Alsószentiván: egy magyar misszionárius asszony levelének is köszönhető az egyik különleges zarándokhelyünk
Fejér megye egyik piciny települése Alsószentiván. Bár a falu kicsi, kb. hatszázan lakják, ám híre messze földre eljutott. Alsószentivánt tartják ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelyének. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását.
Ezen a helyen már az Árpád-korban is volt templom,
ami azonban elpusztult. A Zedreg falu határában lévő régi Mária templom a török megszállás áldozata lett. Alapfalának kövei még a 19. században láthatóak voltak, ám azóta ezek is eltűntek.
Hosszú ideig a szomszédos települések egyházközségéhez tartoztak, de a 18. században újra elhatározták az itt élők, hogy templomot építenek maguknak. A szükséges pénzt azonban nem sikerült összeszedniük. Végül a 20. század közepén az akkori plébános, Kovács Géza atya kezdeményezésére, majd egy misszionárius asszony, Dobos Ilona közbenjárására sikerült elérniük, hogy a portugáliai Leiria-fatimai egyházmegye püspöke az eredeti fatimai Szűzanya-szobor hiteles, felszentelt másolatát elküldte a falunak.
"Én magyar nő létemre 30 éven át teljesítettem portugál gyarmaton missziós szolgálatot. Ezért a munkáért semmilyen fizetést, vagy emberi elismerést nem kívántam, s most sem kívánok. De ha a püspök úr értékelné ezt a 30 éves missziós munkát, akkor küldene a magyar népnek egy Fatimai Szűzanya szobrot."
A levélnek végül meglett a hatása, és a leiriai püspök megbízta a "Vozdá Fatima" ("Fatimai Üzenet") című lap szerkesztőjét a szobor elkészíttetésével, amely 1950 augusztusára lett kész. A szobrot felszentelték, majd elküldték Magyarországra, amely 1951-ben került a végleges helyére.
A községben lévő Szluha kastélyból kialakított kápolnában alakították ki a Világ Királynőjének kápolnáját, majd ide került a kegyszobor, melyet Shvoy Lajos püspök szentelte fel 1950-ben. A kegykápolnát 1954-ben nevezték el Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről.
Alsószentiván a kegyszobornak köszönhetően fontos zarándokhellyé vált.
A hely jelentőségét mutatja, hogy az azóta felújított kastély mellé már egy nagyobb szabad téri misére alkalmas helyszín is épült.
Alsószentiván egy löszhátas, szép dombvidékre települt. A természet erői alakították ki a ma látható sűrű völgyhálózatot. A kedvező környezet, a kellemes éghajlat, a termékeny talaj, a sok forrás, az erdők és az állatvilág mind nagyon vonzóak voltak. Már az őskorból is találtak itt leleteket, egy régi szerszámot. Az ókorból pedig négy nép nyomai is előkerültek. Találtak kelte és római emlékeket, a leghíresebb közülük a Bátó és társa síremléke. A falu első hivatalos említése 1323-ból való. A területért később több család is vetélkedett. Végül a Szluha család birtoka lett a település és környéke a 19. században. Ők építették az 1850-es években a ma is látható kastélyt, klasszicista stílusban. A régi épületet 1946-ban rendezték be kastélykápolnaként, amely ma már szakrális helyként várja a látogatókat.
VIDEÓ: A fatimai jelenések évfordulója
