A magyar város, ahova érkezni is tudni kell
Ha Dunakanyar, akkor sokaknak a Duna másik partja jut elsőként eszébe. Pedig a térség egyik központja Vác, Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámú városa. Ez az ezer éves múltra visszatekintő település barokk épületeivel, hangulatos tereivel, Duna-parti sétányaival és sok-sok látnivalójával hosszú sétákra, romantikus andalgásokra csábít. Egy nap nem is elég bejárására, ezért mi most a főteret és környékét fedeztük fel.
Vácra érkezni is tudni kell. Persze autóval egyszerűbb a központig elgurulni és onnan indulni a város felfedezésére. Ám aki szeretne egy kicsit kirándulni is, annak sokkal izgalmasabb a Szentenderi-sziget felől megközelíteni. A komppal pár perc alatt át lehet jutni, akár autóval, akár anélkül. A látvány és a kalandos, némileg retró utazás pedig megér egy kitérőt.
A Duna fontos látványeleme a városnak. A parton hosszan elnyúló sétány kellemes kikapcsolódást nyújt, ráadásul a nyári melegben a parkok árnyas fái alatt jól esik megpihenni.
A komptól pár lépésre máris a múlttal találkozhatunk. Itt áll a Hegyes torony, amely a városfal legészakibb saroktornya, és egyben a város egyetlen épen maradt középkori építménye.
Innen rövid kaptató visz fel a város barokk épületekkel övezett, szabálytalan alakú (leginkább háromszög szerű) főteréhez. A Március 15. téren szó szerint egymást érik a nevezetes épületek és látnivalók. Érdemes egyenként végignézni őket.
A tér múltja a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor kezdték felépíteni a betelepülő németek a szülőföldjük hagyományai szerint, közös életteret hozva létre. A mostani formáját a 18. században nyerte el, akkor bontották le a tér közepéről a Szent Mihály templomot, melynek alapjai és romjai ma is láthatók a romkertben. A térre középületek és polgári házakat húztak, de a piacot is itt rendezték be. A műemléki jelentőségű teret 2006-ban újították fel.
A tér körbesétálásához és a látogatható épületek felfedezéséhez érdemes kicsit lecsitulni, egy picit ráhangolódni, hogy igazán élvezni és érteni tudjuk, amit ezek a falak mesélnek nekünk.
A Kuria helyén a középkorban egy káptalanház volt, ennek maradványai láthatóak a pincében, és a folyosón is. 1770-ben még Curia néven szállodaként és szórakozóhelyként tartották számon. Homlokzatát a 19. század végén átépítették eklektikus stílusban. Most a Curia Galéria és a Váci Csokizó található benne, pincéjében pedig különleges Bormúzeum látható.
A Fehérek temploma a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesekről kapta a nevét. 1699-ben kezdték építeni és 1770-es években fejezték be. A torony teteje leégett, azóta ilyen a formája. A belül rokokó díszítésű templom alatti kriptában találták meg a „váci múmiákat” 1994-ben. A leleteket egy kiállításon lehet megnézni egy közeli ház pincéjében.
A templom oldalában Szent Hedvig szobra látható egy kút fölött. Nagy Lajos király leányát 1997-ben avatták szentté és 2006 óta ő lett a Dunakanyar védőszentje.
A templom mögött található a város piaca, ahová szintén érdemes betérni.
A Városháza helyén egy 1680-as térkép szerint korábban török fürdő állt, de 1718-ban már városházát jelölnek a telekkönyvben. A mostani épületet Mária Terézia látogatására fejezték be. Homlokzatát Juszticia, az igazság istenasszonyának szobra díszíti.
Az Irgalmas rendi kórház épületét két barokk házból alakították ki. Az egyik korábban papnevelde volt.
A téren látható a Testvérvárosok kútja, melyet a testvérvárosok címerei díszítenek. Fölötte Szent János evangelista, a barátság védõszentjének szobra áll.
A Siketnémák Országos Intézete szintén két épületből, két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki. Korábban püspöki palota volt. Itt lakott Migazzi püspök vendégeként Mária Terézia a családjával 1764-ben. Később tanintézet lett, majd az angolkisasszonyok zárdája volt. Utánuk katonák használták, végül 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét.
A Pannonia ház szintén valaha szálló volt. Itt állt a 18. század végén az uradalmi kocsma és az Arany Szarvas vendégfogadó. A földszinten kereskedés, majd kávéház, az emeletén bálterem volt, ahol Petőfi Sándor is megfordult. A püspöki uradalom 1889-ben adta el az épületet, ekkor kapta a Pannonia ház elnevezést. Volt szálló, sör és borkereskedelmi cég épülete, de mozi is működött benne. 2009-ben itt helyezték el a Váci értéktár gyűjteményét.
A Nagypréposti palotát a 18. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Jelenleg a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény található itt. Ez a város egyik legszebb barokk épülete.
A belvárosi séta után érdemes betérni akár a főtéren, akár a Duna partján található éttermekbe. De nagyon finom fagyi és sütemény kapható szintén a téren. Aki pedig szívesen szétnézne még egy kicsit, annak az elektromos kisvasutat ajánljuk, jól fog esni a hosszas andalgás után, hogy ülve nézhetjük végig a kedves utcácskákat, tereket.
Ha te is szívesen végigsétálnál Vác belvárosán, oszd meg a cikket másokkal is!
