prcikk: Ahol minden nyitva van, és sehol nem kérnek oltási igazolványt – Gibraltáron már olyan az élet, mint a járvány előtt | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Ahol minden nyitva van, és sehol nem kérnek oltási igazolványt – Gibraltáron már olyan az élet, mint a járvány előtt

A helyiek szerint a városállam a turisták paradicsoma lehet, olyan biztonságos most ott lenni.


Most, hogy már a koronavírus-járvány harmadik hullámát tapossuk, és már egy éve korlátozások között éljük az életünket, természetesen mindenki azt várja, hogy mikor kerülhet minden vissza a régi kerékvágásba. Sokan abban reménykednek, hogy nyáron már legalább olyan szabad lehet majd az élet, mint tavaly, de egyelőre még senki sem tudja, mikor jöhet el az az idő, amikor már tényleg semmilyen területen nem szabályoz semmit a koronavírus.

Bár a legtöbb országban ez még elég messzinek tűnik, de már vannak olyan helyek, ahol szinte a covid előtti időkre állt vissza az élet. Ilyen például Gibraltár is, ahol most olyan szabad az élet, amiről mi egyelőre még csak álmodozhatunk.

Az Ibériai-félsziget legdélebbi csücskében fekvő városállamban március 27-én oldották fel a második teljes zárlatot, amit három hónappal azelőtt, még a második hullám idején vezettek be. Megszüntették az éjszakai kijárási tilalmat, és már nem kötelező szabadtéren maszkot viselni, csak a zsúfoltabb zárt területeken, például boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, éttermekben, kocsmákban. Kinyithattak a nem létfontosságú üzletek is, a vendéglátóhelyek, a szabadidős létesítmények, és már a sporteseményeket is meg lehet tartani nézők előtt.

Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen kisméretű városállamnak könnyebb dolga volt a járvány kezelésében, mint a nagyobb országoknak, de azért érdemes megnézni, hogy csinálták.

Az idei év eleje volt a legsúlyosabb időszak az egész járvány alatt

Gibraltár annak ellenére vezetett be márciusban teljes zárlatot, hogy az első hullámot viszonylag simán megúszták. A korlátozásokat június elsején oldották fel teljesen, így a nyár szinte teljesen szabad volt. Augusztus végén viszont ott is egyre több fertőzöttet regisztráltak, és bár ősszel még viszonylag mérsékelt maradt a második hullám, a brit és a spanyol mutáns betörésével december végétől kezdve január végéig hirtelen meredeken megnőtt a fertőzések száma.

A közel 34 ezer fős lakosságból 84-en haltak meg 60 nap alatt úgy, hogy a járvány kezdete óta csupán 94 áldozata volt a vírusnak. Márciusra viszont teljesen lecsendesett a harmadik hullám, már csak 10 körül mozog az aktív fertőzöttek száma, és közülük senki sem szorul kórházi kezelésre.

Az Egyesült Királysághoz tartozó városállamban tavaly március óta 4275 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Már az első hullám idején nagy hangsúlyt fektettek a kiterjesztett tesztelésre, hogy időben kiszűrjék a fertőzötteket. Különböző tesztpontokat hoztak létre, ahol 16 év felett bárki, időpont nélkül, ingyenesen teszteltethette magát. Sőt egy úgynevezett drive-in autós tesztpontot is megnyitottak a belvárosi buszpályaudvaron, ahol ki sem kellett szállni a kocsiból a mintavételhez. Ezen kívül egy kontaktkövető applikációt is elérhetővé tettek, amely hasonló a nálunk bevezetett VírusRadar nevű mobilalkalmazáshoz.

Fotó: MTI/AP/Javier Fergo

Már szinte minden felnőtt be van oltva

A mostani szabadságot viszont egyértelműen az oltás hozta meg Gibraltáron.

Az Egyesült Királyságtól kapott Pfizer/BioNTech-vakcinával már beoltották a felnőtt lakosság 90 százalékát: 32 300-an kapták meg eddig az első dózist, több mint 28 ezren pedig már a másodikat is. A felnőttek csupán 3 százaléka nem kérte az oltást.

Az oltási programba viszont nemcsak a gibraltáriakat, hanem az ott élő külföldieket és a létfontosságú munkát végző nem odavalósi embereket is bevonták.

Akik már mindkét oltásukat megkapták, azok kapnak egy védettséget igazoló kártyát, de semmilyen előjogokkal nem rendelkeznek, a helyi vendéglátóhelyeken és szabadidős létesítményekben sem kérik el senkitől ezt az igazolványt.

Csak annyit kérnek a belépőktől bizonyos helyeken, hogy adják meg a nevüket és a telefonszámukat, hogy ha esetleg gócponttá vált az adott hely, akkor értesíthessék őket.

Az oltási igazolványt leginkább azért állítják ki, hogy ha a gibraltáriak külföldre akarnak utazni, akkor igazolhassák a védettségüket. Az Egyesült Királyságban viszont zöld státusza lehet a városállamnak, ami azt jelenti, hogy az onnan visszaérkező turistáknak nem kell karanténba vonulniuk otthon.

Fotó: Xinhua News Agency / eyevine

A turisták paradicsoma lehet, annyira biztonságos

Gibraltár egyetlen szomszédos országa Spanyolország, a határátlépést követően pedig rögtön észrevehető, mennyire más a helyzet a városállamban.

Clara Luise Manzano a dél-spanyolországi San Roque faluból jár át a munkája miatt, frontvonalban dolgozóként pedig az elsők között kaphatta meg Gibraltáron az oltást. Ez, és az is hatalmas megkönnyebbülést jelent neki, hogy a városállamban már szabadabban mozoghat.

"Óriási kontrasztot látok a két hely között. Először sokkoló volt látni a maszk nélkül járkáló embereket és azt, hogy ilyen kevés korlátozás van. Most amikor átjövök Spanyolországból, rögtön levehetem a maszkot"

- mondta.

De nemcsak a Spanyolországból érkezőknek, hanem a gibraltáriaknak is nagy öröm, hogy végre szabadon mehetnek külföldre.

"Szerintem mi vagyunk az egyik legszerencsésebbek, mert sok ország előtt járunk. Most már mehetünk például Spanyolországba, és olyasmiket csinálhatunk, amiket eddig nem tehettünk meg. Most sokkal kevésbé van bezártság-érzésem. Itt, Gibraltáron ugyanis sokkal könnyebben érezheted magad bezárva, hiszen ez egy kis hely"
- mondta egy helybéli nő, Sarah Azopardi.

Egy helyi étterem vezetője, Emma Gaivizo elmondása szerint most még nincs sok turista Gibraltáron, de várhatóan sokan mennek majd oda a lazább korlátozások miatt is.

"Néha elfelejtem, hogy még mindig egy egészségügyi világkrízis közepén vagyunk. Itt nagyon gyorsan elkezdtek visszaállni a dolgok a rendes kerékvágásba"

- mondta.

A helyiek szerint most fantasztikus az élet Gibraltáron az elmúlt egy évhez képest. Egy 76 éves nyugdíjas férfi, Adolfo Mor már maszk nélkül megy ki a tengerpartra a feleségével, egyáltalán nem aggódnak már a fertőzés miatt.

"Tiszta idill. Végre élvezhetem a napsütést és a friss levegőt anélkül, hogy maszk lenne az arcomon. Most, hogy már be vagyunk oltva, oda megyünk, ahová akarunk és azt csinálunk, amit akarunk. Már nem félünk"

- jelentette ki.

Egy másik nyugdíjas pedig úgy véli, Gibraltár a turisták paradicsoma lehet, mert annyira biztonságos most ott lenni.

Forrás: CNN, Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: