FELFEDEZŐ
A Rovatból

Ez a 7 ország szó szerint fizet az embereknek, hogy odaköltözzenek és újra élettel töltsék meg a településeiket

A svájci Albinen faluja komoly pénzügyi támogatást nyújt az új beköltözőknek a népességfogyás megállítására. A program keretében felnőttenként 25 ezer, gyermekenként 10 ezer svájci frankot adnak.


A világ tele van kihalt utcákkal, bezárt iskolákkal és elhagyatott házakkal – ezért ma már nemcsak lakást, hanem készpénzt is adnak azért, hogy odaköltözz valahová. Szicíliában jelképes áron házat kapsz, a svájci Alpokban akár több tízmillió forintnyi támogatást, Írország szigetein felújításra szánt pénzt, Japánban pedig gyermekenként készpénzes ösztönzőt. Ezek a programok vonzó címlapokat szülnek, de a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A kérdés az, mit ígérnek pontosan, hol van az apróbetűs rész, és kinek éri meg belevágni egy ilyen kalandba.

A jelenség gyökere a demográfiai válság, amely a fejlett világ jelentős részét sújtja. A régiók kiürülése és elöregedése sok helyen már nem elméleti probléma, hanem a gazdasági túlélés kérdése. Ez a trend Kelet-Közép-Európát sem kerüli el, ahol a szakértők drasztikus népességcsökkenést jósolnak; frissebb előrejelzések szerint Magyarország népessége 2050-re 9-10 százalékkal csökkenhet. A kormányok és önkormányzatok válaszai három fő formát öltenek: közvetlen készpénzes letelepedési bónusz, lakhatási konstrukciók jelképes árú házakkal és kötelező felújítással, valamint adókedvezmények és célzott vállalkozói ösztönzők.

Olaszországban

a leghíresebb modell a jelképes árú házak programja, amelynek zászlóshajója a szicíliai Sambuca di Sicilia. Itt az önkormányzat 1, majd később 3 eurós kikiáltási áron bocsátott árverésre elhagyatott ingatlanokat. A konstrukció vonzereje az alacsony vételár, a buktatója pedig a szigorú feltételrendszer: a vevőnek kötelezően, 36 hónapon belül fel kell újítania az ingatlant, és erre ötezer eurós biztosítékot is le kell tennie. Giuseppe Cacioppo, a falu korábbi alpolgármestere, a The Guardiannek érzékletesen foglalta össze a licit logikáját:

„Ha a licitálók nem mennek feljebb, a házak egy croissant áráért kelnek el.”

A program nemzetközi sikere elsöprő volt, egy korábbi körben a pályázók közel 80 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. A hivatalos pályázati dokumentum szerint az ingatlanokat árverésen értékesítették, így a végső ár nem feltétlenül maradt jelképes.

A legismertebb európai készpénzes példa a svájci Albinen.

A festői falu a Wallisi-Alpokban egyszeri, vissza nem térítendő támogatással csábítja a beköltözőket: felnőttenként 25 ezer, gyermekenként 10 ezer svájci frankot fizetnek. A pénz azonban nem jár alanyi jogon.

A pályázónak 45 év alattinak kell lennie, legalább 200 ezer frank értékű ingatlant kell vásárolnia vagy építenie, azt elsődleges lakóhelyéül kell bejegyeznie,

és vállalnia kell, hogy minimum tíz évig a faluban él. Ha valaki idő előtt elköltözik, a támogatást vissza kell fizetnie. Az ajánlat világszerte óriási érdeklődést keltett, ami a helyieket is meglepte.

Egy helyszínen érdeklődő nő az SRF svájci közszolgálati televízió riportjában így fogalmazott: „Érdekel, miért hív a falu embereket, és miért fizet fejenként 25 000 frankot”.

A görög szigetvilág

ösztönzői körül sok a félreértés. A világsajtót bejárta a hír, hogy Antiküthéra szigete havi 500 eurót és ingyenes lakhatást kínál. Az AFP tényellenőrző cikke szerint azonban ez nem egy nyitott, országos kormányzati program, hanem egy helyi egyházközségi és közösségi kezdeményezés volt. Ezzel párhuzamosan léteznek valós állami költözési ösztönzők is, például az Évrosz megye kiemelt településeire való letelepedésért akár 10 ezer eurós egyszeri támogatás is igényelhető.

Írország egy átfogó, tízéves stratégiával,

az „Our Living Islands” politikával közelíti meg a kérdést. A program egyik kulcseleme a Croí Cónaithe nevű felújítási támogatás, amelynek felső határát a part menti szigeteken 20 százalékkal megemelték. Ennek keretében üresen álló ingatlanok felújítására akár 60 ezer, míg a teljesen leromlott állapotúakéra akár 84 ezer eurót is lehet igényelni.

A program céljait a vidékfejlesztési miniszter így foglalta össze: „Mindarról szól, hogy javítsuk a lakhatást és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és hogy fenntartható szigeti közösségeket támogassunk.”

A program rendkívül sikeres, 2025 végéig országszerte több mint 4500 támogatást fizettek ki, összesen közel 247 millió euró értékben – derül ki a kormányzati közleményből.

A Pireneusok túloldalán, Spanyolországban

inkább adópolitikával próbálkoznak, miközben rengeteg tévhit kering. A „pénzt ad a falu, ha odaköltözöl” típusú hírek nagy részét, mint például a Ponga településhez kötött 3000 eurós ajánlatot, a helyi sajtó, köztük a LaSexta is cáfolta. Ami viszont valós, az a különböző autonóm közösségek, például Castilla-La Mancha által nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény, valamint a bérleti és felújítási támogatások a ritkán lakott zónákban.

A világ egyik legidősebb társadalma, Japán

a családokat helyezi a középpontba. A kormány 2023-tól jelentősen megemelte a Tokió túlzsúfolt agglomerációjából vidékre költöző családok támogatását. A hivatalos kormányzati tájékoztató szerint gyermekenként akár egymillió jent is kaphatnak, ha teljesítenek bizonyos feltételeket, például távmunkában dolgoznak, egy helyi kis- és középvállalkozásnál helyezkednek el, vagy saját vállalkozást indítanak. A Kyodo News szerint egy kétgyermekes, vállalkozást indító pár teljes támogatása akár az 5 millió jent is elérheti.

Chile esete eltér a többitől:

ez nem egy klasszikus település-újraélesztési program, hanem egy állami startup-akcelerátor. A Start-Up Chile tőkeinjekciót ad anélkül, hogy cserébe üzletrészt kérne. A különböző programok keretében 15 és 75 millió chilei peso közötti, úgynevezett „equity-free” támogatást nyerhetnek el a startupok, ezzel is erősítve az ország vállalkozói ökoszisztémáját.

De mit élnek át ebből a helyiek? Két erős, emberi történet mutatja meg a tétet.

Egy elnéptelenedő japán hegyi faluban, Nagoróban a maroknyi helyi lakos életnagyságú babákkal népesíti be újra az üresen maradt iskolapadokat, buszmegállókat és házakat.

A figurák egyszerre szimbolizálják a múlt pezsgő közösségi életét és a jelen fájdalmas ürességét, szürreális mementóként figyelmeztetve a vidék lassú kihalására. A falu ma is turisztikai látványosságként él tovább. Eközben Spanyolországban egy alig 16 fős falu lakói egy merész és provokatív akcióval hívták fel magukra a figyelmet: aktnaptárat készítettek, amelyben a közösség apraja-nagyja, köztük egy 100 éves férfi is levetkőzött, hogy a település értékeire és az elnéptelenedés veszélyeire figyelmeztessenek.

De mit is jelentenek ezek a csábító összegek forintban? A svájci Albinenben egy négyfős család akár 27-29 millió forintnyi támogatásra is jogosult lehet. Írország szigetein egy leromlott ingatlan felújítására elnyerhető 84 ezer euró körülbelül 30,3 millió forintot ér. Japánban a gyermekenkénti egymillió jen nagyjából 2 millió forintnak felel meg. A chilei startup-támogatás felső határa, 75 millió peso, körülbelül 25 millió forint. Ezzel szemben a spanyol adókedvezmények jellemzően csak néhány százezer forintos megtakarítást jelentenek évente.

Az olasz 1 eurós házaknál pedig a vételár jelképes, a valódi költséget a több tízmillió forintra is rúgó felújítás és a szükséges biztosíték jelenti.

Aki komolyan fontolóra veszi a költözést, annak érdemes egy saját ellenőrzőlistát is végigfuttatnia. Az első és legfontosabb a primer forrás ellenőrzése: egy újságcikk vagy egy közösségi médiaposzt sosem elég, mindig az önkormányzat hivatalos rendeletét vagy a pályázati felhívást kell alapul venni. Tisztázni kell a jogosultsági feltételeket, és ki kell számolni a teljes költséget. A pénz mellett legalább ennyire fontos a helyi infrastruktúra minősége, a szélessávú internet, az egészségügyi ellátás és a közlekedés, valamint a megélhetési lehetőségek.

Ezek a programok heves politikai vitákat is gerjesztenek. Támogatóik szerint megmentik a helyi iskolákat és boltokat, munkahelyeket teremtenek, és a szigorú feltételekkel kiszűrik a spekulánsokat.

A kritikusok viszont a gentrifikáció veszélyére hívják fel a figyelmet, ami felverheti az ingatlanárakat a helyiek számára.

Azzal is érvelnek, hogy a pénz önmagában nem old meg semmit; ha nincs megfelelő infrastruktúra és munkahely, a programok csak drága pénzégetéssé válnak.

Az eddigi eredmények vegyes képet mutatnak. Írországban a felújítási támogatásoknak köszönhetően valóban több ezer ingatlan került vissza a piacra. Albinenben a szigorú feltételek miatt a betelepülés korlátozott, de célzott. Az olasz falvak pedig hatalmas médiafigyelmet és turisztikai lökést kaptak, ami vegyesen párosult tartós letelepedéssel. Mivel a legtöbb program viszonylag új, a hosszú távú hatásukról még korai lenne ítéletet mondani. A pénz csupán egy kaput nyit ki, de nem garancia a sikerre. A fenntartható újjáéledéshez munka, közösség és modern infrastruktúra is kell. A jelképes árú háztól a készpénzprémiumig sok az ajánlat – a kérdés az, hol tud az ember valóban otthont építeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pottyondy Edina: Felbasztam Németh Balázst
Pottyondy Edina legújabb videójában a Fidesz utóbbi hetének legfontosabb eseményeit kommentálja. Például Németh Balázs parlamenti felszólalását, ahol egy miniszternek kellett elmagyaráznia neki egy Micimackó-utalást.


A vitnyédi menekülttábor körüli titkos tervek, a parlamenti Micimackó-magyarázat és az ellenzékbe szorult Fidesz első heteinek próbálkozásairól beszél Pottyondy Edina új videójában.

A közéleti influenszer feleleveníti „Micimackó-ügyet”. A sztorit úgy vezeti be, hogy

„Felbasztam Németh Balázst.”

Németh Balázs elkövette az internetes hírfogyasztók egyik fő hibáját, hogy címből vont le (téves) következtetést: félreértelmezte a Szeretlek Magyarország Pottyondy korábbi videójából készült szemléjét. A fideszes képviselő a parlamentben sérelmezte, hogy Pottyondy „a leeső farkú kissé balfék csacsi”-hoz hasonlította. A képviselő ezt egyfajta perverz fenyegetésnek értelmezte, mire Tanács Zoltán miniszter kénytelen volt elmagyarázni neki a Micimackó történetét.

Pottyondy három problémát sorolt fel Németh felszólalásával kapcsolatban:

„Ha velem van baja, miért a parlamentben cseszegeti a kormánypártot? (...) Elég komoly kritikája az általános iskolai tanítónénijének, hogy ezzel a szövegértéssel felső tagozatba engedte.(...) Miféle beteges képzettársítás, vagy vágyfantázia Füles leeső farkáról valamiféle rituális kasztrálásig jutni?”

Elismerően beszél Tanács Zoltánról, hogy Németh Balázzsal ellentétben jót feltételez mindenkiről „még rólam is”. Majd bevágja Tanács felszólalását, amiben azt mondja, hogy Pottyondy valószínűleg szeretetből hasonlította őt Füleshez, a szamárhoz.

Az influenszer azt mondta, hogy

„ebben téved a miniszter úr, semmi szeretet nem volt ez esetben a Fülesre utalás mögött. Próbáltam elkapni Német Balázs karakterének lényegét, ami ez esetben nem sikerült, mert Füles Németh Balázshoz képest egy Szerb Antal.”

Majd átvezeti Kocsis Máté kijelentésére a témát, aki szerint két fideszes aktivista lett öngyilkos a „tiszaterror” miatt.

Pottyondy szerint érdemes lenne megfontolni azok felelősségét is, akik atomholokauszttal, harctéren fejbelőtt apákkal, nemzethalállal ijesztgették a saját szavazóikat - „mint például Kocsis Máté”-nak.

„Az a helyzet, hogy a Fidesszel még azok is nagyon rosszul jártak, akik rájuk szavaztak” - mondja a videó végén.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Viccből beváltott egy levélben érkezett kamu csekket, a bank 95 ezer dollárt utalt neki, amit aztán visszaköveteltek
Egy amerikai férfi, Patrick Combs 1995-ben poénból befizetett egy kamu csekket, a bankja pedig tévedésből jóváírta a 95 ezer dolláros összeget. Az ügyből hónapokig tartó vita és országos médiaszenzáció lett.


1995-ben egy Patrick Combs nevű férfi a levélszemetei között bukkant egy teljesen kamu csekkre, amelyet egy „gyors meggazdagodást” ígérő cégtől kapott. A 95 093,35 dollárról szóló csekket tréfából beváltotta a bankja ATM-jén keresztül.

Legnagyobb meglepetésére öt nappal később az összeg megjelent a számláján. Combs eleinte kivárt, de miután egy hét eltelt, és semmi sem történt, bement a bankba, ahol egy alkalmazott megerősítette, hogy a pénz felvehető – írja a unilad.com.

Három hét után a bankfiók vezetője is arról biztosította: „Nyugodtan elkezdheti költeni a pénzt, Mr. Combs. 10 nap után már nem utasíthatják el a csekket. A törvény védi önt.”

A bankigazgató tévedett a 10 napos szabállyal kapcsolatban, de a valós jogi helyzet még inkább Combsnak kedvezett. Az amerikai törvények szerint a fizető banknak egy szigorú határidő alatt kell visszautasítania a csekket, ami a beérkezést követő banki nap éjfélét jelenti. Ha ezt elmulasztja, felelősséggel tartozhat az összegért.

A bank azonban később meggondolta magát: zárolták Combs számláját, letiltották a kártyáját, és egy biztonsági tisztjük azzal fenyegette meg, hogy rendőrt hív, ha nem adja vissza a pénzt. Combs, aki a pénzt időközben egy másik, valódi banki csekkre váltotta és széfbe tette, a fenyegető fellépés hatására belállt a történetbe: azt mondta, addig nem adja vissza az összeget, amíg a bank írásban el nem ismeri a saját hibáit.

„Az volt az álláspontom, hogy ha »nincs levél, amelyben felelősséget vállalnak a hibájukért, nem adom vissza a pénzt, ami jog szerint az enyém«” – nyilatkozta később.

Az ügyből országos hír lett, és a közvélemény szinte egyöntetűen Combs mellé állt. Bár jogászai szerint jó eséllyel megtarthatta volna a pénzt, végül úgy döntött, visszaadja azt 1995. október 3-án. Döntését azzal indokolta, hogy nem akart erről a „kiskapuzásról” híressé válni.

A pénzért cserébe kapott egy levelet a banktól, amelyben elismerték a tévedésüket. „Annyira tökéletes volt. Olyan lapos. Semmiféle jutalom nem járt azért, hogy a helyes dolgot tettem. Mintha úgy nyertem volna, hogy odaadom a nyereményt” – emlékezett vissza.

A történet azonban itt nem ért véget. Combs az esetből egy humoros egyszemélyes előadást készített Man 1, Bank 0 (Ember-Bank 1-0) címmel, amellyel bejárta a világot, és amely egy hónapig futott a New York-i off-Broadway-n is.

Az előadással végül több mint 100 ezer dollárt keresett.

„Pont ez az irónia. Nagyon sokat köszönhetek a visszataszító bankoknak. Nemcsak azokért a bakikért, amelyek a műsorom alapját adják, hanem azokért a lépésekért is, amelyek tíz éve folyamatosan kedvező közeget teremtenek a műsoromnak” – összegezte a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Undorító pillanat a szülés, ahol az apának semmi haszna” – kőkemény szavakkal támadt a belga vb-sztárra a francia tévés
France Pierron francia újságírónő ezekkel a szavakkal bírálta Jeremy Doku tervét, hogy a vb-ről hazautazik gyermeke születésére. A belga válogatott kulcsjátékosának felesége július második hetére van kiírva.


Nagy vihart kavart egy francia televíziós műsorvezetőnő, France Pierron, aki élesen bírálta a belga válogatott sztárját, Jeremy Dokut, amiért a játékos a világbajnokság alatt ott akar lenni első gyermeke születésénél. A L’Équipe de choc című műsorban a kétgyerekes Pierron provokatív véleményének adott hangot, amely szerint egy futballistának egy ilyen eseményen semmi keresnivalója – írja a 24.hu.

A műsorvezető szerint a világbajnokság egy megismételhetetlen élmény, amiért játékosok százai ölni tudnának. Úgy véli, Doku egy gyerekkori álmát váltja valóra, amit most félbeszakítana.

„Hogy jelen légy a gyereked születésénél, ami – már bocsánat, de – egy undorító pillanat, ahol az apának semmi haszna sincs. Vannak fickók, akik hitelt vettek fel azért, hogy láthassák a meccset, te meg inkább elmész, csak azért, hogy elvágj egy köldökzsinórt” – fogalmazott Pierron.

A stúdióban ülő korábbi olimpiai és profi világbajnok ökölvívó, Brahim Asloum azonnal vitába szállt a műsorvezetővel. Asloum az apaság elsőbbségét hangsúlyozta a sportkarrierrel szemben.

„Egy világbajnokságot meg lehet nyerni vagy el lehet bukni, de az érzés idővel elmúlik. Egy baba viszont az egész életedet végigkíséri.”

A vita alapját a Manchester City 24 éves szélsőjének helyzete adja: felesége a világbajnokság ideje alatt, július második hetére van kiírva. Doku egyértelművé tette, hogy nem akar lemaradni a pillanatról.

„Az első gyerekemről beszélünk, szóval mindenképpen ott szeretnék lenni a feleségem mellett” – mondta a játékos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: Rendőrök zártak le egy forgalmas utat Újbudán, hogy egy anyakacsa és nyolc fiókája biztonságban elérje a vizet
Életveszélyes helyzetbe került egy anyakacsa és nyolc fiókája Újbudán, miután egy forgalmas úton kellett volna átkelniük, hogy vízhez jussanak. Egy állatmentő szerint segítség nélkül a forgalom és a ragadozók miatt biztosan nem élték volna túl az utat.


Dobozban a nyolc fióka, az anyjuk pedig fegyelmezetten követi a menetet a többsávos úton, miközben rendőrök és közterület-felügyelők állítják meg a forgalmat – ezek a furcsa jelenetek játszódtak le hétfőn Újbudán, ahol egy teljes kacsacsaládot kellett biztonságba kísérni.

A mentőakció azután indult, hogy egy helyi lakos észrevette, egy kacsamama nyolc fiókájával a Függetlenségi parkban rekedt. A legközelebbi víz, a Feneketlen-tó azonban forgalmas utakon keresztül volt csak elérhető, ezért az illető Újbuda alpolgármesteréhez fordult segítségért – számolt be róla az RTL Híradó. Az önkormányzat azonnal munkatársakat és járőröket küldött a helyszínre.

A mentéshez egy egyszerű, de hatásos módszert választottak: a kiskacsákat óvatosan egy dobozba tették, a kacsamama pedig ezt követte.

Hogy az anyaállat ne pánikoljon be, a mentésben résztvevők időnként megmutatták neki a doboz tartalmát, jelezve, hogy a fiókái biztonságban vannak.

De miért van szükség egyáltalán ilyen beavatkozásra? A riportban megszólaló Kovács Klára, a Tollas Barát Madármentő Egyesület elnöke szerint a városi kacsák viselkedése miatt ez egyáltalán nem ritka helyzet. „Nem közvetlenül a vízparton költenek a tőkés récék, hanem úgy két-háromszáz, akár ötszáz méterrel odébb. Valószínűleg ebben a parkban, valamelyik bokor alatt folyt a fészkelés, itt keltek ki a tojások, és innen indultak el a vízfelülethez” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a család először a park szökőkútjával próbálkozott, mielőtt a Feneketlen-tó felé indultak volna. A madármentő szerint a családnak segítség nélkül esélye sem lett volna.

„Biztosan nem. Nagyon forgalmas utakon kellett volna átkelniük, és még városi környezetben is sok ragadozó leselkedik rájuk, tehát nem hiszem, hogy segítség nélkül elértek volna a Feneketlen-tóig” – szögezte le Kovács Klára.

Az állatvédők azt javasolják, ha valaki hasonló helyzetet lát, ne próbálja egyedül megoldani, hanem kérje madármentők segítségét, akik megfelelő tanácsokkal vagy akár személyesen is tudnak segíteni. Az újbudai kacsacsalád végül az összehangolt akciónak köszönhetően biztonságosan eljutott a Feneketlen-tóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk