A vár, amelyet a legenda szerint a hollók építettek fel

Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.

Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.

Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian

Alaszka, ahol a föld néha percekig hullámzik, a Nap hónapokra eltűnik a horizont alól, és az állam évente készpénzt fizet a lakóinak.

Íme 7 furcsa és hihetetlen tény Alaszkáról:

Talkeetna városában 20 éven át egy Stubbs nevű macska töltötte be a tiszteletbeli polgármesteri posztot. 1997-ben választották meg „tiltakozó szavazatként”, és egészen 2017-es haláláig hivatalban maradt. Saját irodája volt a helyi boltban, és minden délután borospohárból itta a macskamentás vizet.

Az északi sarkkör felett fekvő Utqiagvik városában a fizika kicsit máshogy működik. Nyáron a nap 82 napig egyáltalán nem nyugszik le, télen viszont 65 napon át teljes sötétség uralkodik. Képzeld el, hogy két hónapig folyamatosan éjszaka van, vagy épp éjfélkor is napszemüvegben kell lenned!

Bár hivatalosan a hófajd a nemzeti madaruk, a helyiek esküsznek rá, hogy a szúnyog az igazi uralkodó. Az alaszkai szúnyogok hírhedten hatalmasak és agresszívak – a helyi viccek szerint csak azért nem viszik el a kistestű kutyákat, mert túl nehezen tudnak velük felszállni.

Whittier lakossága szinte teljes egészében egyetlen 14 emeletes tömbben él. Itt van a rendőrség, a posta és a bolt is. Ha valaki iskolába megy, egy földalatti alagúton át jut el oda, így télen egyáltalán nem kell az épületen kívülre merészkedniük.

1867-ben az USA mindössze 7,2 millió dollárért vette meg Alaszkát az oroszoktól. Ez nagyjából 2 centet jelentett holdanként. Akkoriban mindenki hülyének nézte a külügyminisztert, amiért egy „hatalmas jégdobozt” vásárolt, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az állam úszik az aranyban és az olajban.

A nyári, napi 20 órás napsütés miatt a zöldségek úgy nőnek, mintha szteroidot kapnának. Nem ritka a 60 kilós káposzta vagy a 15 kilós sárgarépa. Itt a kertészkedés nem hobbi, hanem nehézatlétika: egyetlen fej salátával egy egész óvodás csoportot jól lehet lakatni.

Az alaszkai randizásról szóló mondás: „The odds are good, but the goods are odd” (Az esélyek jók, de az áru furcsa). Mivel jóval több férfi él itt, mint nő, a hölgyek válogathatnak, de fel kell készülniük rá, hogy a jelöltek nagy része kockás inges, szakállas vadonlakó, aki hamarabb fog lazacot vacsorára, mintsem virágot vigyen.