prcikk: Balogh László 2025-ről: Nem emlékszem olyan évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Balogh László 2025-ről: Nem emlékszem olyan évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra

Ez meg is látszott az árakon: az ingatlanok országosan nagyjából 18–20 százalékkal drágulhattak, Budapesten akár 22 százalékkal is. Közben az albérletpiac lejtőre került. Évértékelő sorozatunk következő részében a téma az ingatlanpiac.


Idén sok címlapsztorit generált az ingatlanpiac: január-februrában az állampapírról váltók hoztak izgalmakat, aztán július elején bejelentették az Otthon Startot, ami őszre hatalmas ingatlanpiaci robbanást okozott. A kormány azt kommunikálta, nem hiszik, hogy az Otthon Starttól jobban drágulnának a lakások, mint egyébként, a vevők azonban mást tapasztaltak. Közben az albérletpiacon homlokegyenest ellenkező folyamatok zajlottak le, ott csökkenésnek indultak az albérletárak.

Évértékelő sorozatunk következő részében 2025 fordulatairól beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető elemzőjével, és röviden szóba került az is: mi várható jövőre.

— Erre számított az ingatlanpiac 2024 végén?

— Szerintem nem. Voltak sejtések a 2025-ös évről 2024 végén, mert már a második félévben, nagyjából július–augusztus környékén érezhető volt, hogy ahogy az ország kezd kikecmeregni az inflációs sokkból, úgy az addig kiemelkedő hozamot biztosító állampapír-befektetési forma sem lesz örökké ennyire vonzó. Ilyenkor a „slágerbefektetésekbe” áramló tömegek szét is szoktak szóródni. Amikor a korábbi favorit már nem annyira csábító, a befektetők más irányokba indulnak, vagy visszatérnek azokhoz az eszközökhöz, amelyekben otthonosabban mozognak, illetve az adott körülmények között nagyobb fantáziát látnak.Már 2024 július–augusztusától látszott, hogy 2025 eleje az ingatlanbefektetőkről fog szólni. Folyamatosan nőtt a kereslet, főleg a nagyvárosokban és Budapesten, a befektetési „slágertermékek”, vagyis a kis garzonok és az új építésű ingatlanok iránt. Ezzel párhuzamosan a legolcsóbb ingatlanok iránti érdeklődés is megugrott. Amikor 2025 január–februárjában megrohamozták a piacot a befektetők, a klasszikus vevők is sajátos kényszerhelyzetbe kerültek: sokan attól tartottak, hogy ha túl sokáig kivárnak, kiárazódnak, ami többeknél meg is történt, mivel

az első félévben év/év alapon 20 százalék fölé gyorsult a drágulás a fővárosban és a nagyobb városokban. Az országos lakásárindex is tíz százalék fölé kúszott,

amíg 2023-ban a piac inkább egyensúlyozott. Érdekesség, hogy ez a befektetői hullám már május–júniusra lecsengett: a keresleti dinamika és az áremelkedés üteme is lassult.

– És akkor jött az Otthon Start...

– Éppen kezdett volna fellélegezni a piac, amikor július elején bejelentették az Otthon Start Programot. Ez újabb nagy lökést adott a keresletnek, de már egy másik szegmensben. Ez nem a befektetőket célozta, hanem az első lakásukat megvásárlókat. Budapesten a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát sok, korábban befektetői slágerlokációt kiszorított a 3 százalékos hitel által finanszírozható körből, mert a négyzetméterárak a júliusi bejelentés idején is bőven 1,4 millió forint körül jártak. Innentől a 3 százalékos hitel lett a mérce, hiszen a 6–7 százalékos legjobb piaci kamatokhoz képest ez kevesebb, mint fele akkora havi kötelezettséget jelent.

A program ugyan a fiatal első lakásvásárlókat célozta, de elég szélesre tárta a kaput: például 50–50 százalékos tulajdoni aránnyal is fel lehet venni, ha a kérelmezőnek nincs másik ingatlantulajdona.

