UTAZZ
A Rovatból

5 különleges magyar Sóhajok hídja

Az egyiken Ferenc József sétált át, a másik olyan, mint egy hatalmas vonat, de akad közte olyan is, amit spórolásból építettek.


A sóhajok hídja azért különleges építészetileg, mert két épületet köt össze. A vadregényesebb változata patak, vagy folyó felett ível át. Az eredeti és a mai napig a leghíresebb a Velencében található híd.

A velencei Sóhajok hídja:

Az 1600-ban épült Rio di Palazzo csatorna fölött átívelő híd egyik felén található a Dózse-palota, melyben korábban bíróság működött. Innen kísérték át az elítélteket a másik oldalon álló börtönbe. A hagyomány szerint az itt áthaladók sóhajától volt hangos a híd. A Sóhajok hídja elnevezést Lord Byronnak köszönhetjük, akit Velencébe költözésekor nagyon megfogott a hídhoz fűződő legenda.

velence2

(Fotó: wikipedia)

A világban több más híres épülethíd is van, például az Egyesült Királyságban Oxfordban és Cambridge-ben, Németországban Frankfurt am Main-ban a Római-híd, az Egyesült Államokban pedig az Allegheny County Courthouse bíróság épületrészeit kötötték össze ilyen híddal.

Magyarországon szintén van pár híres Sóhajok hídja. Most az 5 legérdekesebbet mutatjuk be nektek:

1. Szeged

A magyarok közül a legismertebb tán a szegedi Városházát a Bérpalotával összekötő mára műemléki védettséget élvező gyaloghíd, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés során. Az okot Ferenc József idelátogatása adta, aki személyesen akarta megnézni, hogy milyen lett a város a hatalmas építkezések nyomán. Az uralkodó a Bérpalotában kapott szállást, a kísérete viszont a Városházán. Az ő biztonságos és kényelmes közlekedésük érdekében készült el a zárt híd. Azt mesélik, hogy amikor a király átsétált a hídon így szól: „Szeged szebb lesz, mint volt!”.

szeged1

szeged2

szeged3

(Fotók: Google-maps)

2. Győr

A Széchenyi István Egyetem két épületét egy igazi különlegesség, egy vasúti kocsit ábrázoló híd köti össze. A formával utalni szerettek volna az itt folyó képzésre. A híd alapja egy acélhíd, erre került rá a kifejezetten erre a helyre gyártott vasúti személyvagon. Az egyedi vasúti kocsit a Magyar Vagon- és Gépgyár készítette, ám ez nem egy valódi személykocsi, mert annál tíz méterrel hosszabb és nincsenek benne ülések sem. A hidat 2004-ben újították fel, és festették át új színére.

gyor_1

gyor_2

(Fotók: Google-maps)

3. Debrecen

A gyalogos függőfolyosó a Városháza és az Adóhivatal között épült fel. A Városháza mai klasszicista formáját 1843-ban nyerte el. Az épülethez több különleges esemény is kapcsolódik. Itt lakott Kossuth Lajos és családja, és itt őrizték a Szent Koronát egy időben, a titkos levéltárban. A Városházát 1888-ban alakították át. Az ok pedig a spórolás volt. Az eredeti városháza a megnövekedett feladatok miatt kicsi lett, így a megyeszékhely ügyintézésére nagyobb épületre lett volna szükség. Ám mivel nem volt rá pénz, a meglévő épületet átalakították és a mellette lévő adóhivatallal egy híddal kötötték össze.

debrecen1

debrecen2

(Fotók: Trostel Vigasz Péter)

4. Kalocsa

A belvárosban található Batthyány utcát a helyiek Sóhaj köznek hívják. Itt található a régi, 1860-ban alapított kisszeminárium (ma Szent István Gimnázium) és az 1886-ban épült kollégium (ma gyermekotthon). Ezeket kötötték össze 1908-ban egy híddal, mely a nevét az alatta átfutó utcáról kapta. A hidat valószínűleg Fábián Gáspár építész tervezte, akit az épületek átalakításával bíztak meg az 1900-as években. Ma a híd műemléki védelem alatt áll.

kalocsa_hu

(Fotó:kalocsa.hu)

kalocsa_toroktocetibor

(Fotó: Török Tibor)

5. Budapest

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületét (K épület) szintén egy sóhajok hídja köti össze a könyvtárral. A terveit Pecz Samu készítette, aki maga is tanított az egyetemen és a kivitelezést is ő vezette. Az 1909-ben elkészült neogótikus híd a kulturális örökség része.

BME

(Fotó: Google-maps)

BME3

BME4

(Fotók: Facebook)

Összeállította: Söptei Zsuzsanna

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: