prcikk: Az iráni háború nemcsak a benzinkutakon hoz áremelkedést, hanem a boltokban is - mondja Bali Gábor energiapiaci szakértő | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Az iráni háború nemcsak a benzinkutakon hoz áremelkedést, hanem a boltokban is - mondja Bali Gábor energiapiaci szakértő

A költségvetésnek egyre többe kerül majd a rezsicsökkentés, a cégeknek pedig emelniük kell az árakon, ha a konfliktus nem oldódik meg gyorsan. A benzinkutakon máris meredeken felfelé indultak az árak, de Európában a gáz ára is majdnem megduplázódott.


Egy liter dízel ára máris átlépte a 600 forintot, miután néhány nap alatt 22 forintos volt az áremelkedés a benzinkutakon. De nem jobb a helyzet a gáznál sem, ami magával húzza az áram árát is, mert ezek együtt mozognak a piacon. Mindez a rezsicsökkentés miatt az eddigieknél is nehezebb helyzetbe hozhatja a költségvetést, kihívás elé állíthatja a piaci áron vásároló, energiaigényes vállalkozásokat, növelheti az inflációt, és gyengítheti a forintot, ahogy az az elmúlt napokban meg is történt.

A világ elsősorban amiatt ideges, ami a Hormuzi-szorosban történik, ahol a világ tengeri nyersolajszállításának ötöde halad át. Az iráni fenyegetések miatt gyakorlatilag leállt az olajszállítás a szorosban. Az Egyesült Államok ugyan bejelentette, hogy akár hadihajókat is készek küldeni a tankerek védelmére, de valódi megoldást csak az jelentene, ha az iráni háború gyorsan végetérne. Erre azonban egyelőre kevés esély látszik. Bali Gábor energiapiaci szakértőt kérdeztük, mire számíthatunk.

— Milyen hatással vannak az események a kőolaj, a földgáz és az elektromos áram árára?

— Itt alapvetően a mi régiónkról kell beszélnünk, tehát Európáról és Magyarországról. Természetesen a világ különböző tájain különböző a hatás. Az biztos, hogy mivel az olaj globális termék, és az olajkereskedelem szempontjából fontos útvonalról van szó, persze rengeteg olajat termel más ország is, Venezuelától kezdve Amerikán át Norvégiáig, de akkor is nagyon meghatározó az arab térség. Ezért a világ összes piacán megjelenik az olajárban az, hogy ez az útvonal kiesik, vagy részben kiesik, erről eltérőek a hírek. De az biztos, hogy maga a hír is elég ahhoz, hogy felmenjenek az árak.

Mivel a háború néhány napja elindult, és most már biztosan tudható, hogy nagyon sok szállítmány nem megy át ezen a szoroson, így egyértelművé vált az olajárak emelkedése, és ahogy mondtam, ez mindenhol jelentkezni fog, így Európában és Magyarországon is.

Az, hogy milyen mértékű ez a hatás és milyen hosszan tart, nehéz megmondani. De azt gondolom, hogy az olaj ára, amit hordónként szoktunk dollárban kifejezni, a korábbi 60–70 dolláros szintről most a 80 felé megy, sőt afölé is; elérheti a hordónkénti 100 dollárt is. Ez is benne van a levegőben, ezt sem lehet kizárni. Mindez azon múlik, hogy ez a konfliktus milyen hosszan tart, milyen gyorsan záródik le.

— Kőolaj mellett a földgáz (LNG) szállítása is elakadt a szorosban.

— Azok a hajók, amelyek itt átmennének, elsősorban Ázsia felé vennék az irányt. Természetesen menne Európa felé is, például Katarból földgáz, amely a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül érné el Európát. Ezeknek a hiánya mindenképpen meg fog látszani, valószínűleg elsősorban az ázsiai piac tekintetében. Az ázsiai földgázpiac nagyon erős felvevőpiac. Ha nem tud érkezni Katar és a többi ország irányából földgáz Ázsiába, akkor máshonnan fogják ezt beszerezni. Ez azt jelentheti, hogy esetleg Európába kevesebb hajó tud érkezni. Tehát ez fizikailag is kínálati szűkületet hozhat Európának is, annak ellenére, hogy Európában az arab országokból származó folyékony földgáz viszonylag alacsonyabb mennyiséget jelent; itt összességében Amerika dominál.

De az árakra itt is világszinten hatással lesz. Illetve már hatással van, mert ha megnézzük az elmúlt két nap árait, akkor azt látjuk, hogy közel 50–60%-kal emelkedett meg a földgáz ára a nagykereskedelmi piacon.

Európában a holland TTF nevű tőzsdét érdemes alapvetően figyelni, de ha nézzük akár az osztrák vagy a magyar tőzsdei árakat is, akkor is ugyanezt látjuk. Ez az 50–60%-os áremelkedés már bekövetkezett a spotpiacokon, ami azt jelenti, hogy a napi nagykereskedelmi vásárlások már ezen a magasabb szinten tudnak megtörténni. Ha a jövőbeni határidős ügyleteket nézzük, tehát mondjuk az előttünk álló tél árát, akkor ott is azt látjuk, hogy szintén nagy mértékben emelkedett az ár, persze nem olyan mértékben, mint a spotpiacon, de a 30 euróról fölment durván 40–45 euróra, ami azért jelentős emelkedés. Hasonlóan az olajhoz, itt is attól fog függni, hogy ez a magasabb érték milyen hosszan marad fenn, vagy milyen gyorsan esik vissza; hogy az eszkaláció mennyire lesz széles körű a térségben, illetve esetleg gyorsan befejeződik-e ez a háború, és újra visszaállnak-e a piacok a normál kerékvágásba.

— Mindebből mit érzékelhetnek a felhasználók?

— Ha egy vállalat fix áron kötött szerződést egy gázévre, akkor őt a szerződés lejártáig ez a probléma valószínűleg nem érinti, mert a fix árak pontosan az ilyen esetek ellen védik a felhasználókat. Akinek úgynevezett képletalapú ára van, tehát hónapról hónapra leköveti a tőzsdei mozgásokat, ott viszont az történik, hogy a márciusi árak mindenképpen magasabbak lesznek, mint a januári–februáriak, és ez a 40–50%-os áremelkedés látszani fog a számlákban is. Magyarországon a lakosságot ez nem érinti, mert a rezsicsökkentett ár fix, de a rezsialapot igen, mert a rezsicsökkentést biztosító MVM-csoportnak drágább lesz a beszerzés. Tehát

nagyobb mértékű támogatást kell biztosítani, hogy fenn lehessen tartani az alacsony rezsiárakat.

Ez mindenképpen nehézség. Végül a villamosenergia tekintetében: az elmúlt években, a gázválság óta hozzászoktunk, hogy a villamosenergia árát a földgáz nagymértékben befolyásolja. Ez még most is így van, de már nem olyan szoros a korreláció, mint 2022–2023-ban. Azt látjuk, hogy ott is volt egy jelentősebb áremelkedés, de az nem olyan mértékű, mint a földgáz esetében.

— Nézzük a saját pénztárcánk felől. Meddig tartható a rezsicsökkentés, ha a háború és a blokád elhúzódik, és az árak ilyen mértékben emelkednek?

— Igazából azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek, nehéz megjósolni. Az biztos, hogy ha elhúzódik a konfliktus, akkor magasabb szinten maradnak. Azt nem gondolom, hogy olyan szintre mennek, mint 2022-ben, amikor tízszeres árnövekedés volt. Itt az fog történni, hogy más forrásokból kell helyettesíteni a kieső mennyiséget. Ez magasabb szinten fogja tartani az árakat. Meglátjuk, hogy ez milyen magasra tud törni. A rezsicsökkentés szempontjából ez lényeges, hiszen nehezebb lesz fenntartani, de

a rezsicsökkentésről azt kell tudni, hogy az nem szakmai, hanem politikai kérdés. Valójában most sem fenntartható, hiszen a matematika szabályainak nem felel meg, hogy valaki drágán vesz és olcsón ad el, abból nem lehet megélni.

A döntés politikai értelemben kérdéses: milyen hosszan tartható fenn, hogy ezt a kvázi veszteséget, ami a magasabb árak miatt minden nap egyre nagyobb, az MVM-csoport felé ki tudja-e pótolni a költségvetés, vagy azok a különadók, amelyek a finanszírozását jelentik. Ha a politika ezeket fenntartja, akkor a rezsicsökkentés is fenntartható, viszont valószínűleg magasabb adóbevételekre lesz szükség, vagy nagyobb költségvetési hiánnyal kell számolni.

— A tartósan emelkedő energiaárak a vállalkozásoknál hamarabb lecsapódnak. Ez visszafoghatja-e a gazdaságot, mehetnek-e csődbe cégek, ha másfélszeres-kétszeres áron kell energiát venniük?

— 2022-ben a magyar vállalkozások megtapasztalták, mit jelent az energia ára, mennyire érdemes erre figyelni. A 2022-től napjainkig tartó időszakban a 2010–2021 közöttihez képest dupla árakon működik mindenki. A vállalkozásoknak hozzá kellett szokniuk ehhez, és be kellett építeniük a szolgáltatás vagy a termelés árába ezt a nagyobb energiaköltséget. Viszont a nagy sokkhatás, ami a tízszeres árat jelentette például gázban, viszonylag gyorsan megszűnt. A jelenséget a magyar vállalkozások már látták, érzik, és megtanulták, hogy nagyon kell figyelni a piacokra. Látjuk, hogy ma hogyan állnak hozzá a menedzsmentek ezekhez a kérdésekhez. Ezt a helyzetet sokkal jobban fogják tudni kezelni, mint 2022-ben, és a hatása is jóval kisebb lesz. Ez természetesen rontja a versenyképességet; ha a jelenlegi árszint hirtelen megduplázódik, az óriási problémát fog jelenteni, főleg az energiaigényes ágazatokban. De azt gondolom, hogy

ezeket az árakat be fogják építeni a költségeik és a saját áraik közé. Tehát ez inkább áremelkedést hoz a boltokban.

Így kezelhetőnek érzem a helyzetet, persze nem szerencsésnek. Az a jó, ha ez a konfliktus véget ér, és az árak visszatérnek a néhány héttel ezelőtti szintre.

— Tehát a nagy energiahányadot tartalmazó termékek, például az élelmiszerek árában is megugrás várható? A mezőgazdaság elég energiaigényes ágazat.

— Igen, az energiaigényes ágazatokat fel lehet sorolni, ilyen például a távhőszolgáltatás is. Minden ilyen ágazat, akár a mezőgazdaság is, megpróbálja ezt valahogy kezelni. Tehát ez meg fog jelenni valószínűleg a terményárakban, az élelmiszeriparban. Viszont ha a helyzet gyorsan változik, és visszatérnek a korábbi árak, akkor ez le fog csengeni, akkor csak átmeneti emelkedésről lehet szó. Ha elhúzódik a konfliktus, akkor viszont arra kell berendezkedni, hogy amíg tart, addig magasabb árszinten kell a termelést, szolgáltatást biztosítani.

— Azt mondja, a vállalkozások megtanulták kezelni a problémát. Ez mit jelent? Tartalékot képeztek, vagy olyan üzleti stratégiát alakítottak ki, amivel nem éri őket felkészületlenül egy áremelkedés?

— Nem gondolom, hogy elsősorban tartalékképzéssel, hanem inkább az energiabeszerzési ismereteik nőttek jelentősen az elmúlt 3–4 évben: mire kell figyelni, milyen biztosítékokat lehet tenni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy

a vállalkozások, amikor látták, hogy például 2025 végére viszonylag alacsonyak lettek az árak, úgy döntöttek, hogy a 2026-os évet fix áron fogják vinni. Tehát akinek már most van fix ára, és van, akinek 2027-re is, az már kezelte is ezt a problémát.

Azok a cégek pedig, amelyek képletalapú áron vásárolnak, és elszenvedik a tőzsdei ármozgás hatásait, azoknál beépült a szerződésükbe az úgynevezett fixálási opció. Ezt is megtanulták: ha látnak egy ilyen helyzetet, mint a mostani, és lesz egy pillanat, amikor az árak nem emelkednek, vagy kicsit visszakorrigálnak, akkor ezeket a helyzeteket kihasználhatják, és részben vagy egészben fixálhatják az árat. Ezek a kockázatkezelési eszközök ma már a legtöbb nagyvállalatnál működnek.

— Tehát összefoglalnám: rövid távon semmi pánik, középtávon áremelkedésekkel számolhatunk, ha a helyzet tartós marad, hosszú távon pedig nem tudjuk, mi lesz. Jól mondom?

— Igen, ez így van, sajnos. Azt érdemes figyelni, hogy lesz-e a következő napokban megoldás. Mert ha lesz, akkor nagyon gyorsan vissza fog térni az üzlet a normál kerékvágásba. Ha nem oldódik meg, akkor ezekkel a szintekkel kell megbarátkozni. Mindez attól függ, hogy a cégek tudnak-e más forrásból, más útvonalon beszerezni. Ha például az ázsiai piac, amely a katari gázt használta, meg tudja növelni a szállításokat Ausztrália, Afrika vagy Amerika felől, és részben ki lehet váltani a kieső mennyiséget, akkor ez az árakat lefelé fogja tolni. Csak nem arra a szintre, ahol a háború előtt voltunk, hanem valahol a mai és a korábbi szint között fog beállni.

— A Hormuzi-szoroson kieső termelést pótolhatják más, az útvonalat nem használó termelők, például Amerika vagy Norvégia? Elindulnak ilyenkor ezek a mechanizmusok?

— Ezek a mechanizmusok innentől elindulnak, hiszen a kereslet–kínálat abszolút meghatározza az árat. Most arról beszélünk, hogy a kínálat szűkül világszinten, a kereslet meg fennmarad. Ebből az következik, hogy az árak elindulnak felfelé. Amikor pedig az árak emelkednek, akkor azok az akár olaj, akár gázmezők, amelyek esetleg nem teljes kapacitással működtek, most elindulnak teljes kapacitással, és több energiát igyekeznek kinyerni. Több hajót indítanak azokon az útvonalakon, amelyek járhatók.

— Ha a kínálatot így bővítik, akkor az vissza is korrigálhatja az árakat?

— Pontosan.

Ha meglesznek az új útvonalak, új források, akkor korrigálódhatnak az árak visszafelé.

Valószínűleg nem ugyanarra a szintre, mint a két-három nappal ezelőtti, de a jelenlegihez képest mindenképpen alacsonyabbak lesznek.

— Magyarország speciális helyzetben van: a földgázellátás biztosított, de kőolajból Oroszország felől most nem érkezik, a horvátok pedig csak nem orosz eredetűt engednek be. Így a magyar gazdaság árérzékenyebbé vált?

— Amíg tart a stratégiai készlet, és a MOL felhatalmazást kapott annak felhasználására, addig ennek a jelentősége kisebb. De ha eltelik mondjuk 60 nap (ezek 90–100 napos készletek), és ugyanitt tartunk, akkor már jobban fog rezonálni erre a piac. Akkor el kell kezdeni azon gondolkodni, mi lesz, ha a 90 nap is elfogy. El kell kezdeni stratégiai beszerzésekről tárgyalni; lehet, hogy finomított terméket, tehát dízelt vagy benzint kell hozni az országba, ami mindenképpen drágább. Más útvonalakat kell használni, a horvátot meg kell erősíteni. Várható tehát, hogy az olaj tekintetében tényleg magasabb árakat fogunk látni. Az, hogy a világpiaci ár most jelentősen emelkedett, meg is jelent a benzinkutakon. Amíg a világpiaci ár magasan lesz, addig itt is magas lesz az ár; ennek a hatását mi nem tudjuk befolyásolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: