3 izgalmas magyar monostor, ahová érdemes kirándulnotok
Magyarországon számos kolostor található. Van köztük híres, ismert és akad kisebb, mégis izgalmas hely. Most hármat ajánlunk nektek a bőséges kínálatból.
1. Almádi monostor
A Veszprém megyében található Monostorapáti közigazgatási területén már a középkorban is voltak települések. Egyik ilyen volt Almád, melyet a mai község ősének tekintenek. Almád helységet az oklevelek 1121-től említik, ekkor alapították itt a monostort.
A 12. századig az uralkodók és az érsekek, püspökök is alapíthattak kolostort. Sőt világi emberek is magánalapítással létre hozhattak ilyeneket. Így jött létre az egyik legkorábbi, az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés monostor.
Az alapító Bánd a monostor építésének befejezése előtt meghalt. Második felesége, akit „Gyönyörű”-nek hívtak, férje halála után Jeruzsálembe zarándokolt, majd hazatérve kolostorba vonult. Két fiúk örökölte a vagyont. Az egyikük - teljesítve apja végakaratát - a pénzt az egyháznak adományozta. 1121-től működött a monostor. Azt tartják, hogy a Mindenszentek ünnepnapjához legközelebb eső Mária-napok valamelyike lehetett a felszentelés és az apátsági templom búcsújának a napja.
1441-ben Berki Flóris szigligeti várkapitány lerohant és kifosztott a kolostort, mely később hanyatlásnak indult. A törökök miatt sokat szenvedett vidéket az 1540-es évekre a szervezetesek is elhagyták. Az épületet többször kifosztották, köveinek egy részét a helyiek elhordták.
Monostorapátit a történelem alaposan megviselte. Bár a 18. század elején újra benépesült, 1855-ben kolerajárvány, majd 1868-ban tűzvész pusztította. A 19. századtól a szőlő, a mezőgazdaság adta a fő megélhetést.
2014-2015-ben, a munkálatok során az apátsági templom szentélye, és egy rotunda maradványai is előkerültek. A kőfal mellett cserépedényeket, kályhaszemek töredékeit találták. A régészeti feltárás a területnek csak egy kis részét érintette.
A településről infók ITT olvashatók.
A monostor feltárásáról információk és képek ITT találhatók.
A középkorban a szerzetesek lakhelyét hívták klastromnak, monostornak. A kifejezés a 18. század nyelvújításának köszönhetően megváltozott, és egyre inkább a kolostor szót használták. Később a kifejezések más tartalmat is kaptak. A monostor - a templommal egybeépített épületegyüttes – minden funkciót egyesít, szállást, étkezést, imahelyet, gazdálkodást. A kolostor viszont inkább csak szálláshelyet jelent.
2. Szent Mauríciusz-templom és monostor
Bakonybél Veszprém megyében található, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek a közelében, a Gerence-patak partján.
Első írásos említése 1083-ból származik. A monostort I. István alapította. Az Árpád-korban szellemi központ volt, és itt remetéskedett 1023–1030 között Szent Gellért. A török időkben elpusztult a település, melyet a pannonhalmi apátság próbált újratelepíteni. A monostorban több érdekes látnivaló közül választhattok.
Történeti kert
A Szent Mauríciusz Monostor ősfás történeti kertje védett. Az 1750 és 1754 között épített apátsági épületegyütteshez a 19. század 30-as éveitől apátsági kertet alakítottak ki. Az angolkert elsősorban a szerzetesek és vendégeik pihenését szolgálta. Ez a tájképi kert különleges a magyarországi kerttörténetben. Egy zárt közösséghez, a bencésekhez kötődik, és tervezői, rendben tartói is szerzetesek, ráadásul napjainkig megőrizte eredeti formáját, növényállományát.
Természetvédelmi terület is, a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része. Különleges értéke történeti jellegéből adódik, kétszáz éve ugyanott vannak az ösvények, a fák, a Gerence-patak partján húzódó sétány és az itt élő szerzetesközösség.
Monostori füveskert és gyümölcsös
A fallal körülvett kolostorkertben gyógynövénykertészet és a gyümölcsös is található. A kert bio-kertészet, csak organikus módszerekkel termesztenek itt növényeket.
Borostyán-kút
A Borostyán-kút vagy "Szentkút" Bakonybél környékének egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Azt tartják, hogy Veszprém megye természeti csodáinak egyike. Története összefonódik a monostor történetével. A bajor Szent Güntert és a velencei Szent Gellértet is megihlette a hely különleges szépsége.
A Borostyán-kútnál 1824-ben kápolna épült, a korábban a régi temetőben álló, azóta elpusztult Szent Gellért kápolna pótlására.
A kút felett 1855-ben építették meg a Kálváriát, 14 stációval. 1889-ben a hegy lábánál fakadó forrásoknak vízgyűjtő medencét építettek. A 19. századi leírások barlangokat is említettek, ám azokat vélhetőleg már befalazták.
A Borostyán-kút elnevezés a 19. századból származik, akkor került a kút köré a borostyánkő felépítmény.
A templom
A monostort 1018-ban Szent István alapította. A terület kiválasztásában Szent Günter remetének is fontos szerepe volt, ő javasolta a királynak ezt a helyet. Szép vidék, kedvező fekvés, vízpart, és a közeli barlangok ideálisak voltak a szerzetesi élethez.
István király két sógora is itt remetéskedett, az egyik a szentkútnál, a másik pedig a bakonybéli temetőnél. A király nem tudta, hogy merre vannak, ezért kihirdette, hogy aki megtalálja a két férfit, annak jutalmat ad. Egy kanász is kereste őket és sikerrel járt. Értesítette a királyt, aki lóháton jött. Ám egy helyen a mocsáros vidéken a lova megsüllyedt. István akkor azt mondta, hogy itt épüljön a templom. A kanászt megjutalmazták, a templom pedig felépült.
1287-ben a monostor és a templom leégett. A 18. században visszatérő szerzetesek a középkori szentély helyén építették fel kápolnájukat. A környékre ekkor kezdtek betelepülni a jobbágyok.
A mai templom alapkövét 1750-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát rakta le. 1754-ben szentelték fel, később tűzvész, heves esőzés tette tönkre. Végül 1782-ben lett teljesen kész és barokk formáját máig megtartotta.
Információk a monostorról ITT találhatók
A látogatás során megnézhetitek a Zarándokudvart Szent Günter ikonjával, a templomot, az Arborétumot, a Bemutatókertet és a Gyógynövénykertet.
A Monostor épületének belső terei, a szerzetesek cellái nem látogathatók.
3. Pécsváradi bencés kolostor
A Mecsek keleti oldalán a „Mons Ferrus”-on (Vas-hegy) alapította 1015-ben Szent István király a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon.
Az egyházi épülettömbben élt Asztrik apát is, akit István küldött Rómába, hogy a pápától koronát kérjen.
A legenda szerint a pécsváradi apát vendégül látta a velencei Gellértet is, aki erre utazott keresztül a Szentföld felé. A monostor kápolnájában Szent László egy oltárt emeltetett, és ebben a monostorban talált menedéket Vak Béla is.
Az épületben a tatárjárás során komoly károk keletkeztek. IV. Béla király várszerűen megerősítette, de a mohácsi vész után védhetetlennek tartották, ezért a védőműveket felrobbantották. Az omladozó apátságot Habsburg Lipót a kölni érseknek adományozta. Az ő parancsára részben felújították a tömböt, de a régi, középkori templomot és a kolostort már nem. Sőt ezeknek az épületeknek a köveit használták fel a rekonstrukciós munkákhoz. Ekkor alakult ki a vár mai formája.
A régészeti kutatások 1957-ben kezdődtek és 1987-ben fejeződtek be. Restaurálták a régi alapfalakat, benne a kápolnával, kőtárat hoztak létre és látogathatóvá tették a monostor megmaradt részét.
A Pécsváradi Élményvárban több látnivalót is találni. Látogatható a várkápolna, a Kígyós Sándor kiállítás, egy kovácsműhely, van látványkonyha, gyógynövénykert, a kertben pedig Vak Béla trónja.
1125 körül, a magyar trónviszályok idején Álmos herceg Bizáncba menekült, és Pécsváradon rejtette el Kálmán király elől Bélát, megvakított fiát. Három éven át élt Béla az itteni falak között. Szívesen töltötte az időt a kertben lévő gesztenyefa alatt. Mikor II. Bélaként király lett, hálája jeléül adományokat adott a monostornak. A várban ma az ő tiszteletére egy fából faragott trónt helyeztek ki, melyre bárki felülhet.
Bővebb infók ITT találhatók
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!
