hirdetés

UTAZZ

A fenntarthatóság kiállításai és más múzeumi furcsaságok – szezonvégi látogatás Keszthelyen

Művészi felkiáltójelek, régi korok tárgyai és botrányos erkölcsei sorakoznak békésen egymás mellett a városban.

Link másolása

hirdetés

Ha az ember olyankor jut el a Balatonhoz, amikor már az időjárás miatt nem lehet számítani az egész napos strandolásra, Keszthely ideális célállomás, hiszen a parton is a bőség zavara kínálkozik. Az idei nyár vége külön meglepetéssel is szolgált olyan szabadtéri kiállításokkal, amelyek Földünk fenntarthatóságáról, a jövő iránti aggodalomról szóltak.

A pompázatos Festetics-kastély önmagában is maradandó élmény. Közel 40 éve szerettem bele a Georgikon könyvtárba, szerintem minden hagyományos műveltségű értelmiségi titkos vágya, hogy egyszer megadasson neki egy hosszabb elvonulás egy ilyen tudástemplomba.

Párommal vettünk egy nagy levegőt, és felkapaszkodtunk a toronyba vezető 97 lépcsőfokon, hogy onnan tekintsünk le a park nemesen szabályos rajzolataira, a mesés lombú fákra, hogy elláthassunk a környék lankáitól a tó csillogó vízéig, amelynek partját sajnos több helyütt óriás daruk éktelenítik. Szinte nem lehet helyi emberrel beszélni úgy, hogy ne átkozná a betolakodó kisajátítókat, a partmenti fák, a nádasok esztelen irtását…

Azért vannak, akik gondolnak a jövőre: a Magyar Képző- és Iparművész Szövetség Ruhaszobrok – Tértárlat címmel a kastély előterében közel 3 méteres figurákat állítottak fel a legkülönbözőbb színes öltözékekben: volt köztük Jeanne d’Arcra emlékeztető lovagnő, 18. századi úri dáma, Coco Chanel-féle feketeruhás hölgy, piros-fehér-zöld virágokba borult, punkos ék, de olyan is, akinek ruhája kortárs irodalmunk lapjaiból, műanyag zsákokból, illetve CD-korongokból állt. A közös lényeg: csak újrahasznosított anyagokból dolgoztak.

Hasonló volt azoknak a művészeknek a megközelítése, akik a város pályázati felhívására a Fő téren, a plébániatemplom és a Vajda János gimnázium közötti területen állították fel installációikat. Burucs Szabolcs Zöld léptek címmel hatalmas füves lábnyomokat tett ki, mindegyik mellé egy-egy palack vízzel, amellyel a látogatónak kellett locsolnia.

hirdetés

Murányi Marcell ide is elhozta a már Budapestről ismert rovarhoteleinek egyikét, amellyel az élőhelyüket vesztő, kihalástól fenyegetett apró, ám az emberiség számára is létfontosságú kis élőlényeknek próbál menedéket biztosítani. Golarits Erzsébet azt vizionálja, hogy a Balaton vize olyan tiszta lesz, hogy a 22. században már koralltelepek élnek benne.

Agárdi Olivér Attila Egy szálon futva című munkájához e magyarázatot fűzte: „Kétféle nézet: balról “a természetre nyíló ablak” bezárul, jobbról kinyílik. Ekként reagál az alak is szomorúsággal, vagy örömmel. A háttér nyílását összezáró, vagy éppen szétbontó szálát tartja: az ember tehet azért, hogy vigyázzon a környezetére.”

De sokat elárul napjaink lehetséges emberi sorsairól Dömötör Sámson László kompozíciója, a Rögtön jövök, amelyet először egy igazi utcazenész éppen elhagyott padjának néztünk.

Keszthely egyik főutcáját, a Kossuth Lajos utcát méltán lehetne a múzeumok utcájának nevezni. Délről indulva mindjárt a patinás Balatoni Múzeum invitál bennünket a táj népművészetével, hagyományaival. Külön szobát kaptak a Balaton szerelmes festője, Halápi János impresszionisztikus képei.

Állandó kiállításon ismerkedhetünk meg a balatoni fürdőkultúrával a gyógyvizektől az úttörőtáborokig. Ezt az idillt törte meg az idén nyáron a Fürdőélet a Nagy Háborúban című összeállítás, amely a Monarchia békebeli elit és köznépi fürdőitől elindulva – a Herkulesfürdői emlék című hajdani sláger hangjai mellett – bemutatja az I. világháború hétköznapi borzalmait, a katonák tisztálkodásának ép ésszel szinte felfoghatatlan lehetőségeit. Ilyenkor az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy az első világégést túlélőket miként lehetett belerángatni alig több mint 20 évvel később egy másodikba…

A Kossuth Lajos utcának a kastélyhoz vezető felső szakaszát sétáló utcává alakították, itt szinte egymást érik a műemlékek és a kis múzeumok. Itt található például a Pethő-ház, amelynek udvarán a Gere pincészet borozója mellett a legkedveltebb francia népi játékot, a pétanque-ot (nálunk ismertebb nevén a bocciát) lehet űzni. Az udvar mögött áll a város 18. századi zsinagógája. Az egyik kapu felett Bánhidi László színművész mellszobra áll – nem véletlenül, mert itt van a Tüskevár panoptikum, amely nemcsak a szerzőnek, Fekete Istvánnak állít emléket, hanem Matula bácsinak is, akinek figurája összenőtt Bánhidivel.

A kis múzeumokat akár egyetlen jeggyel is végig lehet járni, csak befogadni bírja az ember. Alighanem európai mércével is egyedülálló a Babamúzeum, amelyben a történelmi Magyarország szinte összes népviseletével megismerkedhetünk, egész települések és néhány régi hajó makettjeivel együtt. Az egyik legnagyobb csodája a három szintes tárlatnak mégis az a „szék”, amit egy tiszafa óriás gyökeréből faragtak ki.

Innen alig néhány lépésre van a Történelmi panoptikum, amely több mint ezer év jeles magyar személyiségeit mutatja be a hun Atillától Horthy Miklósig, miközben a háttérben az István, a király eredeti zenéje szól. Szembenézhetünk Szent Istvánnal, Koppánnyal, Szent Lászlóval, IV. Bélával, Nagy Lajossal, Mátyás királlyal, de Dózsa Györggyel, Bethlen Gáborral, Thököly Imrével és Mindszenthy bíborossal is. Az ismertetők azonban már némi kívánnivalót hagynak maguk után: Atilláról például azt állítják, hogy „a germánok és az angolszászok tőle kapták a kereszténységet…” A vele szemben lévő kínzó múzeumot, nem lévén még látensen sem szado-mazók, inkább kihagytuk.

A Tüskevár udvarával osztozó „középkori erotikus panoptikum” viszont már a beharangozójában necces, mert nagyvonalúan keveri a középkort, a reneszánszot és a libertinusokról elhíresült 18. századot. A pincében látható viasz-szobor jeleneteknek pedig semmi közük sincsen a művészi erotikához – mondjuk ki, tömény pornográfia. Igaz, elvileg csak 16 éven felülieket engednek be, ottjártunkkor azonban e korosztálynál serdületlenebbek is álmélkodtak odalenn.

Amit azonban kihagyhatatlannak éreztünk, az a Nosztalgia- és giccsmúzeum volt. Munkásőr egyenruha, huszármente, K-telefon, múlt század közepi orvosi rendelő, a Latabárok lottó-reklámja, ma már ősleletnek számító író- és fényképezőgépek, Mambo magnók, 50-es évekbeli wurlitzer, és nem utolsósorban kamaszkorunk kedvenc cigarettái, a Munkástól („menkesz”) a Portiig.

A giccsparádéban a mézes-mázos bonbonos dobozoktól a Sztálin-portrékig és a filmsztárok „utolsó vacsorájáig” terjedt szörnyülködésünk, és feltámadt bennünk fenntarthatósági ösztönünk: az ízlésficamok is mennyi szemetet termeltek és termelnek ma is.

A Balaton vízén is volt részünk némi nosztalgiában: a 130 éves Helka hajón tettünk egy kört a Keszthelyi öbölben. Az egykori gőzös, amely egy régi tihanyi legenda hercegkisasszonyáról kapta a nevét, sok vihart élt meg hosszú élete során, a II. világháború idején még el is süllyesztették, ám immár békésen siklik a zöldes-kékes habokon, miközben utasai gyönyörködhetnek a víz és az ég színeváltozásaiban, a Badacsony kúpjában és a partmenti lankákban, nem is szólva a pillanatonként váltakozó csodálatos, vonuló felhőkben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Vadregényes helyen bújik meg egy eltűnt településre emlékeztető romos kápolna

A Szent-László kápolnát csak azok láthatják, akik célirányosan keresik, ám ha felfedezték, meglepetésben is részük lehet.
Fotók: Kószó András - szmo.hu
2021. augusztus 22.


Link másolása

hirdetés

A környéken járók nem is sejtik, hogy a szántóföldek mélyén valaha egy település élte hétköznapjait. Ennek nyoma már rég a múltba veszett, ám egy romantikus kis kápolna romja még emlékezteti az utókort az itt élt emberekre.

Az Uzdpuszta nevű településről - mely Gölle külterülete volt - csak kevés írásos emlék maradt fenn. Annyit tudni róla, hogy a középkorban volt itt egy Uzd-puszta nevű helység, akkoriban - 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint - még plébániája is volt. A feljegyzések szerint 1726-ban Bakacs Lukácsné (szül. Csoknay Éva) birtokában volt, majd 1856-ban Gaal Kristóf örököseié lett. Később Chernel Gyuláné (szül. Svastics Róza) volt a föld birtoklója, később pedig Talian és Korda-birtok lett. 1945 után még pár család élt itt, de mára elnéptelenedett, lakatlan a hely.

A bokrok, fák között megbújó egyetlen épület-emlék a Szent-László kápolna.

A Göllei hírmondó írása - és a fotós által tapasztaltak - alapján a tetőzete, boltozatai beszakadtak. Csak falai és tornya állnak még, dacolva az elemekkel. Az épület formája alapján úgy vélik, hogy képzett tervező alkotta meg a kápolnát, amely 1882-85 táján épült. Ekkor a terület birtokosa Chernel Gyuláné volt. A család tagjai a kápolna alatti kriptába temetkeztek.

Az épületet az 1950-es évek elején villámcsapás érte. A kriptát kirabolták, a kápolna pedig csak egyre pusztul.

A kápolna regisztrált műemléki érték. Nemrégiben a helyi önkéntesek egy csoportja megtisztította a kápolna közvetlen környékét a burjánzó bozóttól és fáktól, így már jobban észrevehető a romos épület.

hirdetés

Ha szeretnéd felfedezni, akkor ITT találsz hozzá információkat. A kalandos felfedezés mellett ugyanis egy meglepetést is elrejtettek a geoládák kedvelőinek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Átrendeződött a Balaton turizmusa – a mobilcella-adatok alapján is ez látszik

A kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el.

Link másolása

hirdetés

Átrendeződött a Balaton turizmusa, míg nyáron az egy napra érkező látogatók száma 7 százalékkal csökkent, a hét közben több napra Balatonhoz utazók száma 30 százalékkal emelkedett a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és mobilcella adatok alapján - mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a Somogyi Hírlap III. Balatoni Médiahajóján pénteken.

Vitaindító előadásában kifejtette, hogy a kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el - mondta. Kevésbé voltak zsúfoltak a hétvégék, kicsit élhetőbbé vált a térség, ahová egyébként nagyon sokan le is költöztek - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy az idei nyár országosan is kiemelkedő volt. Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban 10 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint egy évvel korábban, főleg a belföldi turizmusnak köszönhetően. Ebben szerepe volt a Széchenyi-, illetve Szép-kártya bővülő lehetőségeinek és rugalmasabbá váló felhasználásának

- jegyezte meg.

A Balatonról szólva elmondta, az üdülőrégió az ország legforgalmasabb turisztikai térségévé vált (két éve még Budapest számított annak), itt realizálódott a vendégforgalom 50 százaléka.

A legnépszerűbb települések a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros térsége. Belföldről érkező vendégek töltötték el júliusban a balatoni vendégéjszakák 88 százalékát, augusztusban a 81 százalékát.

A júliusi adatokat megvizsgálva elmondható, hogy a balatoni vendégéjszakák 52 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken realizálódott, a szállodák 25, a kempingek 11, a panziók és közösségi szálláshelyek 5, míg az üdülőházak 2 százalékkal részesedtek belőle - számolt be a főszezon adatairól.

hirdetés

Emlékeztetett arra, hogy a Balatonhoz az elmúlt években 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott. Szállodák, panziók épülnek, újulnak meg. 2030-ig a szabadvízi strandokat teljesen meg kívánják újítani, amely program az első négy ütem után idén 3 milliárd forintos kerettel folytatódik, a kiírás hamarosan megjelenik - mondta. Hozzátette, több más, főként attrakció fejlesztés is zajlik uniós források bevonásával, amelyek markánsan meghatározzák majd a Balaton turisztikai kínálatát.

Kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) folytatásában a tervek szerint két fő tématerület lesz. Az egyik a kastélyok és várak fejlesztése, a másik az eddig kimaradó terület, a gyógyfürdők fejlesztése, ami a Balatonnál valószínűleg Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt fogja érinteni.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, melyik nagyváros lett a legbiztonságosabb idén a világon

Tokió, amely 2015 óta minden alkalommal az első helyen állt, most még a dobogóról is leszorult a listán, európai város lett az első.

Link másolása

hirdetés

Amikor összeállították az idei rangsort, főként a kiberbiztonság kapott az eddiginél nagyobb szerepet, de megjelent a fontos mutatók közt a koronavírus elleni küzdelem sikeressége is.

A The Economist idén is összeállította a világ legbiztonságosabb városainak listáját, a közelmúltban háromszor is Tokiót választották a legbiztonságosabbnak, idén egy európai főváros végzett az élen, a japán főváros még a dobogóra sem került.

Koppenhága ugyanis a maximális 100 pontból 82,4-et ért el, megelőzve a második helyezett, 82,2 pontos Torontót.

A Top 10:

1. Koppenhága

2. Toronto

hirdetés

3. Szingapúr

4. Sydney

5. Tokió

6. Amszterdam

7. Wellington

8. Hong Kong

9. Melbourne

10. Stockholm

A rangsorolás közben azt nézik például, hogy

milyen elterjedt a bűnözés, milyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, mekkora a légszennyezettség, a helyiek várható élettartama, mennyi pénzt költenek a rászorulók megsegítésére, és van-e a városnak terve előre nem látható katasztrófákra. Most az is bekerült a mutatók közé, hogy hányan haltak meg a koronavírus miatt, valamint hogy a városnak van-e kiberbiztonsági és smart city-terve.

Sajnos a mi régiónkból nemhogy Budapest, de más nagyváros sincs a listán, ami közelebb van, az Frankfurt és Milánó, keleten pedig Isztambul és Moszkva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Bámulatos az ősz a titokzatos vasi szőlőhegyen

Vannak települések, amelyek története összekapcsolódik a titkok és a legendák világával. Vaskeresztes ilyen hely.

Link másolása

hirdetés
Az Az otthon szépsége blog nem más, mint fotómesék az erdőből, a magyar és az európai vidékről. A vidéki báj pedig egy stílus, egy életérzés country birtokok és finomságok bemutatásával.

Emlékszem, nagyon régen az egyik vas megyei bort 'háromemberesként' emlegették sokan. Hogy miért? A válasz most maradjon a titkok birodalmában.

A Vas-hegy különleges színfoltja Magyarország nyugati részének. Vaskeresztesnél húzódott egykor az a határsáv, amely állítólag családtagokat is szétválasztott, akik évekig nem látogathatták meg egymást. A rejtélyes vidéken található présházak és ódon pincék a történelem viharainak sztorijait zárták magukba.

A környék erdei útjain, valamint ódon épületei között barangolva megáll velünk az idő. A többszáz éves ingatlanok speciális történeteket rejtenek. A vidéken sokáig vasfüggöny volt.

A fennmaradó történetek szerint akkoriban az emberek szőlőművelés közben kiabálva beszélgettek egymással a szeretteik iránt érdeklődve. Szerencsére a drótkerítéseknek napjainkban már csak az emlékek felidézésében van szerepe.

hirdetés

Ősszel a Vas-hegy színvarázsban pompázik. A rozsdavörös, a sárgás árnyalatok a zölddel egészen színkavalkádot alkotnak. Mesevilág ez, amit a közelben található erdei ösvények, valamint az aljnövényzetben megbújó gombák tesznek még érdekesebbé.

A hajnali pára, valamint a bágyadt délutáni napfény kicsit misztikussá teszi a tájat. Az öreg házak között megelevenednek a 19. és a 20. század családi sztorijai is a képzeletünkben. Vaskeresztes már a 18. században is jelentős borvidéknek számított. Érdemes körülnézni a környéken.

Ha tetszett, amit olvastál, hasonló cikkeket találsz az Az otthon szépsége blogon

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: