UTAZZ
A Rovatból

Merre túrázz a Fertő-tó körül?

A Fertő-táj különös szépségű részén egy hangulatos kis üdülőfaluban minden együtt van egy hétvégi kiruccanáshoz.


Hegykő község Győr-Moson-Sopron megyében található. A Fertő-táj különös szépségű részén, a Fertő tó nádasokkal övezett partja mellett fekszik. A község nagy része a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik. A Soprontól 20 km-re, Fertődtől 5 km-re lévő falu három ausztriai határátkelőhelyhez is közel van és átszeli a Fertő körüli kerékpárút is.

ferto4

A terület már korán lakott volt, a honfoglalás után a Kér törzs tagjai éltek itt. A hely később a soproni vár, majd a Kanizsayak, utánuk pedig a Nádasdyak birtokába került. A falu 1671 után a Széchényi-család tulajdona lett.

Az itt élők megélhetését a XVI-XVII. században a halászat biztosította. Később a földművelés lett a fő irány, híres volt az itt termelt zöldség. Mára a gyógyvizes termálfürdő és a környék, a tiszta levegő, a túrázási lehetőségek vonzzák ide a látogatókat. A Világörökség címmel kitüntetett Fertő-táj egyik legszebb helye ez az üdülőfalu.

ferto8

Hegykői Termálfürdő

A termálfürdőben összesen 1180 négyzetméter vízfelület vár benneteket, fedett és nyitott medencékkel. Az 1434 méter mélyről feltörő 55°C víz, nátrium-kloridos alkáli-hidrogénkarbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos, kénes termálvíz kiemelkedően magas ásványi anyag tartalma és orvosilag bizonyított gyógyhatása miatt 2004-ben kapta meg a gyógyvíz minősítést.

Alkalmas idült mozgásszervi betegségek gyógyítására és rehabilitációs kúraként csonttörések, ficamok, ízületi rándulások, izomhúzódások kezelésére. A vízfelszínről felszálló és belélegzett vízgőzök előnyösen hatnak a légúti panaszokra.

ferto13

Fertő-tó

A Fertő-tó sztyepptó, amely elnevezését sekély, iszapos állóvizéről kapta. A tó mérete már többször is változott, előfordult, hogy kiszáradt, de volt hogy megáradt. Vize szikes víz, sótartalma meghaladja az 1700 mg/l mennyiséget. A Fertő-tó vize ásványvíznek minősül, számos feljegyzés maradt fenn gyógyító hatásáról.

A Fertő-tavi Nemzeti Park 1991-ben jött létre, majd 1994-ben kibővült a Hansági Tájvédelmi körzettel. A tó növény- és állatvilágából legnevezetesebb gazdag madárvilága. A fajok számát tekintve és az egyes fajok állománynagysága alapján is Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Szerepel a jelentős madár-élőhelyek listáján, valamint a Ramsari Egyezmény által is védett terület.

ferto11

Túrák

Hegykő és a szomszédos Fertőszéplak, Fertőhomok, Hidegség és Fertőboz települések körül több túraútvonalat is kijelöltek. Ezek nagy része nem kiépített turistaút, hanem mezőgazdasági és kiskertek mentén haladó földutak, gyalogútjak, erdei ösvények. Egyes túrák egymásba kapcsolódnak, így akár egy egész napos kirándulást is lehet tenni.

Barna túra, avagy rétek és mezők útjain

A park melletti utat szegélyező Nyárfa soron a Sá-Ra Termálfürdő irányába indul el az út. Ha hátra is tekingettek, a Fertő-táj lenyűgöző látványa tárul elétek. Az út a hegykői kertek mellett haladva a meggyfákkal szegélyezett Patak utcához visz, amit követve, a Széchenyi Ödön parkhoz vezető Kossuth Lajos utcánál ér véget.

Hegykői zöldségtermesztés

A „Fertei” földeknek köszönhetően a 20. században messze földön híressé lett a hegykői zeller, a zöldség, a sárgarépa és a hagyma. Az itt termelt sárgarépa vörösebb, édeskésebb, intenzív ízű, hosszú, sima. Mindez köszönhető a talajok hatásának, a Fertő tó és az Alpokalja éghajlatának.

ferto2

Kék túra, avagy Vasfüggöny emlékhely a „Nádak útján” tanösvényen

A parkból kerékpárúton mehettek a Szent Mihály templom, majd az egykori iskola romos épülete mellett egészen a Vasfüggöny Emlékhelyig. Az emlékhelytől 200 méterre található egy fa kilátó. Visszafordulva a Madármegfigyelő Szabadidőparkot érintve a „Gösli közön” át haladva juthattok el falu főutcájára. Az út túloldalán láthatható a tűzoltószertárt.

ferto6

Szent Mihály templom

Az 1904-ben emelt műemléki templom neoromán stílusú. Schiller János soproni építőmester tervei alapján készült. A templom előtti főtéren a község védőszentje, Szent Mihály szobra áll.

Madármegfigyelő Szabadidőpark

Az egykori kacsaúsztató helyén a nádasok fölé emelkedő kilátóból ismerhető meg a Fertő madárvilága. Télen, amint a sekély tó befagy, remekül lehet korcsolyázni.

Vasfüggöny-emlékhely

Hivatalos nevén műszaki zár. A vasfüggöny az 1948-1989 közötti időszakban 356 km hosszan húzódott az ország nyugati határán, így a Fertő-parti településeken is. Az első időszakban szögesdrótkerítéssel és aknamezőkkel zárták le a határt. Az 1960-as évek közepére a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés hatására megkezdődött az aknamező felszedése és az elektromos jelzőrendszer kiépítése, ami 1971-re fejeződött be. Az emlékhely ennek az 50 évnek állít emléke.

ferto1

Zöld túra, avagy túra a „Békakonty” tanösvényen

A parkból az út a 2004-ben „Az év tájháza” címmel jutalmazott Tájház mellett halad el. A Szent Anna templomot elhagyva juthattok el a a „Békakonty” tanösvényhez. A tanösvény a Fertő- Hanság Nemzeti Park növény- és állatvilágát mutatja be, ismertető táblákon keresztül.

Tájház

A ház segít megőrizni és bemutatni e sajátos kultúrájú település múltját és hagyományait. A valamikori istálló kortársművészek kiállító helye, ahol évente három-négy művész mutatkozhat be. Információs pont is, ahol a turisták hozzájuthatnak a térség kiadványaihoz, és tájékoztatást kapnak programokról, szálláshelyekről, látnivalókról.

Szent Anna templom

A falu első temploma 1729-ben épült. Az idők folyamán romossá váló, szűk épületet 1900-ban lebontották. Az új templom 1901-ben készült el Ullein József soproni építész tervei alapján. A templom kertjében padok, ivókút és pihenésre alkalmas zöld terület is található.

„Békakonty” tanösvény

A 2011 augusztusában átadott pihenő park Fertőhomok északi faluszélén található. Természet közeli élményeket nyújt, szalonnasütő hely, árnyékos pihenőkunyhó vár benneteket.

ferto7

Lila túra, avagy “Fertőszéplaki falunéző”

A parkból indulva a Szt. Mihály templom mellett juthattok ki a faluból. A 3 km hosszú út elhalad a bányató mellett. A réteken legelésző marhákat villanypásztorral körülkerített karám védi. Tovább haladva 1500 méter után elérkeztek Fertőszéplakra, ahol a Mindenszentek temploma áll. A templom melletti park és a Kálvária egyedülálló értéket képvisel a Fertő-parton. A templommal szemben az egykori Széchényi családhoz tartozó Kastély épületet nézhetitek meg. A nem messze található parasztház szobái egy vasúti Lámpamúzeumot rejtenek.

Tájházak

Fertőszéplakon a Nagy Lajos utca 31-39. sz. alatt találjátok azt az öt tájházat, amely a Fertő-menti paraszt-barokk építészet szép példája. A 19. század végén épített széplaki utcasor legszebb öt épülete oromfalas és tornácos. A jellegzetes fűrészfogas beépítés a Kisalföld népi építészetének remeke.

Mindszentek temploma

A falu közepén már 1250 körül is állt templom a mai helyén. Itt tette le a mai templom alapkövét Széchényi György püspök 1728-ban. Az épület 1731-ben került tető alá. A két torony 4 évvel később készült el, bennük 6 harang lakott. A legenda szerint az egyik harangot egy bika ásta ki a Fertő iszapjából.

Kálvária

A templom két oldalán levő dombon a Kálvária és a Szent Szív-emlékmű magasodik. A Kálváriához 21 lépcsőfok vezet fel. Középen magas emelvényen a Piéta, mögötte a feszület, Mária Magdolna és Szent János alakja látható.

Széchényi-kastély

Itt született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. A fertőszéplaki templommal szemben áll a mára már leromlott állapotú kastély két egymással merőleges szárnya. Az udvari belső oldalfalon olvasható a Széchenyiek jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”.

Vasúti lámpa múzeum

Haragovics József gyermekkora óta érdeklődik a vasúton használatos lámpák iránt. Gyűjteménye legszebb darabjaiból egyedülálló múzeumot rendezett be Fertőszéplakon. Élmény hallgatni a kalandregénybe illő történeteket.

ferto5

Piros túra, avagy “Fertő tavi nádtenger”

A parkból balra Fertőhomok irányába indulva csodálatos kilátás nyílik a Fertő-tájra. Elhagyva a fertőhomoki kiserdőt a Fertő páratlan szépségű világát mutatja be ez az útszakasz, melynek végén érdemes megpihenni és gyönyörködni a tájban. A Rózsa utcán végighaladva érhettek a Szt. Anna templomhoz.

Narancs túra, avagy a “Hidegségi Szent András templom”

A parkolóból jobbra elindulva, a Rózsa utca vége egy földútba ér. A Fertő nádrengetegének búcsút intve a hidegségi szőlők irányában megy az út tovább. Egyenesen haladva juthattok el a csillahegyi lakóházakhoz, majd Szent Jakab zarándok kápolnához. Innen megy tovább az út Hidegség felé. A főút mellett található a „Papkert”, amely a település különleges természeti, táji és kulturális értékét mutatja meg. Tovább haladva juthattok el a Szt. András templomhoz.

Szent Jakab Zarándok kápolna

Hidegség határában épült fel, a Közép-Európán átívelő Mária út részeként a zarándokkápolna. 2011-ben szentelték fel.

Szent András templom

Hidegség híres műemléke a falu fölött magasodó Szt. András templom, melynek 13. századi körkápolnájában korabeli freskókat tekinthettek meg. Különleges látványt nyújtanak az apszisban lévő faliképek, valamint a rotunda építészeti kialakítása, melyhez hasonló csak Karintiában és Dél-Tirolban található. A templomot 1748-ban toronnyal látták el, mely a barokk jegyeit viseli. A Millennium, ezeréves államalapításunk megünneplésére 2000-ben újították fel.

„Papkert”

A település különleges természeti, táji és kulturális értékét takarja. A terület értékes élőhelyeinek kialakulását és fennmaradását az itt fakadó 21 forrás biztosítja. A kertben található Szűzanya barlang és az udvaron felújított kápolna, valamint a harangláb szabadon megtekinthető.

Sárga túra, avagy a “Széchenyi Mementó”

A piros illetve narancs túrák kiegészítéséül ajánljuk ezt a túrát azoknak, akik szeretnék megismerni a Széchenyi család egyes emlékhelyeit, a Széchenyi Béla családi síremlékét vagy a csodálatos panorámájú Gloriette kilátót. A pihenőhelytől induló földúton lehet elérni a „cenki erdőket”, majd a Nagycenki Hársfasort. Itt található a Széchenyi-kastély és a családi síremlék. Fertőboz irányába haladva lehet elérni a Gloriette kilátót.

Hársfasor

A kastély bejáratával szemben indul a ma már világörökségi védelem alatt álló hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége, Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettős fasort. Eredetileg lovaglóútként használták.

Síremlék

A hársfasor végén található a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép neje, Erdődy Hanna gyönyörű Síremléke. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte hitvese számára. Széchenyi Béla grófot 46 évi özvegység után, 1918-ban, hőn szeretett neje mellé temették.

Gloriette

A Napóleoni háborúk idején 1800 októberében József nádor, a megyei nemesi seregek vezére, soproni főhadiszállásáról több alkalommal meglátogatta Nagycenken Széchényi Ferencet. A hársfasorról átkocsikázva, átlovagolva a bozi magaslat széléről gyönyörködtek a Fertő vidékének szépségében. E látogatások emlékére építtette Széchenyi Ferenc 1802-ben a klasszicista stílusú kilátót. Az építményt 1943-ban Széchenyi András renováltatta.

ferto12

Bővebb infók a túrákról ITT és ITT olvashatók

Ha te is szívesen ellátogatnál ide, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Nádasdy-kastély: Az örök szerelem jelképe lett a romantikus, angol Tudor-stílusú kastély
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona szerelmi házasságot kötöttek, és közösen tervezték meg jövendő új otthonukat. Ám a családot több tragédia is érte. Az özvegy gróf azonban mindent megvalósított, amit imádott feleségével kigondoltak.
szs - szmo.hu
2025. október 14.



A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.

Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)

A kastély története egy barokk kúriával indult, amit Nádasdy Lipót vásárolt meg 1851-ben. A települést is ekkor nevezték át Sárladányról Nádasdladányra. A birtokot később fia, Ferenc örökölte, aki ifjú feleségével, gróf Zichy Ilonával együtt kezdte el megtervezni az új családi rezidenciát. A grófnő azonban nem érhette meg az épület elkészültét – 24 éves korában elhunyt.

Az örök szerelem emléke

Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona 1868. június 6-án kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban. A fiatal pár először Agárdpusztán, a családi kastélyban élt, de néhány évvel később úgy döntöttek, hogy saját otthont építtetnek a megörökölt vagyonból.

Az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, ahol akkor még egy régi barokk kúria állt, ezt az épületet 1873-ban alakították át. A házaspár aktívan részt vett a munkában, még közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban az időben különlegesnek számított. A kastélyt kibővítették egy toronnyal és egy kétszintes főszárnnyal. Az épület a 16. századi angol és skót kastélyokat idézi, a historizáló, Tudor-stílusú átalakítás 1876-ban készült el.

A pár négy gyermeket nevelt, de 1872-ben tragédia árnyékolta be a család életét: alig félévesen meghalt Anna nevű kislányuk. Egy évvel később, a bécsi kolerajárvány idején Ilona is megbetegedett, és 24 éves korában elhunyt, nem sokkal negyedik gyermekük születése után. Abban az évben fejezték be a kastély újjáépítésének terveit, az alapkőletételen még mindketten részt vettek.

A 31 évesen megözvegyült Nádasdy Ferenc ezután egyedül folytatta a kastély építését. Úgy alakította ki a helyiségeket, mintha felesége is ott élne, minden részletben jelen volt az emléke. Többé nem nősült meg, életét gyermekeinek, a közügyeknek és a kultúrának szentelte.

Nádasdy Ferenc (1842–1907) jogi végzettséget szerzett, majd a sportélet aktív szereplője lett. Szenvedélyesen vadászott, és az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke is lett. Fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlássport fejlesztésében.

Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyerekkorát Pozsonyban és a Zichy család Alsóbogát-pusztai kastélyában töltötte. Családjával bejárta Nyugat-Európát, ahogy az akkoriban a főúri családoknál szokás volt.

Az új kastély 1873 és 1876 között épült meg Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján. A belső tereket Hauszmann Alajos álmodta meg, többek között a gyönyörű könyvtártermet és az Ősök csarnokát. Az épület különlegessége, hogy a konyha nem a kastélyon belül, hanem egy különálló épületben kapott helyet, az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe. A korszerű megoldások közé tartozott a vízvezeték, a gázvilágítás, a csatornahálózat és a légfűtés is.

Képgaléria: A kastély könyvtár és Ősők csarnoka (Fotókért kattints a képre)

A kastély díszes termei közül kiemelkedik az Ősök csarnoka, ahol a család híres tagjainak egész alakos portréi kaptak helyet. A könyvtár kazettás mennyezetével, faragott bútorzatával és kovácsoltvas mellvédjeivel a Nádasdy-ak kifinomult ízlését tükrözi. A helyiségeket neves mesterek munkái tették egyedivé – például Thék Endre és Pecz Samu tervei alapján.

A második világháború idején a család elhagyta a kastélyt, amelyet kifosztottak és államosítottak. Az épület hosszú éveken át elhagyatottan állt, állapota folyamatosan romlott. 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, felújítása pedig 2009-ben indult el.

Képgaléria: A kastély pinceszintje (Fotókért kattints a képre)

A teljesen megújult Nádasdy-kastély 2021 augusztusában nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. A földszinten korhűen berendezett szalonok, a könyvtár és az Ősök csarnoka mellett kávézó és múzeumpedagógiai tér is helyet kapott. A multimédiás eszközök segítségével a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Nádasdy-család történetét.

A kastélyhoz tartozó, közel 20 hektáros angolpark is teljesen megújult.

Képgaléria: A kastélypark (Fotókért kattints a képre)

A 19. század végére nyerte el végleges formáját az a kastélypark, amely egykor a Schmidegg grófok birtokához tartozott. A területet Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább, Kálmán János kertész közreműködésével, majd a munkát Berger János folytatta egészen 1911-ig. A kor ízlésének megfelelően tájképi kertet hoztak létre, amelynek különlegessége a mesterséges tó lett. Ennek közepén egy kis sziget is helyet kapott, amelyet egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A tó mellé vízesést építettek, amely díszítőelemként és a víz oxigénellátásáért is felelt.

A tóból kiásott földből dombokat alakítottak ki, ezek közül a legmagasabbra egy bástyaszerű víztorony került, ami a park vízellátó rendszeréhez tartozott. A vízvezeték-hálózat a közeli Nádor-csatornából hozta a vizet. A park északi részében templomot emeltek, a főkapu mellett pedig a porta állt. A különböző épületeket föld alatti folyosók kötötték össze, a felszínen pedig sűrű fenyősorok választották el egymástól.

A kastélyhoz kapcsolódó melléképületek között volt a kulcsárság, a déli oldalon pedig a lovarda, az istálló és a kocsiszín kapott helyet. Itt állt Valentyin János, a család festőjének háza és műterme is. A park különleges elemei közé tartozott a pálmaház és az a parasztház, amelyet játszóháznak használtak a gróf gyermekei. A téli hónapokban a befagyott tavon korcsolyáztak, a víztorony dombjáról pedig szánkóztak.

A második világháború után a kert állapota jelentősen leromlott. A nyári szalon, az üvegház és a játszóház megsemmisült, a tó kiszáradt, és az eredeti növényzet egy része is elpusztult. Ennek ellenére több száz éves fák máig megmaradtak. A kastély renoválásakor a parkot is felújították, és a tavat is helyreállították.

A területen ma is változatos növényállomány található. A lombos fák közül előfordul a bükk, az éger, a juhar, a magas kőris, a platán, a tövises lepényfa, az ostorfa, a kocsányos tölgy, valamint a fűzfafajok és a fekete és fehér nyár. Ezen kívül nő itt fekete dió és császárfa is. Az örökzöldek között megtalálható a virginiai boróka, az andalúziai jegenyefenyő, az európai vörösfenyő, a tiszafa és a tuja. A tekervényes ösvények, a tágas tisztások és a különleges fafajok mind hozzájárulnak a park varázslatos hangulatához.

Képgaléria: A kastély berendezése (Fotókért kattints a képre)

Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén bepillanthatunk a kastély történetébe és mindennapjaiba. A gyerekeket pedig korabeli játékok replikáival berendezett játszószoba várja. Az óratorony tetőkilátója külön jeggyel látogatható, a vendégek itt a kilátásban gyönyörködhetnek. A legizgalmasabb családtörténeteket animációs filmen mutatják be.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Erzsébet királyné látványos fénykertje ismét elvarázsol Gödöllőn
A fénykiállítás idén a zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk témákkal vár. Ráadásul egy harminc méter magas óriáskerékre is felülhetsz, amelyről madártávlatból élvezhető a kivilágított kastély és park.


Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.

Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.

A fénykiállítás idén új témákban – zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk – vezeti végig a látogatókat az ikonikus helyszínen az est leszálltával. A kiállítás különlegessége egy óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park.

Mindössze 30 kilométerre Budapesttől, a Gödöllői Királyi Kastély kertjében – Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi kedvenc nyári rezidenciájában – található kiállítás mintegy 32 000 négyzetméteren valósul meg, százharmincnál is több installációval.

Az idei látványt 370 000 izzó és több mint 12 kilométernyi fényfüzér biztosítja, a homlokzatokon dinamikus vetítések futnak, miközben hangszerformájú fényszobrok gombnyomásra megszólalnak.

A kert különlegessége egy 30 méter magas óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park, valamint egy „twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított „Sisi kert”, ahol programozható LED-mintázatok rajzolják tovább a Sisi történetet. Ezeken túl a 116 méter hosszú, alagútszerűen kivilágított barokk fasoron sétálva, valóban időutazásban lehet része a látogatóknak.

Képgaléria: A fénypark (képekért kattints a fotóra)

Az idei évben a fénypark működtetése során befolyt bevétel egy részét a kastélykertben az elmúlt években elpusztult fák pótlására tervezik fordítani.

A gödöllői látványprojekt abban is egyedi, hogy az ikonikus kertben az elegancia és a játékosság egyszerre jelenik meg, így a barokk örökség családbarát, interaktív esti sétává válik az őszi-téli hónapokban.

Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: „A kastélykert esti fényei időutazássá állnak össze: a történeti örökség és a kortárs technológia ötvöződik a séta során. Célunk, hogy Gödöllő télen is élő, közösségi tér legyen — ahol zene, játék és történelem találkozik.”

A Gödöllőn idén is létrejövő DECOLED Story of Lights fénykiállítás-sorozat koncepciója a fény, a művészet és a helyi történetek összefonódására épül, hogy a látogatók ne csupán fényeket lássanak, hanem élményekkel és történetekkel is gazdagodjanak.

„Erzsébet királyné fénykertje az elegancia és a játékosság ünnepe. A barokk motívumoktól a gyerekek nevetéséig és a zenei témákig – a fénykiállítás több fejezetben meséli el a történetet, és mindenkit arra hív, hogy lépésről lépésre fedezze fel azt” – fűzte hozzá Eva Poláčková, a DECOLED ügyvezető igazgatója.

A Gödöllői Királyi Kastély fénykiállítása 2025. október 24. és 2026. február 1. között, minden nap 17:00 és 21:00 óra között látogatható, kivéve október 24–25-én, amikor 18:00 és 21:00 óra között tart nyitva.

Bővebb információk ITT

A kivitelezést húsznál több helyszíni szakember végezte körülbelül két hét alatt, míg a háttérmunkában pedig harmincnál is több kolléga vett részt.

A kivitelezést végző DECOLED csak modern, alacsony energiafogyasztású LED-technológiákat használ. A fénypark egy óra működés alatt ugyanannyi energiát fogyaszt, mint egy óra elektromos tűzhelyen való főzés. A DECOLED 2023-ban jelentős összeget fektetett be újrahasznosított műanyaghulladékot használó új, nagyszabású 3D-nyomtatási technológiába. Céljuk, hogy a termelést fokozatosan felváltsák ezzel a technológiával, amely nem új anyagokat állít elő, hanem a meglévőket dolgozza fel újrahasznosítással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Párkány: ideális célpont a termálfürdőzés, kerékpározás, túrázás és kulturális élmények kedvelőinek
Itt található Szlovákia egyik legnagyobb fürdő- és élménykomplexuma. A fürdés után pedig lehet pecázni, vagy felfedezni a közeli kiváló borvidéket, a szép tájakon áthaladó túraútvonalat és egy csodás kastélyba is érdemes betérni.


Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.

A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:

Párkány, Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik, festői természeti környezetben. A várost kelet felől a vulkanikus eredetű Kovácspataki-hegyek sziklái övezik, legmagasabb pontjuk a 395 méteres Keserős-hegy. Nyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület húzódik, ahol a helyiek szőlőt termesztenek. A Duna, a Garam és az Ipoly is kedvezően befolyásolják a város klímáját.

A város egyik leghíresebb nevezetessége a Mária Valéria híd.

Mária Valéria híd

Eredetileg Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni, és két és fél év alatt készült el. Az 1895. szeptember 28-i átadás napján éjfélig nem kellett vámot fizetni az átkelésért, ám utána 1918-ig vámfizetéshez kötötték a használatát. A hidat Mária Valériáról, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a Duna lett a határ, így a híd szerepe megváltozott. 1919-ben a csehszlovák oldalon robbantás rongálta meg, majd 1927-ben ismét megnyitották. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a középső három nyílást. A híd újjáépítéséről szóló megállapodást 1999-ben írták alá, és 2001. október 11-én adták át hivatalosan az új hidat, amelyen autóval vagy sétálva is átkelhetünk a túlpartra.

A város nyaranta változatos rendezvényeket kínál. Gyermekprogramokat és esti filmvetítéseket tartanak, zenei estek várják a vendégeket a százéves platánfák alatt. Színpadi koncertekkel készülnek, a mozi udvarában vetítenek filmeket, míg a sétálóutcán táncos estek zajlanak.

Párkány egyik legnagyobb őszi eseménye a Simon–Júda-napi vásár, amelyet 1546 óta rendeznek meg. Ilyenkor több száz árus kínálja portékáit, helyi és országos finomságokat, édességeket, italokat, kézműves- és népművészeti termékeket.

A város északi részén, 24 hektáron terül el a négy évszakos Vadas termálfürdő, amely Szlovákia legnagyobb ilyen létesítménye. Az 1973-ban kezdődött fúrás során 39,7 Celsius-fokos termálvizet tártak fel.

Ma már 14 medencével – köztük úszó-, pezsgő-, élmény- és gyermekmedencékkel, hullámmedencével és nudista napozós medencével – várják a vendégeket. Nyáron csúszdapark, kalandpark, animációs programok, buggy kocsik, strandröplabda, strandfoci, horgászat, vidámpark és légvárak is szerepelnek a kínálatban. Fedett uszoda és wellnessrészleg is van. A fürdő egész évben működik, családok, fiatalok, céges csoportok is megtalálják itt a kikapcsolódást. A téli időszakban horgászatot és wellnesscsomagokat kínálnak.

Képgaléria: A fürdő és hotel (Fotókért kattint a képre)

A Vadas területén működik a Thermal Wellness Hotel is, amely 47 szobával, két konferenciateremmel, tárgyalóval, étteremmel, wellnessközponttal, csomagmegőrzővel, játéksarokkal és kilátóterasszal várja a vendégeket. A szálláshelyről pazar kilátás nyílik az Esztergomi Bazilikára.

Egy városi séta során érdemes megnézni III. János lengyel király lovasszobrát is, amelyet 2008 októberében avattak fel a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. A Párkányi Városi Múzeumban pedig a várostörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett időszaki kiállításokat is bemutatnak.

A párkányi Vadas Thermal Hotelről és Aquaparkról bővebb információk ITT.

A 395 méter magas Burda-hegység, bár kevésbé ismert, mint a Pilis vagy a Börzsöny, csendes, természetközeli élményt nyújt. A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. A térségben három jelezett turistaút halad. Ideális célpont azoknak, akik a Dunakanyar panorámáját keresik. A Garamkövesd és Kovácspatak között haladó, kb. 2 óra alatt bejárható, öt km hosszú természetvédelmi tanösvény bemutatja a vidéket az erre sétálóknak.

Párkányban járva érdemes a környéket is felfedezni. A Château Bela kastélyszálló rövid utazással elérhető. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, melyet a régi tulajdonosok leszármazottjai az emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítettek, és turistáknak is látogatható.

A város mellett található borvidék remek kirándulóhely, és kiváló program egy igazán minőségi környezetben, a Világi Winery-ben elfogyasztott borkóstolás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk