egyszer mégiscsak leülepszik és megtörténik. Ez minden demokráciában így van. És tessék megnézni, az Európai Unió mit ért el! Óriási eredményeket. Így is, hogy huszonheten vagyunk, nagyon nagy eredményeket tudtunk elérni. Sokkal jobban élünk az Európai Unióban, mintha nem lenne.

Azok a sirámok, hogy Európa lemarad, meg a termelékenység... ezek nem reálisak.

Szokták mondani, hogy a termelékenység Európában mennyire elmarad Amerikától. Egyrészt nincs nagyon elmaradva. 2010-ben az EU akkori tagországai pontosan annyival voltak lemaradva Amerika mögött, mint most. Közben a teljes EU lemaradása nőtt, de ez annak köszönhető, hogy belépett egy csomó új tagország, ahol nagyon alacsony a termelékenység. Azoknak az országoknak, amelyek 2000-ben már tagok voltak, a termelékenysége alig marad el az Egyesült Államokétól. És ha megnézzük, miért, az nem azért van, mert butábbak lennénk, hanem mert rengeteg szabadságunk, fizetett juttatásaink. Sokkal kevesebbet dolgoznak az európaiak, mint az amerikaiak. És akkor most gondolkozzunk el:

oda akarjuk-e adni a fizetett szabadságunkat azért, hogy a termelékenységünk növekedjen, vagy inkább elviseljük, hogy egy kicsit kevésbé termelünk, de cserébe van három hét szabadságunk egy évben, nem egy, mint az amerikaiaknak?

Ezeken a szlogeneken túl kell lépni, mert mögöttük mindig politikai célok vannak, amik egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.

— Beszéljünk a nemzetközi szervezetekről. Trump létrehozott egy újat, a Béketanácsot. Mi ez valójában? Egyesek szerint ezzel az ENSZ-t akarja leváltani.

— Ismeri a viccet, amikor a fiatal kamasz elviszi a vidéki nagyapját az állatkertbe? A farkasoknál a nagyapa azt mondja: „Semmi különös. Olyan, mint a mi kutyánk, csak nagyobb.” A tigrisnél: „Olyan, mint a mi macskánk, csak nagyobb.” Aztán odaérnek a zsiráfhoz, az öreg megáll, ránéz, és azt mondja: „Ilyen állat nincs is.” Na, ez a tákolmány ilyen. Én nem tulajdonítok Donald Trumpnak olyan hihetetlen koncepcionális gondolkodást, hogy ő ezzel az ENSZ-t akarná leváltani. Ő mindent le akar váltani, ami nem az ő irányítása alatt áll, kiléptek még a WHO-ból is. Tehát ő csinált valamit, ami nem létezik. Ez egy fügefalevél, amivel azt mondhatja: amit én akarok, azt nem is én akarom, hanem ez a 60, 50 vagy 18 ország, a nagy nemzetközi koalíció.

A tagoknak annyi a joguk, hogy egyetértsenek Donald Trumppal. Ha nem értenek egyet, akkor érvényes a szabály, mint a régi viccben: a főnöknek mindig igaza van.

Nem tudunk semmi részletet, azt sem, mire költik az egymilliárd dollárt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, de azért nem rossz, ha van mögötte támogatás. Nem gondolom, hogy ebből bármi komoly dolog születik, kivéve azt, hogy az Egyesült Államok elnöke a vezetője, és ezért nagy súlya van annak, amit a Donald Trump nevű ember mond, bármilyen minőségében is. És, hogy miért lépett be Magyarország? Azt gondolom, ez presztízsnyereség. Akárhogy is viszonyulnak az emberek Donald Trumphoz, az Amerikai Egyesült Államokkal jóban lenni a nemzetközi politika egyik első számú szabálya. És van egy nagyon fontos dolog:

ha Izrael belép ebbe a csoportba, és a csoport feladata a gázai probléma kezelése, akkor Magyarországnak, amely Izraelt nagyon helyesen, a mainstream áramlatokkal szemben támogatja, jó döntése volt, hogy belépett.

Aztán majd meglátjuk, meddig tart és hogyan működik.

— Viszont Magyarország tagja más nemzetközi szervezeteknek is. Mi történik, ha konfliktus alakul ki ezek között?

— Ez attól függ, milyen a konfliktus, és mik az érdekeink. Oda állunk, amelyik az érdekeinket jobban tükrözi.

— Elképzelhető, hogy ez a szervezet valóban tartós békét teremt a gázai övezetben?

— Az Amerikai Egyesült Államok tud abban hatékony lenni. Ha ezt a lépését a Béketanács nevű fügefalevél alatt teszi, akkor igen. Érdekes lesz látni, hogyan navigálják a szervezetet mondjuk Izrael és Törökország között. De a szervezet önmagában nem fog cselekedni, itt az amerikaiak és néhány érintett ország tud támogatást nyújtani.

— Térjünk vissza Carney beszédéhez. Trump 80 éves. Ha ő távozik, a fellépése által indított változások tartósak lesznek?

— Azt gondolom, ezek a változások nem Trump művei. Régen beszélünk már az új világrendről. Trump ennek a terméke, és természetesen mint amerikai elnök, előmozdítója is ezeknek a változásoknak. A személyiségéből adódóan az inga tovább lendült, mint ahol a közepe lenne, de a változások Trump után is meg fognak maradni.

— Egy másik, kiszámíthatóbb politikus vezetése alatt sem térhetne vissza a régi világrend?

— Még akkor sem várható visszarendeződés. Egy csomó változás már Biden alatt elkezdődött, csak ő nem kiabálta szét a világban. Nem gondolom, hogy az a világ, ami volt, egy az egyben visszatér. Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más. Azoknak, akik visszasírják a régi szép időket, a hidegháborút, azt kell, hogy mondjam, a stabilitás hiánya nem jelent káoszt. A világtörténelem azt mutatja, hogy

az a fajta stabil rendszer, ami a hidegháború idején volt, mindössze két időszakban létezett: akkor, és a Szent Szövetség idején, 1815-től 1848-ig.

Az elmúlt kétezer évből mindössze 80 év volt tehát ilyen. Nem az a jellemző, amit mi megszoktunk.

— És a Nyugat egysége? Az is megszűnhet, ha Trump konfliktusba kerül a szövetségeseivel?

— Ez egy másfajta, dinamikus egység. A demokráciában nincs olyan, hogy valami egyszer kialakul és örökké fennáll. Könnyebb volt egységben maradni a Szovjetunió idején, de a különbségek már akkor is megvoltak, csak nem látszottak ennyire. Tessék végiggondolni, hogy a '70-es években, amikor Európában az emberi jogok védelme és a szociális piacgazdaság már cél volt, a fő szövetséges Amerika hogy nézett ki? Nem volt minimálbér, nem volt mindenkinek egészségbiztosítása, és a Ku-Klux-Klan keresztjei bizony égtek az ország nagy részében.

Ugyanazon az értékközösségen belül vagyunk, de most látszik, hogy ez egy nagyon sokrétű közösség. Amerikának teljesen más a történelme, mint Európának.

Ott a bevándorlóknak meg kellett védeniük magukat, mindent maguk csináltak. Európában volt egy abszolút uralkodó, és a demokratizálódás azt jelentette, hogy tőle vettük el a hatásköröket. Ez egy felülről lefelé menő folyamat volt, és ennek nagyon sok hatása van. Amerikában soha nem lehet betiltani a fegyverviselést, mert a farmernek előbb volt fegyvere, mint állata. Ez annyira beivódott a társadalomba, hogy elképzelhetetlen, hogy elvegyék tőlük. Nálunk viszont a fegyverviselés mindig tilos volt. Szóval nagyon sok mindenben más a genezise ezeknek a társadalmaknak. Ettől még mindkettő demokratikus, de nagy különbségekkel. Ezek most jobban látszanak, mint korábban, de azt gondolom, hogy a különbségek ellenére is egy közösség maradunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: