prcikk: A vár, amelyet a legenda szerint a hollók építettek fel | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

A vár, amelyet a legenda szerint a hollók építettek fel

Egy szép leány a hűséges madaraknak köszönhette, hogy kiszabadult. A különös történelmű hely és a mellette található mesebeli falucska most már ősszel és télen is vár.


Hollókő, ez a hegyekben megbúvó kicsiny falucska, és a fölé magasodó vár nem véletlenül híres hely. Nem csak a látványos húsvéti locsolkodás miatt érdemes eljönni, azon túl is sok-sok izgalmas és érdekes látnivalót rejt.

holloko_2016_10-8-copy

A település nevének eredete is mesés. A legenda főszereplője egy szép leány és a hollók.

A mese szerint a szomszédos Pusztavárhegy ura, Kacsics András elrabolt egy leányt és az itt épülő várba zárta el. Ám pechjére a lány dajkája boszorkány volt, aki összeszövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadítsa a lányt. Az ördög fiai éjszakánként holló képében jelentek meg a várban, és csőrükben hordták el a köveket onnan, egészen addig, míg a lány ki nem szabadult. Az elhordott köveket a hollók egy közeli dombtetőre vitték, ahol új vár épült belőle, ez lett Hollókő vára.

A szépséges leány később a vár úrnője lett, és amerre járt, útját a hollók vigyázták. Ennek a csodás menyecskének a leszármazottai a mai hollókői lányok, asszonyok. Saját bevallásuk szerint is boszorkányosak :)

holloko_2016_10-14-copyholloko_2016_10-17-copyholloko_2016_10-18-copy

A vár

A hollókői vár és az alatta elterülő falu története a 13. századig vezethető vissza. Sok gazdája volt a várnak, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás kezén is volt. A vidéket a török is többször feldúlta. Végül I. Lipót parancsára 1711-ben a Szatmári békeszerződés alapján lerombolták. A romvárat 1966-ban kezdték el felújítani, és a munkák harminc évig tartottak.

holloko_2016_10-22-copyholloko_2016_10-24-copy

A vár sok kincskeresőt is vonzott, mert az a hír járta, hogy a ciszternájában rejtette el Csák Máté a török elől a kincseit. A hiedelem szerint a török uralom végén a megszállók is ide rejtették vagyonukat.

A várban ma több érdekességet is láthattok

A Kacsics-teremben kialakított panoptikumban a 13. század elevenedik meg, a vár ura és családja éppen vendégeket fogad.

holloko_helyikepek-9holloko_helyikepek-10.

A fegyverteremben a 11-16. századi hadviselés kézi fegyvereit nézhetitek meg. Mellettük a királyok és a nemzetségek címerpajzsait találjátok.

Az épületnek azonban van még egy különlegessége: a páratlan kilátás a környékre és az alatta elterülő falura. A toronyba felmászva kivételes látvány tárul elétek.

holloko_2016_10-19-copyholloko_2016_10-21-copyholloko_2016_10-49-copy

A hollókői vár, mely egy 14 millió éves vulkán kürtőjének tetején épült, idén először ősszel és télen is nyitva tart, ha az időjárás engedi. Az aktuális helyzetről a honlapjukon tájékozódhattok.

Bővebb infók: ITT

holloko_2016_10-61-copyholloko_2016_10-64-copyholloko_2016_10-66-copy

Hollókő, az Ófalu

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely a természeti környezetével együtt az UNESCO világörökség része. A település nem skanzen, hanem valódi, élő faluközösség, ahol a házakat használják, lakják, vagy bemutatóhelyként, múzeumként hasznosítják.

A palóc népviselet, a nyelvjárás, az Ófalu házai, a kiállítások, és programok sok vendéget vonzanak. Korábban az ősz vége felé bezártak a látványosságok, de idén több helyszín is nyitva tart, hogy bebizonyítsák, érdemes megismerni a vidéket a hűvösebb napokon is.

holloko_helyikepek-1holloko_helyikepek-7holloko_helyikepek-11

Ezen a helyen a 13. század óta élnek. A történelmi viharok nem kímélték a területet, így például a török időkben elnéptelenedett, csak pár család maradt itt. Később azonban újra benépesült a falu.

A főleg fából épült házak többször is a tűz áldozatai lettek. Az 1909-es nagy tűzvész után azonban már kőalapra építették a vályogfalu házakat, melyek azóta is őrzik formájukat. Ófalu végleges arculata 1911-re alakult ki.

holloko_2016_10-77holloko_2016_10-79holloko_2016_10-80

Az egyutcás faluszerkezetben a központban áll a zsindellyel fedett kis templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A ma kb. 400 lakosú településen 67 védett épület van. Ezek főleg kontyolt, nyeregtetős parasztházak, fatornáccal és tetejükön faragott díszítéssel.

holloko_2016_10-76holloko_2016_10-83holloko_2016_10-104

Ez az épületegyüttes Közép-Európa legjobb állapotban megőrzött népi építészeti együttese.

Az őszi-téli szezonban sétálójeggyel nézhetitek meg a nyitva tartó házakat.

A Faluséta jegyről infók ITT

A Faluséta

A séta a falu szélén lévő parkolótól indul, innen egy kis ösvényen közelíthetitek meg a várat. A dombról egy romantikus erdei út vezet le az Ófaluba, ahol a térképen jelzett útvonalon megismerhetitek és felfedezhetitek a házakat. Bár arculatuk hasonló, mégis mindegyik egyedi, különleges részletekkel. Az udvarok, kertek is bájosak, van ahol még juhokat is láthattok.

A faluban a Guzsalyas házban a palóc hímzéseket és ruhadarabokat nézhetitek meg.

A Falumúzeumban egy jómódú palóc család otthonába pillanthattok be, tárgyaikkal, szokásaikkal ismerkedhettek meg.

Érdemes meglátogatni a Gazduram sajtboltját, ahol kóstolót adnak a Cserhát lankás, füves dombjain legeltetett tehenek és kecskék tejéből készült ízletes és különleges házi készítésű sajtokból. Horváth László és Horváth Gyöngyi sajtkészítő mesterek pedig elárulják a Hollókői batyu titkát is.

A Kalácsos pékségben adalékanyagoktól mentes, kézműves módszerekkel előállított kenyerekkel, péksüteményekkel, finompékáruval és cukrásztermékekkel vár benneteket. Lehetőség van helyben fogyasztásra is, és bizony jól esik egy kicsit megpihenni és falatozni, mire a sétával ideérünk.

A Palóc játszóházban hagyományos népi játékokat próbálhattok ki, a szervezők várnak kicsiket és nagyokat egyaránt.

A séta végén pedig a Hollóköves Kávézóban vendégül látnak egy kávéra, vagy üdítőre.

holloko_2016_10-114holloko_2016_10-135holloko_2016_10-143

A falu aktuális híreiről, programjairól információk ITT.

Novemberben például Szent Márton Napi Vígasságot tartanak. November 12-én Szent Márton legendás csodatételének felelevenítése, középkori és libás játékok, vitézi bemutatók, párviadalok lesznek.

A többi látnivalóért pedig – ígérem – visszatérünk tavasszal.

A beltéri fotókat Kelecsényi Péter készítette.

Ha érdekes volt, oszd meg a cikket másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk