Árpád törzsei is megszállták, de híressé sós tava és szikes pusztája tette
A színes múlttal és különleges természeti környezettel rendelkező Dunapataj Kalocsától kb. 15 km-re fekszik.
A nagyközséget a falusi turizmusra, míg a hozzá tartozó Szelidi-tavat a fürdésre, pihenésre vágyók keresik fel szívesen. Erre halad az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárútvonal is. A hely ideális nyaralásra, kirándulásra, lazításra.
Dunapataj hangulatos településén végigsétálva több nevezetességet is érdemes alaposabban megnézni.
Katolikus templom
1761-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére, copf stílusban. Különösen érdekes a történetében, hogy
Magyarországon először műemlékben itt húzták arrébb az épület egy részét.
1934-ben az átépítés részeként a szentélyt levágták és görgőkön, csigák segítségével tíz méterrel arrébb húzták.
Református templom
Eredetileg gótikus stílusban épült a 15. században, majd átépítették. Tornya a 18. századból való, és később eklektikus stílusban újították fel. Védett műemlék, és a templomtorony órája ipari műemlék.
Unitárius templom, Pataji Múzeum, Tájház
A múzeumnak első helyét egy parasztházból alakították ki. Az 1962-es megnyitót követően első vendége Kodály Zoltán és kísérete volt. Ma ez a ház Tájházként működik.
A gyűjtemény gyarapodása miatt nagyobb helyre volt szükség, így merült fel az akkor már elhagyatott Unitárius templom megvásárlásának ötlete.
Az Unitárius templom eredetileg gabonaraktárnak épült erdélyi stílusban 1937-ben, ezt alakították át templommá. A gyülekezet megszűnése után 1982-től múzeumként hasznosítják, ez a Pataji Múzeum főépülete.
A fatornyos templom szép, festett, kazettás mennyezete egyedülálló az országban.
Emellett további két épületet is rendbe hoztak, egy 19. századi kovácsműhelyt és a hozzá tartozó lakóépületet. Dunapatajnak így négy városképi jelentőségű népi műemléke van.
A múzeum a tárgyak bemutatása mellett előadásokat, hangversenyeket is rendez.
Kodály Zoltán Művelődési Ház
Ez Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb művelődési háza. Alapkövét Kodály rakta le, és ő avatta fel 1966-ban. Az ünnepségen mondott köszöntője volt az utolsó nyilvános beszéde. Egyik itt elhangzott, sokat idézett gondolata: “Zene nélkül nincsen teljes ember".
Szelidi-tó
A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó, 5 km hosszú tó, hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A hozzá tartozó szikes rétekkel és legelőkkel együtt 1976 óta védett terület. A jód és sótartalma miatt vize gyógyító hatását már a törökök is ismerték. A víz összetétele az idők során változott.
Itt található a 12 állomásból álló Kékmoszat-tanösvény, amely bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
A Szelidi-tó igen kedvelt fürdő és horgászó hely.
Miklapuszta
Magyarország legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor víz borítja, számtalan vízimadár érkezik, így kígyászölyv, parlagi- és rétisas, de fészkel itt bíbic, székicsér, túzok és ugartyúk is.
Duna
A hangulatos holtágak és a szigetvilág szinte érintetlen vidék, ahol a természet még háborítatlan.
A vidék már a bronzkorban lakott volt. A dombos környék akkor még mocsaras, vizekben bővelkedő hely volt. A honfoglaláskor Árpád törzsének területe volt. A mai település nevében a Pataj ebből a korból származhatott, egy Pata nevű főember nevéből.
Az első írásos említése 1145-ből való. Kőtemplom már a 13. században állhatott itt. Volt mezőváros, átvészelte a török időket. Rákóczi fejedelem megtiltotta, hogy a lakosokat a hadsereg megtámadja.
A 19. században fontos kereskedelmi hellyé vált, országos vásárokat tartottak itt. Virágzott a mezőgazdaság, szárazmalmaik voltak, jellemző volt a marhatartás.
