Galambos Sándor ma már az egyetlen, akinek a tanult szakmája a hintókészítés
Magyarország leghíresebb hintókészítőjéhez Füzesgyarmatra kell utazni. Galambos Sándor ma hazánkban az egyetlen, akinek szakmája a hintókészítés. A szakma alapjait Szécsi József kocsigyártó mestertől tanulta meg, és azóta is ezzel foglalkozik. Munkáját mára sokfelé ismerik, Szlovákiától Kenyáig vitt már hintókat, fogatokat.
A kovács- és hintókészítő mester fogathajtóként is bejárta a világot, 34 országban versenyzett.
Elsősorban díjhatóknak dolgozik, de számos megrendelést kap kastélyoktól, sőt külföldre esküvői fehér hintót is kértek már tőle – lovakkal együtt.
Galambos Sándor 1980-ban nyitotta meg műhelyét, majd 2002-ben új telepre költözött, ahol már egy bemutatóteremben is meg lehet csodálni a különleges járműveket. Városa, Füzesgyarmat is büszke rá, 2005-ben PRO URBE díjat kapott. 2012-ben a szakma az Év Hintókészítője címmel ismerte el munkásságát.
Felesége - aki szintén a családi vállalkozásban dolgozik - elmesélte, hogy a
sokféle termék közül a legkeresettebbek a díszhintók és a maraton kocsik,
de gyártanak jártató kocsikat és sétakocsikat is. Az új járművek készítése mellett vállalnak felújítást és javítást is. Látogatásunk idején pont egy fogathajtó kocsiján dolgoztak. Érdekességként megtudtuk, hogy az országban egyedül itt készítenek ökrös szekeret. Arra is büszkék, hogy több híres hintót ők restauráltak, legutóbb például a debreceni Kossuth-hintót újították fel.
A kocsik legnagyobb része kézi munkával készül, minőségi anyagokból, sok munkaóra ráfordítással.
Egy hintó átlag hat hét alatt készül el. Egy fonott díszítést 12 ezer ütéssel alakítanak ki, ez 3-4 napos feladatot jelent.
A műhelyben egy-egy feladatra külön szakembert alkalmaznak, így dolgozik nálunk kovács és bognár is. Az alapanyagok legnagyobb része a fa, főleg akácot, kőrist használnak. Szinte minden kézzel készült, nagyon odafigyelnek a legapróbb részletekre, díszítésekre is, több általuk tervezett motívumot is használnak. Mindezek miatt igen jó a minőségük, és
a „Galambos-kocsik” jó ideje a kiváló márkát jelentik.
A munkában a család is segít, és a lovas sport szeretete pedig apáról fiúra szállt. Galambos Sándor fia, Nándor például a Kettesfogathajtó Magyar Válogatott tagja volt. Felesége Magdolna a csapat menedzsere is. Lányuk versenybíró, műsorközlő a fogathajtó versenyeken, férje szintén fogathajtó.
A hintók
A világon az első kocsit Magyarországon a Kocs nevű településen készítették a 15. században és kocsinak, hintakocsinak (hintó) hívták. Ez az addig használt szekérből átalakított jármű volt, fából készült, de finom kidolgozású, könnyű és gyors volt, sőt elődjéhez képest kényelmes is. Ennek köszönhetően hamar népszerű lett Európában.
Azt mondják, hogy az íjat jól ismerő nép jól tudott bánni a fával, ezért is tudott kocsit készíteni.
A kocsik elősegítették a távolsági közlekedést, és egyre többször kedvelt mulatság is lett a gazdagok körében. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy többféle variánsa készült el, így jött létre a felfüggesztett karosszériájú, díszes hintó is.
A hintó azért volt különleges a többi fakerékkel felszerelt, lóvontatta kocsihoz képest, mert laprugóval szerelték, ettől rugózó, hintázó lett, ezáltal kényelmes volt.
A hintók közötti különbséget a jelzőkkel jelölték később, így volt díszes hintó, cifra hintó, kis hintó, nehéz hintó, kisasszony hintó… stb. De a nevek tovább variálódtak aszerint, hogy hol készültek, vagy kinek készültek. A hintókat lovak húzzák, van kétlovas, négylovas, és a díszes típushoz ötösfogat jár.
A hintó első hazai írásos említése 1267-ből való, ekkor IV. Béla király oklevelében használták latinul, és ingó szekérnek nevezték.
A Galambos család műhelyben is sokféle hintóval, kocsival, sőt szánnal is foglalkoznak. Így szerepel náluk a díszhintó, a maraton kocsi, a jártató kocsi vagy sok egyéb is, pl szán, bécsi kocsi stb..
Bővebb információk ITT
Fotók: Söptei Zsuzsanna, Okolicsányi Zoltán, Galambos Sándor honlapja