A keresleti roham először augusztusban tetőzött, a tényleges tranzakciók papíron inkább szeptemberben jelentek meg, hiszen akkor indult a program. Nem meglepő, hogy minden új állami támogatás indulásakor van egy „hype”. Klasszikus példa a 2019 júliusában bevezetett Babaváró kölcsön. Emlékezetes, hogy kismamák hosszú sora állt a NEAK-nál, hogy a szükséges igazolással minél előbb beadhassák a hitelkérelmet. Most is hasonló történt: az első nagy keresleti hullám október közepére már lecsengőben volt. Nem tudni, ez meddig tart, év végén amúgy is gyengébb a piac, november–december hagyományosan nem a legerősebb időszak, rövidülnek a nappalok, egy családi ház alapos bejárása már munkaidő után macerás, az ünnepi szezon pedig másra tereli a figyelmet.

Ha eddig összegezzük 2025-öt: én nem emlékszem olyan naptári évre, amikor két ekkora keresleti hullám is lecsapott volna a magyar lakáspiacra. Ez az árakban és a forgalomban is nyomot hagyott.

Szerintem 2025 legalább 160 ezer adásvételt hozott, ha nem többet. Az árak országosan nagyjából 18–20 százalékkal emelkedhettek, Budapesten akár 22 százalékkal is. Ami még „megbolondította” az év végét: sorra jöttek az Otthon Startos, nagy volumenű lakásépítési bejelentések. Volt már olyan budapesti kerület, ahol paneláron lehetett új lakást venni. Ennek a lokációs köre várhatóan sűrűsödik, főleg Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is. Új helyzet, hogy a 1,5 milliós négyzetméterár-keret az új lakásokra is vonatkozik, ez pedig

komoly dilemmát okoz a vevőknek, hogy vegyenek-e most panelt vagy téglalakást 1,5 milliós négyzetméteráron, és költözzenek azonnal, vagy merjenek lekötni egy új lakást hitelre, amire lehet, hogy 1–2 évet várni kell?

2026 februárjától már hitelre is meg lehet venni a most piacra kerőlő új projekteket, de a kivárás tényleg nem könnyű döntés. Közben gyakorlatilag minden nap előkerült az Otthon Start neve a sajtóban. Ezzel párhuzamosan azonban más fronton is történtek dolgok. 2025 nyarától hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok korlátozzák a beköltözést vagy a lakásszám-növekedést. Először kisebb vidéki településeken jelent meg ez az eszköztár, például Rajkán, Győrújbaráton, aztán már nagyobb városok határmenti területein is, majd Buda oldalán, később pedig a XVI. kerület is bekapcsolódott. Úgy látom, ez a trend 2026-ban is folytatódhat. Egy másik fontos fejlemény az Airbnb-szabályozás. Eddig nem kavart akkora port, mert 2025–2026-ra amúgy is moratórium volt érvényben Budapesten, vagyis új engedélyt nem lehetett szerezni. Az első fecske a VI. kerület: ott a kiadható napok számát a gyakorlatban nullára viszik le 2026. január 1-jétől.

Ez ellehetetleníti az Airbnb-zést a kerületben.

Hallani, hogy a VII. és az I. kerület is fontolgat hasonló lépéseket. Emiatt 2026-ban a szabályozói oldal, nemcsak kormányzati, hanem önkormányzati szinten is alaposan felforgathatja a lakáspiacot. És közben jönnek az új lakások is.

– Mi a helyzet az albérletekkel?

– Az albérletpiacon évek óta nem látott mély hullámvölgy alakult ki. Amit az Otthon Startról, a nagyvárosok rekordszintű keresletéről, forgalmáról és áremelkedéséről elmondtunk, az a bérleti piacon negatív előjellel érvényesül: csökken a kereslet, bővül a kínálat, mert sok bérlő inkább vásárlásban gondolkodik. Fura helyzet ez, mert 2025 elején még épp a befektetők voltak azok, akik amíg a rövid távú kiadásra moratórium volt, átmenetileg hosszú távra adták volna bérbe a lakásaikat.

Ez a piac most meghátrált. A 2025-ös, de talán a 2026-os év sem az ingatlanbefektetők sikertörténeteként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.

Az alapbérleti díjak folyamatosan csökkennek: a KSH–ingatlan.com lakbérindexe két egymást követő hónapban is mérséklődést jelzett Budapesten és országosan. Ilyet utoljára a COVID első hullámában, 2020 november–decemberében láttunk. Ez arra utal, hogy 2026-ban több, eddig megszokott törvényszerűségünk mehet a kukába, és új szabályokhoz kell alkalmazkodnia eladónak, vevőnek egyaránt.

– Mégpedig?

– El tudok képzelni árkorrekciókat a nagyvárosokban, főleg a drágább településeken, ahol a 1,5 milliós négyzetméterár már több szegmens jellemzője lett. De ezt óvatosan mondom. Árkorrekcióban nem válsághelyzetben eddig legfeljebb reménykedhettek a vevők: ha az eladók nem voltak lépéskényszerben, nem vitték lejjebb az árat. Most az új lakásdömping, amikor ténylegesen meg is épülnek ezek a lakások, reális alternatívává teheti az új vételt a használtal szemben. Hogy ez mikor történik meg? Majd meglátjuk. Röviden ennyit tudok mondani a 2025-ös évről.

— Az új Otthon Start-projektek egy része egyelőre csak papíron létezik. A tervek alapján sok lesz a magasabb ház, mert így jön ki a matek a 1,5 milliós négyzetméterárnál. Ezek kevésbé „szép lakóparkok”, inkább klasszikus lakótelepek lesznek?

— Igen, ezt én is így látom.

Modern lakótelepek épülnek, sok lakással, megfizethető áron, ez valóban a ’70–80-as évek lakótelepeire hajaz.

A nagyvárosokban ez tűnik költséghatékony megoldásnak. Kisebb településeken viszont várhatóan kertvárosias beépítés jön: ikerházas lakóparkok, jellemzően 40–50 millió forint körüli áron, ez is belefér a program kereteibe. Az Otthon Start-projektek eleve úgy készülnek, hogy a megfizethetőség a fő cél. Vagy magasabb házakkal lehet operálni, vagy előregyártott elemekkel, vagy funkcióváltással – minden fejlesztő a maga „szent grálját” keresi. A bejelentések jönnek szépen, volumenben is sokat jelenthetnek, aztán kiderül, hol, mi és milyen ütemben épül meg. Az a jövő zenéje.

— És mi várható 2026-ban? Lesz folytatása a 2025-ös nagy drágulásnak?

— Nem hiszem, hogy áremelkedésben 2026 másolná 2025-öt. Ezt nagy valószínűséggel ki lehet zárni. Ugyanakkor nem vállalok „kőbe vésett” jóslatokat: rengeteg erő hat a 2026-os lakáspiacra. Választási év lesz, amely az „álmoskönyvek” szerint a választás előtti időszakban élénkebb piacot hoz. Az Otthon Start tovább fűtheti a keresletet, és januártól, amikor amúgy is új erőre kap a piac, már ott lesznek az új lakások is mint vonzó alternatíva. Ugyanakkor ezek mellett bizonytalanságok is vannak.

Akár árkorrekciót is jöhet a használtpiacon, főleg Budapesten.

De ha 5–10–20 éves távon nézzük, az ingatlanárak jellemzően felfelé mennek. Ennek oka, hogy a nominális keresetek és a lakásárak változása között nagyon erős, 96 százalékos korrelációt találtunk: ha nőnek a fizetések, az hitelezési csatornán át támaszt ad az áraknak. Ha valakinek 20 ezer forinttal nő a nettója, már lehet, hogy 10–20 ezerrel nagyobb törlesztőt bír el; hosszú futamidővel ez nagyobb felvehető hitelt és magasabb megfizethető vételárat jelent. A nominális nettó jövedelmek pedig ritkán csökkennek, ezért mondom, hogy hosszabb távon az árak emelkedése valószínű. Persze sok a „kontra” érv is: a magyar és az uniós gazdaság teljesítménye most nem lobog a szélben, finoman szólva. A geopolitika, a béke vagy háború kérdése a kamatszinteken és az infláción át nagyon komolyan hat a piacra. Röviden: nagy a bizonytalanság. Ma úgy érzem, a ködön át nagyjából egy negyedévre látok előre. Az első negyedév tempós lehet: ott van például a közszférában dolgozóknak szánt egymilliós juttatás is, ami biztosan hajtja a keresletet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: