Fertő-tó: Szauna a teraszon, vízisportok és kulináris élmények a természet közepén – Ilyen az Új Strand az osztrák tóparton

Lejárt a személyzet egyik tagjának munkaideje, ezért a Wizz Air legfeljebb 23 utast nem engedett felszállni a Kefalóniáról Budapestre tartó járatára szombaton. A földi kiszolgálók név szerint olvastak fel egy listát azokról, akiknek a görög szigeten kellett maradniuk, az utasok egy része csak három nappal később, kedden tudott hazajutni. A légitársaság vizsgálatot indított, hogy a helyi földi kiszolgáló partnerük a cég szabályrendszere szerint járt-e el, különös tekintettel arra, hogy az előírások szerint gyerekkel vagy csecsemővel utazó, illetve mozgásukban korlátozott személyeket nem jelölhetnek ki a járatról lemaradók közé.

A Wizz Air megerősítette, hogy a gép egy előre nem tervezett karbantartási feladat miatt nem tudott időben felszállni.

A hoppon maradt utasok egy részét még aznap, bukaresti átszállással elindították, másoknak azonban meg kellett várniuk a keddi, következő közvetlen járatot. A cég közlése szerint fedezik az átfoglalt járat indulásáig felmerülő szállás, ellátás, valamint a repülőtér és a szállás közötti transzfer költségét, és az érintettek számára jár az uniós rendelet szerinti kompenzáció is.

A helyszínen tartózkodók számára a kiválasztás módja volt a legmegdöbbentőbb. A beszámolók szerint a földi személyzet nem keresett önkénteseket, akik némi juttatásért cserébe lemondanának az utazásról, hanem egy előre összeállított lista alapján döntötték el, ki maradhat, ahogy arról a Telex beszámolt. Egy utas szerint a döntések logikája követhetetlen volt.

Pénteken bezárták a Szelidi-tó strandját, miután a legfrissebb laboratóriumi vízminőségi vizsgálat kimutatta, hogy a víz nem felel meg az előírásoknak. A fürdési tilalom a szezon közepén érte a népszerű üdülőhelyet.

A fürdőzés péntektől nem engedélyezett, a strandot átmenetileg nem lehet látogatni.

Az esetről Dusnoki Csaba, Dunapataj polgármestere nyilatkozott a helyi rádiónak.

Az önkormányzat már megtette a következő lépést: új vízmintát vettek a tóból, amelynek eredményei várhatóan a jövő héten érkeznek meg.

A Szelidi Strand a 2024-es hivatalos minősítés szerint a legjobb, „kiváló” kategóriába tartozott, vagyis normál körülmények között teljesítette a szigorú uniós elvárásokat. Ez arra utal, hogy a mostani fürdési tilalom nem egy tartósan romló állapot, hanem egy időszakos, kiugró szennyeződés következménye lehet, amelyet a nyári hőségben felmelegedő víz idézett elő.

Az osztrák autóklub (ÖAMTC) összeállítására hivatkozva hívja fel a nyaralni induló autósok figyelmét a külföldi utakon rájuk leselkedő veszélyekre a KRESZváltozás oldala a Facebookon. Bár a módszerek változatosak, a legfőbb célpontok és trükkök jól beazonosíthatók, ezért érdemes megőrizni az éberségünket. Mutatjuk azt a három tipikus eset, amely nagyon gyakran előfordul a turistákkal.

Az álsegélynyújtók, akik a lerobbant autósokat veszik célba

A csalók autópálya-mentőnek adják ki magukat. Amikor lerobban az autód, ők érnek oda először, elszállítják a járművet egy velük összejátszó műhelybe, majd irreálisan magas javítási költséget követelnek, és nem adják vissza az autót, amíg azt ki nem fizeted. Elsősorban Horvátországban, a Zágráb–Rijeka útvonalon és attól délebbre, Zadarig, valamint Szerbiában lehet ilyen trükkel találkozni.

A „defektes” trükk

Ez a módszer a figyelemelterelésre épül. A csalók a sztrádán haladva azt jelzik a sofőrnek, hogy gond van a kerekével. Amikor a gyanútlan sofőr megáll a leállósávban, hogy ellenőrizze a járművet, a csalók – miközben elterelik a figyelmét, vagy segítséget színlelnek – ellopják a kocsiban hagyott értéktárgyakat (táska, pénztárca, mobiltelefon). Ilyen eseteket főként Spanyolországból, az A7-es (E-15) autópályáról, Peñíscola és Barcelona környékéről jelentettek.

A „tükörtörés” csalás

A harmadik gyakori turistacsapda egy agresszív, helyszíni készpénzkövetelésre épülő autós átverés. A helyszínen azzal vádolják a gyanútlan turistát, hogy összetörte a tükrüket, és azonnali készpénzes kártérítést követelnek a rendőrség bevonása nélkül, gyakran fenyegető fellépéssel.

Ez a módszer Olaszországban, azon belül is a felső-adriai partvidék üdülőhelyeit (pl. Caorle, Jesolo) és Livorno környékére jellemző.

Délnyugati szomszédunk ideális terep az aktív pihenés, a természetjárás hívei számára, ám azoknak sem kell csalódniuk, akik szívesen járnak a történelem és a kultúra nyomában. Összeállítottunk néhány tippet, olyan hívogató helyszíneket és programlehetőségeket, amelyekért kifejezetten megéri „átruccanni” a Szlovéniába.

A magyar határhoz közeli, szemet gyönyörködtető régió (hívják szlovén Stájerországnak is) az utazók szavazatai alapján idén több jelentős nemzetközi elismerésben részesült.

Aki tehát ide ellátogat, egyszerre élvezheti az erdők borította, 1000 méter feletti hegyek világát, a környék bortermelőinek kiváló nedűit és az évszázados kulturális értékeket.

Ami a hegyeket illeti, közvetlenül Maribor határában található a Pohorje sírégió. Itt nyáridőben túrázók, terepbringások és kirándulók töltik meg a város jelképének számító, 1042 méter magasba felkapaszkodó felvonó kabinjait. Na és azok, akik hosszabb időre érkeztek, és a közeli, minden igényt kielégítő, négycsillagos Habakuk Hotel vagy a felső állomás közelében épült szállodák lakói. Odafent nemcsak hagyományos erdei sétára, a közeli Skalca vízesés felkeresésére nyílik lehetőség, hanem a négycsillagos Hotel Bolfenk szomszédságában adrenalinszintet növelő gömbözésre (zorbing), buborékfocizásra, valamint háromkerekű hegyi járgányok és túrakerékpárok bérlésére is.

Képgaléria: Maribor

A Dráva partján fekvő Maribor hangulatos belvárosa évszázadok távolába repít vissza. Egyik fő nevezetessége a világ legöregebb, mintegy 450 éves, mindmáig termő szőlőtőkéje, amely csodával határos módon túlélt minden megpróbáltatást. Érdemes betérni a mögötte lévő borházba is, amely a Štajerska borvidék legnagyobb bortrezorját tudhatja magáénak – a borok között akad drága, 290 eurót kóstáló is. Falán ott lóg a Guinness-rekordot igazoló oklevél, padlóján egymillió darabból álló mozaikkompozíció fut végig. Bort is kóstolhatunk a környék termelőinek kiváló boraiból itt, ahogy a sétálóövezet másik felén, a Vinag 1847-ben alapított borozójában is, amely alatt Közép-Európa legnagyobb, 2,8 km hosszú, látogatható pincerendszere húzódik. A pincészet hordóiban közel hárommillió liter bort tárolnak, trezorja 85 ezer vintage üveg bort rejt magában – egy 80 éve megtöltött palack például 20 ezer euróba kerül. (Bővebb információk ITT)

Képgaléria: Maribor

A legszebb, természet alkotta látnivalók kétség kívül a hegyek között találhatók, érdemes értük biztonságos cipőt húzni. Papucs, szandál szóba sem jöhet, mert bár jól kiépítettek a szurdok aljában, a vízfolyam mellett kanyargó ösvények, nem megfelelő lábbeliben könnyű megcsúszni, megbotlani.

A természetbarátok egyik kedvelt célpontja a Triglav Nemzeti Park (880 km²), ahol akár hosszabb időt is eltölthet az ember.

A több oldalról megközelíthető park legalacsonyabb pontja a déli oldalon van, innen, az Ördög hídon át érhető el a Tolmin szurdok. Már a hídról lenyűgöző a mészkőhegység égbe törő, 60 méter magas sziklafalainak látványa, amelyek között, a mélyben két kristálytiszta vízű patak, a Tolminka és a Zadlaščica vize zubog, és ömlik a hatalmas kövek között egymásba. A túra során akad egyéb felfedezni való is: termálvízű forrás, barlang, kisebb-nagyobb vízesések és hatalmas, sziklafalak közé szorult kőtömb, a „medvefej”.

Képgaléria: Tolmin szurdok

Más jellegű, de vitathatatlan természeti csoda a vízi sportokra – kajakozásra, raftingolásra – kiváló Soča (olaszul Isonzó) folyóba siető patak, a Kozjak káprázatos összképet nyújtó vízesése is, amely ugyancsak egy szurdok mélyén található. Az odavezető séta minden pénzt megér, olyan rendkívüli az ösvény végén feltáruló látvány. A vízfolyam 15 méter magasból zúdul le a barlangszerű, felül csaknem összezáródó, réteges szerkezetű sziklafalak között, majd az aljában kivájt, türkizkéken csillogó, széles „medencébe” érkezik. Az élmény kihagyhatatlan és magával ragadó, nem véletlenül tartják úgy, hogy ez Szlovénia legszebb vízesése. (Bővebben itt: The Triglav National Park | Soča Valley - Slovenia)

Képgaléria: Kozjak

A szlovén hegyek különleges helyszíne, a kirándulók, túrázók és terepbringások egyik kedvelt célpontja a Kamniki-Alpokban 1600 méter magasban található Velika Planina (Nagy fennsík), amelynek már a neve is hívogató. Sokan a jelzett útvonalat követve vágnak neki, mások a Kaminška Bistricából félóránként induló, meredeken magasba kúszó kabinos felvonót és az ahhoz kapcsolódó ülőliftet választják.

Az érkezőket odafent kivételes élmény várja, kétszeresen is. Előbb, a csúcson mindenkit hosszas szemlélődésre késztet a környező, havas hegycsúcsok lenyűgöző panorámája, majd kissé lejjebb, a Nagy fennsíkon ritka, hegyvidéki idill, Európa egyik legnagyobb alpesi pásztorfalva fogadja őket. Szétszórtan több tucatnyi, jellegzetes külsejű, fazsindelyes kunyhó áll itt, amelyeket – a területet körbe ölelő legelőkkel együtt – a közeli települések tehenész gazdái napjainkban is használnak. Június elején terelik fel a jószágot, és szeptember végéig, október elejéig fenn is maradnak; úgy élik napjaikat, ahogy elődeik az előző évszázadokban. Arról, hogy miként laknak, hol tartják az állatokat, hagyományosan milyen eszközöket használnak, hogyan hasznosítják a tehenek tejét és készítik el jellegzetes sajtjukat, a trničet, az egyik kunyhóban berendezett múzeumban kapunk képet. A falunak van saját kápolnája, sőt „parlamentje” is – az egyéni és a közös dolgok elrendezésére. (Bővebb információk ITT)

Képgaléria: Velika Planina

Szlovénia legrégebbi települése a bevezetőben említett, kőkorszak óta lakott Ptuj jelentősége a Római Birodalomban bontakozott ki. Területén választották császárrá Vespasianust (i. sz. 69), majd Traianus császár városi jogokkal ruházta fel, és a Poetovio nevet adományozta neki (i. sz. 102). A fényes múltat tanúsító római kori leletek az azonos nevű régészeti parkban láthatók.

A fesztiváljairól és gyógyfürdőjéről híres Dráva parti város meghatározó épületegyüttese a folyó menti dombra épült 12. századi vár, mellvédjéről csodás kilátás nyílik a piros cserepes háztetőkre és a folyóra. Múzeumjában fegyver-, hangszer- és bútorkiállítás látható, az egykori istálló falai között pedig egy tárlat a város leghíresebb eseményéről, a busójáráshoz hasonló kurentről. Az UNESCO kulturális örökségének nyilvánított télűző fesztivál itt tíz napig tart (meghívottként mindig eljönnek a mohácsiak is), jelentőségét jól mutatja, hogy a környékbeli településekről 26 maskarás kurent-csoport vesz rajta részt.

Képgaléria: Ptuj

Az óváros macskaköves utcái már a 18.-19 századot idézik, a kis üzlethelyiségek falai között hangulatos kávézók, ajándéküzletek, borozók működnek. Borkóstolásra invitál a Kobal és a Ptujska Klet, Szlovénia legrégebbi borpincéje, tanúsítva a régió borainak kiválóságát. Érdemes felmászni a Szent György templom harangtornyába! Nemcsak az onnan nyíló csodás panoráma miatt, hanem azért is, mert különleges mechanikus óra működik benne. Az óra a legrégebbi és leghosszabb fainga szerkezettel rendelkezik, fogaskerekei könyörtelenül mutatják az idő múlását… (Bővebben itt: Homepage - visitptuj.eu)

Képgaléria: Ptuj