UTAZZ
A Rovatból

Fedezd fel a „magyar Svájcot”, a Kelet-Mecsek legromantikusabb völgyét az óbányai túrán

Megcsodálhatod a régi falucskát, a Csepegő-sziklát, a Ferde-vízesést, ehetsz pisztrángot és barangolhatsz az erdőben, patak parton.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. március 03.


Link másolása

Igazi időutazós kirándulást tehetsz a Kelet-Mecsekben, egy kis elzárt völgyben, Óbányán.

Sokan "magyar Svájcként" említik az itt élő német ajkúak miatt, és mert annyira szép a vidék és a falucska is.

A tájvédelmi körzetben található, két domb között megbújó hely zsákutcás falu, melynek egyetlen utcácskája van a sebesen rohanó Öreg-patak partján. Kiváló turisztikai hely, mert több turistaút is keresztezi az erdőkkel körülvett – elsősorban sváb nemzetiségűek lakta - települést.

A gyönyörű természeti adottságai miatt már az Árpád-korban is lakták, de a középkori templommal is rendelkező helyet csak a 18. században jelölték önálló településként.

Ha arra jársz, megcsodálhatod a több mint 80 régi, múlt századi, oldaltornácos házakat, a gondozott kerteket, udvarokat. Remek sétát kínál a helyoldalba mélyített pincesor is. Külön érdekesség, hogy a település közgyűlése védetté nyilvánította az utcaképet, a régi, hangulatos megjelentéstől nem szeretnének eltárni.

Az igényesen megóvott házaknak is köszönhető, hogy a magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben.

Az itt élők egyik fő bevételi forrása a turizmus, a többféle szálláshely mellett kis bolt, kocsma és étterem is várja a látogatókat, de régi hagyománya van a kézműves fazekasságnak is.

Aki szereti a túrázást, kirándulást, bőven talál felfedezésre érdemes helyeket.

Az egyik legkedveltebb hely a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy, benne a több kis vízeséssel. Remek látványosság a Csepegő-szikla, a kilátó vagy a környéken található kilátó, a Kedves-forrás és a Disznós kút. A sokféle természeti látványosság közül az egyik legizgalmasabb a Tündérlépcső, azaz a Ferde-vízesés, amely nevét a lépcsőzetes kőzetén alácsobogó vízről kapta.

A vidék növény- és állatfajokban is gazdag, több ritka faj is él errefelé, többek között a bánáti bazsarózsa. Híresek a pisztrángos tavaik is, ahol halsütő is működik. A falucska lakói házi készítésű lekvárt, szörpöt és más finomságokat is készítenek, melyeket a ház elé kitett asztalkákon kínálnak, fizetni pedig becsületkasszával lehet.

Az épített környezetben is bőven van megcsodálni való. A tornácos házak, a régi mesterségekre emlékeztető kifüggesztett relikviák, a vízimalom szintén szuper fotóstéma lehet. Az itt készített fazekas termékek, mázas kerámiák már régóta nagyon kedveltek. A színük gyakran sötétbarna, gazdag díszítéssel. A ma még működő fazekasok termékei között vannak hagyományőrző és modern darabok is.

Falumúzeumukban a fazekas termékek mellett megismerheted az üvegművességüket is, és a régi paraszti élet eszközeit, de a német népviselet szép darabjait is.

Az üvegművesség különösen fontos volt errefelé. Már a 17-18. században volt itt üveggyártás. Az üveghuták elsősorban az erdőkben voltak, mert a technológia sok fát igényelt, a homokot pedig könnyebb volt szekéren odavinni. A keletkezett bükkfa-hamut is hasznosították, hamuzsír készült belőle. Az üvegtárgyak népszerűek voltak, készítettek a pécsi püspöknek és a pécsváradi apátnak is, de a környéken számos borpince is innen szerezte be az üvegárút. A régi történetekkel a völgyben húzódó Üveges útja tanösvény mesél bővebben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: