UTAZZ
A Rovatból

7 föld alatti csoda Magyarországon

Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2015. február 20.


Link másolása

Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.

Aggtelek_Sarkanyfej

Aggteleki barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

Infó: anp.hu

Aggtelek_A_styx-patak_medre

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Aggtelek_Minerva_sisakja

Város a város alatt

Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

Infó: varosavarosalatt.hu

varosavarosalatt3

varosavarosalatt4

Tapolcai tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

Infó: tavasbarlang.hu

tapolca1

tapolca2

Sziklakórház

A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

Infó: sziklakorhaz.eu

Bővebben korábbi cikkünkben itt olvashattok.

sziklakorhaz1

sziklakorhaz2

sziklakorhaz3

Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu

szemlohey1

szemlohey2

szemlohey3

Csodabogyós-barlang, Balatonederics

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

Infó: csodabogyos.hu

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

csodabogyo2

csodabogyo3

Molnár János-barlang

A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

molnarjanos1

molnarjanos2

Ha te is elmennél ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: