3 gyönyörű, romantikus épület, amit a szerelem ihletett
A magyar építészet története is tele van romantikus vagy tragikus szálakkal. A tervezők, az építtetők között is akadtak olyanok, akik szerelmüknek szerettek volna valami különlegeset alkotni. Ezek a házak, kastélyok, várak éppen ezért még egyedibbek, még inkább tele vannak érzelemmel, a szeretett nő iránti rajongás minden díszítésben, minden aprólékosan kidolgozott részletben felfedezhető. Talán ezért is annyira megindítóak, annyira népszerűek még ma is. Ilyen a „magyar Gaudi” áltak tervezett házak, vagy a „magyar Taj Mahal”.
A szecesszió hazai mestere, Magyar Ede tragikus szerelmének emlékét őrzi ma is egy szegedi épület
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is.
A különleges tehetségű Magyar a szakmájában igen sikeres volt, ám a magánéletében nem volt szerencsés. Nagyon fiatalon, 35 évesen egy szerelmi bánat miatt öngyilkos lett.
Életének nagy tragédiája lett, amikor a Jósika utca 14. számú épület tervezésével bízták meg. A tervek egyeztetése közben szeretett bele a megrendelő feleségébe. A terveket nagy gonddal készítette, de a házat végül saját költségén fejezte be. Anyagi gondjai lettek és a csőd szélére került. Megpróbált új életet kezdeni, de felesége nem volt hajlandó elválni tőle. Ezért teljes kétségbeesésében 1912. május 5-én ebben házban vetett véget életének, agyonlőtte magát.
A Reök-palotában levő irodájában, az asztalára rajzszögezett papíron hagyta utolsó üzenetét: „Senkit se okoljanak halálomért.” Több általa megálmodott és megtervezett épület csak halála után készült el. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a „magyar Gaudinak” hívták. A megrázó sorsú építész életéről és fantasztikus épületeiről bővebben cikkünkben olvashatsz:
A székesfehérvári „magyar Taj Mahalt” Bory Jenő élete végéig építette imádott feleségének
A Bory-vár sok szempontból különleges hely. Ihletője a szerelem, a társ iránti rajongás volt. Bory Jenő negyven éven át készítette Székesfehérváron a maga által tervezett és részben két kezével épített várat.
Az épület a maga és imádott felesége közös művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek állít emléket.
Ráadásul azok közé a ritka művészek közé tartozik, aki már életében felépíthette saját emlékművét, múzeumát. Ez egy valóban romantikus hely, minden szeglet, fülke, de még a fal is rejt izgalmas, nézegetésre érdemes apró részletet. Itt tényleg minden azt sugallja, hogy aki ezt megálmodta, nagy-nagy szeretettel rakta össze kőről-kőre a falakat, készítette el a szobrokat, és gondolta végig a látványokat.
Az épület főbejáratánál - természetesen kőből kirakva - egy felirat fogad: A kövek beszélnek. És valóban, aki elég figyelmes, meghallhatja e vár megálmodójának, megépítőjének történetét. A gyönyörű várról és a szobrász nagy szerelméről még többet megtudhatsz írásunkból:
Vigyázó Sándor felesége iránti rajongásának köszönhető a vácrátóti különleges birtok
Az ország leggazdagabb botanikus kertjének története tele van kalanddal és sokszor bizony szomorú történettel.
A kertet egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönhetjük.
Vigyázó Sándort ugyanis felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye és átalakítsa. A 26 éves Zsuzsanna és a 39 éves Sándor 1864-ben találkozott. Ekkor már mindketten túl voltak egy rossz házasságon, és új életet szerettek volna kezdeni. A találkozást hosszas levelezés, sikeres válás és hat évnyi várakozás követte, mire végre összeházasodhattak. Három gyermekük született, de az asszonyt az első házassága, majd a válás körüli huzavona nagyon megviselte. Az idegileg gyengélkedő nőnek nyugalomra volt szüksége, így férje 1871-ben úgy döntött, hogy a vácrátóti birtokot megveszi és átalakítja, hogy a családjának csendes, békés otthont teremtsen.
A kert egyben növénygyűjtemény is volt, amely aztán a mai botanikus kert alapját is adta. A kert sorsáról Vigyázó Sándor a végrendeletében úgy rendelkezett, hogy ha fiú utód nélkül halna el, akkor az egész vagyon a Magyar Tudományos Akadémiára maradjon. A megrendítő családi történetről cikkünkben olvashatsz:
