UTAZZ
A Rovatból

12+2 káprázatos vár Magyarországon, amit mindenképpen látnod kell

Az országot járva szinte mindenhol találhattok egy-egy várat. A Megnézlek Magyarország blog szerzője most 12 olyat ajánl, ami semmiképp nem maradhat le a listátokról.


A nevéhez híven a Megnézlek Magyarország blog szerzője bemutatja azt a 12 várat, amit már meglátogatott.

Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

Légifelvételek: www.legifoto.com

1. Nagyvázsony

A település története az ókorba nyúlik vissza. A római idők alatt egy út haladt itt át. A honfoglalás után a Váson nemzetség kezébe került a terület. Innen ered a település neve is. A 14. században a Vezseny család kihalása után a település a magyar királyra szállt, aki akkor Mátyás volt. Mátyás a falut Kinizsi Pálnak ajándékozza azokért az eredményekért, amelyet a Fekete Seregben elért. Később Kinizsi a Sereg fővezére lett. Kinizsi Pál építtetett a településen várat, ennek hatására a falu élete virágzásnak indult. A vár felépülése után nemigen volt pénz további fejlesztésekre. Ezen változtatott, amikor Kinizsi megnyerte Mátyásnak a harmincéves háborút. Mátyás bőségesen megjutalmazta Pált, és a hadizsákmány sem volt elhanyagolható. Kinizsi ekkor kibővíttette a még István korában emelt aprócska templomot, jelentős összegeket fordított a várra, és egy pálos kolostort is építtetett a faluban.

nagyvazsony1nagyvazsony2

Kinizsi Pál minden csatáját megnyerte. Utolsó éveiben több betegség is gyötörte, de még félig lebénult állapotában is több csatát nyert Mátyásnak. Természetes halállal halt meg, és a temetkezési helyéül természetesen Nagyvázsonyt választotta. Sírjának maradványai (gránitlap fedél), ma is a vár kápolnájában láthatók. A 16.században a törökök Nagyvázsonyt is megtámadták, és a település hol magyar, hol török kézen volt, de 1598-ban végleg visszafoglaltuk. Ezután a Zichy család birtokába került, akik kastélyt építettek. A várat nemigen lakták. A törökök a biztonság kedvéért még egyszer felgyújtották a várat. A település megállt a fejlődésben. A Rákóczi szabadságharc után a vár teljesen elveszítette jelentőségét, és soha nem is nyerte vissza. A várat az 1950-es évek táján ásták ki a föld alól, ahonnan csak a torony és a magasabb részek látszottak ki.

2. Csesznek

A Bakonyszentkirállyal összeépült település a Bakonyban található, Zirctől 11 km-re északra. A települést az 1200-as évekből ránk maradt írásos emlékek említik Cezneyc néven. A név szláv eredetű és jelentése: királyi hivatalt viselő. A Bakony sziklaszirtjeire épült várat a tatárjárás utáni nagy várépítkezési hullám szülte. Az első erősséget a sziklákra a Bana nembeli királyi kardhordozó, Jakab báró emeltette.

Ma, mint oly sok magyar várat, csak romjaiban láthatjuk. A cseszneki látogatás, mégis maradandó élmény lesz kicsiknek, nagyoknak. Csesznek leglátványosabb turisztikai emléke a Bakony kiálló szirtjeire épült vár. Az erősség alapjait 1263-ban építette Jakab trencséni ispán, aki nem mellesleg IV. Béla kardhordozója volt. A vár a magyar történelem folyamán sok tulajdonos kezén megfordult. Volt magánkézen és sokszor került királyi tulajdonba is. Jakab bárótól, az 1300-as évek végén, a Csákok vásárolták meg. Tőlük Károly Róbert csatolta a királyi birtokokhoz. Luxemburg Zsigmond azonban a Garai családnak adta, más birtokokért cserébe. Ekkor már 31 falu tartozott az uradalomhoz. Az 1500-as évek közepére a törökök benyomultak a Dunántúlra is. Csesznek végvári szerepet töltött be. Wathay Lőrinc várkapitány, a sors furmányaként, nem a törökök elleni harcokban esett el, hanem ittasan felrobbantotta magát és egy társát, amikor egy puskaporos löveget meggyújtott. A törökök kivonulása után a várat és a hozzá tartozó birtokot az Eszterházy család kapta meg. Ők a korra jellemző, barokk várkastéllyá alakították.

csesznek1csesznek2

Ma számos turista útvonal keresztezi egymást a faluban. Rengeteg szálláshely és étkezési lehetőség van a településen. A vár alatt húzódik a Kőmosó-szurdok, a Török fürdővel, ami a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutatóhelye. A vár pedig folyamatos felújítás alatt áll, és a Nemzeti Vármentő Programban is szerepel a Csesznek. Ne hagyjuk ki, hogy

a hegymászás szerelmesei is szívesen járnak ide, hiszen Cseszneken van az ország egyik legismertebb vasalt útja.

3. Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól.

szigliget1szigliget2

Martonfalvay Imre az ostromló sereg vezetője, átépíttette, kibővíttette a várat. A török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat. Szigliget vesztét egy villámcsapás okozta, amely abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, miszerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erősségnek. Ma a várnak csak romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogy hogyan is nézhetett ki egykor. Hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken járunk, mert fantasztikus a története, a kilátás a falu szépsége.

4. Bánd

A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk. A faluból kis turistaúton közelíthetjük meg. A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú területen helyezkedik el. Első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, feltehetően 1270 környékén, melyeket a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon valaha állt 1332-től már ismert Szent György várkápolnát. Első írásos említése 1309-re datálódik, Igmándi Lőrinc ekkor eladta a Castrum Scegh néven említett várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Az ő utódai vették fel később az Essegvári családnevet. Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, így Kőszegi Iván a félelmetes dunántúli oligarcha hadba vonult ellene.

band2band1

A támadók elfoglalták az erődítményt, és foglyul ejtették a birtokost és lófarkon hurcolva végeztek ki. Négy év múlva azonban a királyi hadak visszafoglalták a várat, melyet a király az uralkodóhoz hű Lőrinte fiának, Tamásnak juttatott vissza. A 15. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és egyéb helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ciszterna. Az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Zsigmond király elkobozta tőlük a várat és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá vonta. Az 1440-es években I. Albert király halála után támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel elfoglalta a várat, amit csak a bátaszéki csatában kivívott győzelem után tudott visszaszerezni a királypárti Essegvári család. A trónra lépő I. Ulászló mind a Rozgonyiakat, mind az Essegváriakat birtokba helyezte, ami újabb pereskedésekhez vezetett. Végül 1472-ben Essegvári György szerezte ténylegesen vissza az erődítményt családja számára. 1499-ben Essegvári Ferenc feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat. Rövidesen a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére költöztek, Essegvárat elhanyagolták. A vár pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínű, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata pusztította el.

A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, anyagait a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak. Feltárása és az ezzel párhuzamos műemléki megóvó munkálatok 2003-ban megkezdődtek. Előbb a délkeleti torony feltárása és restaurálása történt meg, majd a keleti és déli falak napvilágra hozatala.

5. Kisnána

A kisnánai vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették.

kisnana1kisnana2

Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót. 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

6. Simontornya

Simontornya környéke egykor mocsaras vidék volt. A település ennek a mocsaras vidéknek a legnagyobb szigetén épült és csupán két hídról volt elérhető. A település nevét adó vár az Árpád-korban épült és a középkorban és a reneszánsz idején élte virágkorát. Díszes és közismert várkastély volt az országban. Ma Tolna megye egyik kulturális központja. Budapestről a Pécs felé vezető úton, Székesfehérvárról a 63-as úton érhető el. Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277 után építette az első várat. Magas falakkal körbevett négyzet alapterületű egytornyos erődítményként kezdte el történetét a vár. Az alapító Simon leszármazott nélkül halt meg, így a település tulajdonjoga a királyra szállt vissza. 1324-ben I. Károly, János mesternek (budavári rector és óvári kapitány) adományozta. Az ő fia végrendeletében Lackfi Istvánra (erdélyi vajda) hagyta, a korabeli Magyarország legbefolyásosabb családjai közé tartoztak. Az ő idejükben történt a vár első továbbfejlesztése. Egy palotaszárny alakítottak ki, mellyel Magyarország legjelentősebb birtokközpontjává vált. A vár falain vannak azok a kő ablakkeretek, amelyek a hazai gótikus építészet első villantásai. 1397-től hosszabb pereskedés után a vár a Garai család kezére került. Garai László 1447-től volt az ország nádora, tehát ismét befolyásos család birtokolta az erősséget. 1448-ban Farkas László vette zálogba a várat és jelentős építkezésekbe kezdett. A vár köré védőövet építtetett. Elbontatta a tornyot és helyére egy új épületszárny került. A régi palotaépületet is továbbépült: az udvari homlokzat elé egy négy pilléren álló árkádsort emeltek.

simontornya1simontornya2

1482-ben Garai Jób szintén utód nélkül halt meg, így a vár ismét a koronára szállt. Az 1500-as évek elején Gergelaki Buzlay Mózes Mátyás király diplomatája a Jagelló-ház udvarmestere, művelt főnemes tett szert a vár tulajdonjogára. Az ő idején élte fénykorát a vár mind kulturális, mind építészeti szempontból. Az 1509-es átalakítás az ország legjelentősebb reneszánsz várkastélyává emelte Simontornyát. Buzlay a fővárosban a királyi építkezések befejeztével az ott felszabaduló mestereket, hívta el, hogy felépítse a saját reneszánsz központját. A külhoni udvarokat is megjárt, művelt nemes tökéletesen ismerte a kor építészeti követelményeit. A vár alaprajzát meghagyva, a régi gótikus épületeket átépítve tette a várkastélyt Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélyává.

A ma látható vár, a gótika és a reneszánsz tökéletes együttélését mutatja.

A belső terekben összesen hat kandallót fedeztek fel a rekonstruálók.

A falakat hatalmas falikárpitok takarták. Az udvar falait körbevették a fából készült függőfolyosók, amelyek az U-alakú udvarnak teljesen reneszánsz összképet biztosítottak.

7. Sirok

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedtünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

sirok1sirok2

A várat a régi birtokosa, a Bodon család építette a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánította, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezte ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősített. 1331-ben a király visszavette az adományt, és egy Ehenyk nevű cseh vitéznek adományozta. A vitéz halála után 1337-ben ismét királyi vár lett, és erős őrséggel látták el. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatta a várat, a munkálatok költségeit azonban Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagy fizette. A király ezért 2000 forint értékben neki adta zálogbirtokként. A vár alatti részen közben már kialakult a "szolgáló népek" telepe, amely alapja lett a hamarosan kialakuló községnek. Fordulatot jelentett a térség birtoklásában a Tari család megjelenése...

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár kalandos történetéről, KATTINTS IDE!

8. Tata

Aki ellátogat Tata városába, sok érdekes és értékes műemlék között, megnézheti a középkori Magyarország egyik jeles várát, vagyis annak romjait és megmaradt, helyreállított szárnyát. Festői környezetben, a tatai Öreg-tó partján álló, műemlékegyüttesben a korhű berendezések mellett, római kori, és az Esterházy család korabeli kiállítások is várják.

Magyarország legromantikusabb várát Luxemburgi Zsigmond építette az 1300-as évek végén. Ezután a Rozgonyi család zálogába került ahonnan csak I. Mátyás váltotta meg. Mátyás bővítette a várat két emeletessé, és kikövezett árkot húzatott a vár köré. Ezután fia Corvin János örökölte a várat, akitől II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csata után török csapatok portyáztak a környéken, de Gróf Cseszneky György sikeresen megvédte a várat. Ezután a Győrhöz tartozó végvári rendszerhez tartozott és a török csupán pár évig birtokolta. A visszafoglalás után egy nagyszabású haditechnikai fejlesztésbe kezdtek. Ekkor építették a külső várfalrendszer, és a ma is látható hatalmas vizesárkot. A bécsi ostromra vonuló Kara Musztafa nagyvezír a várat felrobbantatta 1683-ban. I. Lipót császár általános rombolási rendeletétől pedig a Rákóczi szabadságharc mentette meg.

tata1tata2

1727-ben a tatai uradalmat Esterházy József gróf, országbíró vásárolta meg. Ekkor épült a várhoz a mai napig a vár megközelítését elősegítő négy félköríves híd és közvetlen a várba érve a bal oldalon található udvarbírói épület cellákkal. Az épületbe kerültek az Esterházy család levéltára és a gyűjteményeik. Több cellát is kialakítottak még az épületben, és egy új kápolnát is építettek, amiben a raboknak tartottak misét, majd később az itt élő angolok használták az anglikán egyház szolgálatában. Az 1800-as évek végén egy nagy országos hadgyakorlat miatt átalakították az ablakokat, hogy itáliai gótikát idézzenek. A 20. század elején is építkezések, boltozások voltak a várban, ezek ismerté tették a várat, de történelmi hitelességet nem mutattak. 1945-ig volt az Esterházy család birtokában. 1955-től működik benne a Kuny Domokos Múzeum. 1965-től folynak ásatások a területen.

9. Csókakő

A Vértes hegység nyugati oldalának sziklaperemén épült erődítmény, Fejér megye egyetlen, viszonylag épen megmaradt vára. A hegy oldalából kinyúló dolomitplatóra épített vár, Székesfehérvárról mindössze 15 km-re található, északi irányban. Pár évtizeddel ezelőtt már szinte alig látszottak ki a romok a föld és növényzet alól, ma a környék legnagyobb turisztikai látványossága. Tövében halad el az Országos Kéktúra útvonala. Jelenleg is építés alatt áll és régészeti feltárásokat folytat a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. A honfoglalás után a Csákok kezébe került a terület, akik hosszú ideig uralták a környező birtokokat, feltehetően Csákvár központtal. Csókakő fekvése igen kedvező, innen felügyelték a Gaja-patak mentén lévő utat. A település és a vár említése elsőként egy 1299-ben kelt oklevélben található. A Csákoktól Anjou Károly szerezte meg, mert nem akarta, hogy egy számára is veszélyes birtoktömb alakuljon ki.

csokako1csokako2

A Csókakői vár várnagya a vármegye ispánja volt. 15. században a Rozgonyi család kezére kerül. Rozgonyi István 1428-ban megmentette az uralkodó életét, valószínűleg ezért kapta cserébe. A rozgonyiak után Corvin János és Bakócz Tamás is a vár tulajdonosai közé tartoztak. 16. században elvesztette a jelentőségét, hiszen a török seregekkel szemben egy ekkorka erősség képtelen volt felvenni a harcot. 1543-ban Szulejmán serege elfoglalta a közeli Székesfehérvárt. 1544-ben Ahmed fehérvári bég előtt kardcsapás nélkül megnyitották Csókakő kapuit. Innentől fogva a törökök előretolt helyőrsége volt, mindössze 33 janicsárral a falai között. 1687 őszén szabadult fel. 1850 körül Rómer Flóris ismerte fel a hely régészeti jelentőségét.1885-ben került sor az első felmérésre. A várat 1953-ban nyilvánították csak műemlékké. 1960-ban elkezdődött egy helyreállítás és ásatás, de félbemaradt. 1995-ben megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága, és szó szerint a földből kiásott köveket kezdték el visszaépíteni a falakra. Azóta vannak régészeti feltárások is a vár területén. Ez jelenleg is, nagy erőkkel zajlik, és mára kezd kirajzolódni a vár eredeti formája. Pár éve helyreállították a kaputornyot és a kápolnát modern és régi technológiákkal. Valamint a vár szerepel a Kormány vár helyreállítási programjában is.

Talán nemsokára régi pompájában ragyog majd, őrizve a Móri árok csodálatos látványát a Vértes oldalából.

10. Várpalota

Székesfehérvár és Veszprém, a királyok és királynők városa közötti, fontos útvonalon a 13. században a Bakony lankáin egy kicsinyke vár épült. közel száz évvel később Bátorkő néven nevezik a Keleti-Bakony szirtjein magasodó erődítményt. A dolomit sziklacsúcsok azonban nem teszik lehetővé, hogy a várat tovább fejlesszék, ezért a 14. században az Újlaki család a Bakony domborulatai melletti medencében építtet magának egy U-alaprajzú épületet. Ez a mai várpalotai vár alapja. 1397-ben említik az erődítményt először egy oklevélben palota néven. Újlaki Miklós 1445 előtt egy kör alaprajzú toronnyal, és egy kapuvédművel is megerősítette.

varpalota1varpalota2

Az 1445-ben rendeletet hoztak, hogy az engedély nélkül vagy zavaros körülmények között épített várakat földig kell rombolni. A palotai várat, öt másik társával együtt azonban nem tették a földdel egyenlővé. Az Újlaki család, aki a kora legnagyobb füldesúri hatalommal bíró családja volt 1526-ig, kihalásáig a vár birtokosa volt. Nevükhöz fűződik a monda, miszerint magát Mátyás királyt is megvendégelték e falak között, sőt Beatrix itt készült a fehérvári esküvőre és koronázásra, de ide küldte csapatait a koronáért Mátyás halála után, amit Corvin János a vérontás elkerülése végett át is adott, lemondva így a trónról. Egy újraházasodás révén a vár tulajdonjoga Móré Lászlóhoz került, a pécsi püspök testvéréhez. Móré részt vett a mohácsi csatában, és neve szerepel az Egri csillagokban is. Ellene Szapolyai János 1533-ban sereget küldött. Amikor a vár elveszni látszott, ő gyermekeit és vagyonát hátrahagyva menekült el. Később török fogságba esve Török Bálinttal és Maylád Istvánnal együtt, az isztambuli Héttoronyban halt meg.

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár egykori lakóiról, KATTINTS IDE!

+1 Bátorkő

A vár romjai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, és szinte mesébe csöppenve érezzük magunkat. A hatalmas dolomit szirtre épített erősség idősebb, mint a pár kilométerre fekvő palotai vár. A 13. században épült, igazi vadregényes környezetben, hogy felügyelje a Fehérvár és Veszprém közötti fontos útvonalat.

Az Újlakiak palotai építkezése után azonban folyamatosan veszített jelentőségéből, és a törökök után teljesen lakatlanná válva, a mai napig pusztul. Ezért évszázadok óta nevezik Pusztapalotának.

batorko1

Bátorkő

kulavar1

Kulavár

+2 Kulavár - Szabadbattyán

Székesfehérvártól csupán 10 kilométerre a Balaton felé, a 7-es számú főút közvetlen közelében található Kulavár, Szabadbattyán belterületén. Volt őrtorony, de lerombolták, majd felépítették, később magtár lett, ma múzeum. Már az 1300-as években királyi vámszedőhely állt itt. Az itt szolgálóknak építettek vastagfalú támpillérekkel megerősített őrtornyot. 1398-tól a grófi Battyányi család tulajdona volt. Valamennyi hadászati jelentősége csak az 1541-ben bevett fehérvári vár elfoglalása után volt. A törökök előbb lerombolták, majd újraépítették: palánkfallal és vizesárokkal is körbevették. 1568-ban a védők létszáma 109 főnyi zsoldos volt. A török uralom alatt, elővárként működött, innen vitték a hírt, ha nagyobb Habsburg sereg érkezett.

"E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben, és katonái naponta háromszor-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz-folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek."

- írta Evlia Cselebi, török utazó. A keresztény csapatok újra 1601-ben vonultak be falai közé, de véglegesen csak 1687-ben sikerült megtartani a Habsburg zsoldosoknak. A körülötte lévő palánkvár idővel elpusztult, magát a gótikus lakótornyot magtárrá alakították. Ma Fejér megye török kori emlékeit bemutató múzeumként működik. Épületét 1970-es években újították fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Ez a világ legrosszabb helye az utazó vlogger szerint, aki az összes országban járt már
Drew Binsky szerint kész őrület az a főváros, ahol a legrosszabb élményeit szerezte. De azt is elmondta, melyik országot tartja a világ legszebb helyének.


Egy amerikai utazó youtuber a világ összes országában járt már, tapasztalatait pedig meg is osztotta a követőivel. Drew Binsky egyik videójában azokat a helyszíneket sorolta fel, ahol a legrosszabbul érezte magát.

Guinea fővárosa, Conakry áll a listája élén, ahol a legkevésbé érezte jól magát. Épp egy katonai puccs kellős közepébe csöppent, amikor a guineai fővárosba érkezett, ahol állítása szerint a korrupt rendőrök folyamatosan zaklatták.

„Körülbelül 10 perce sétáltunk az utcán, és máris megállított két rendőr” – mesélte a vlogger, aki szerint az egész város egy őrület. „Ez messze az egyik legkevésbé kedvelt helyem a világon. Nem csak a puccs miatt, amikor is a rendőrök nagy pajzsokkal és golyóálló mellényben sorakoztak az utcákon, mintha háború készülne kitörni.”

Az utazó vlogger tapasztalatait alátámasztja, hogy 2021-ben valóban katonai puccs döntötte meg a kormányt az országban, ami feszült közbiztonsági helyzetet teremtett.

Binsky szerint a város ráadásul unalmas, büdös és szemetes, az emberek pedig barátságtalanok, egy étteremből például egyszerűen kitessékelték.

A legrosszabb helyszínek listájának második helyezettjeként a csádi fővárost, N’Djamena nevezte meg, ahol szintén összetűzésbe keveredett a rendőrséggel, és az utcán egy késsel felfegyverzett férfi támadt rá. Ennek ellenére a városnak adna egy második esélyt a világjáró vlogger. A harmadik legrosszabb élménye az indiai Delhihez kötődik, ahol a szmogtól és a kaotikus forgalomtól szenvedett, és csak arra tudott gondolni, mikor hagyhatja el végre a várost.

Hogy megmutassa, nem csak negatív tapasztalatai vannak, Binsky elárulta, hogy

a Fülöp-szigeteket tartja a legszebb helynek a világon, ahol „minden megvan, amit csak egy országban kívánhat az ember”.

Azt is elmondta, hogy a legkevésbé Líbiában, Haitin, Afganisztánban, Guineában és Szomáliában érezte magát biztonságban, ahol több utazása is „nagyon ijesztő” volt.

A guineai élményeit ebben a videóban foglalta össze:

A youtuber egyébként természetesen Magyarországon is járt, nem is egyszer.

Budapestet Európa egyik legjobb városának tartja, és minden alkalommal beleszeret, amikor visszatér ide.

„Számomra Budapest magában foglalja mindazt, amitől szerintem egy város élvezhető lesz. Barátságos emberek, sok kávézó, bár és szórakozóhely van itt. Olcsóbbak minden, mint Nyugat-Európában. Lenyűgöző építészeti látványosságokat találunk a Duna két oldalán. Finom és kiadós ételeket lehet enni, és nagyon bájos utcákon lehet sétálni. Ez a hely egyszerűen gyönyörű és varázslatos minden szempontból” – mondta el egy 2019-es videójában, amelyben a magyar főváros kevésbé ismert érdekességeit fedezi fel.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A kecskesajttól a vadlúdig: lassú pillanatok a főváros közelében
Budapestről szabadulnál egy-két napra? Tele van a környék lehetőségekkel. Két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk.


Az ősz talán a legszebb időszak a természetben. Ilyenkor a legjobb túrázni, sétálni, szabad levegőn lenni.

És van ennek az időszaknak még egy nagy előnye: novemberre általában lelassul minden. Kevesebben utaznak, így se a városban, se a természetben nincs nagy tömeg.

Nemrég egy sajtóúton vettem részt, ahol két nap alatt több, Budapesthez közeli helyet is felfedeztünk. Mindegyik desztináció remek példa volt arra, hogy mennyi különleges élmény vár csupán egy órányira a fővárostól.

Piliscsév - Apis Farm és Pincefalu

A túra első állomása az Apis Farm volt, ami nem egy klasszikus turistalátványosság, hanem egy működő családi gazdaság, ahol testközelből lehet látni, hogyan készülnek a tejtermékek (elsősorban kecskesajtok), hogyan élnek az állatok, és milyen az, amikor a fenntarthatóság nem elmélet, hanem mindennapi gyakorlat.

Az Apis Farm sajtjai nemcsak helyben népszerűek, hanem többször részesültek már komoly szakmai elismerésben. Idén, a Sajtkészítők Egyesülete által megrendezett országos sajtversenyen három termékük is dobogós lett – a kecske camembert bronzérmet, az érlelt kecske krémsajt ezüstöt, míg a natúr érlelt kecskesajt aranyérmet nyert. Ez is mutatja, hogy valóban kivételes minőségű, gondosan készített termékekről van szó.

Aki pedig szívesen megkóstolná ezeket, vagy felfedezné a többi kistermelő portékáját, annak érdemes vasárnaponként ellátogatni az Apis Farm termelői piacára. A legfrissebb programokról, kiállítókról és kínálatról mindig a piac Facebook-oldalán található aktuális információ.

Néhány perces sétára található a farmtól a Pincefalu, ahol közel háromszáz présház és pince sorakozik egymás mellett.  A közeljövőben itt túraközpont is épül, amely új találkozóhelyet kínál majd természetjáróknak, csoportoknak, kutyásoknak.

De addig még kiélvezhetjük itt az igazán csendes, békés őszi napokat, ezzel a fenséges tájjal körülvéve.

Ha valaki szeretne egy kis friss levegőt, egy vidéki piacot, néhány mosolygós arcot és igazi, lassú tempót – Piliscsév remek választás.

Hilltop Borbirtok és Étterem – Panoráma és borélmények Neszmélyen

Innen Neszmélyre vezetett az utunk, a Hilltop Borbirtokra. Itt hétvégente többnyire esküvők zajlanak, ami nem is csoda, hiszen a helyszín minden részlete tökéletesen alkalmas egy ilyen eseményre.

Aki azonban hétköznap érkezik (mint ahogy mi is), egy csodás panorámával kísért ebédet vagy vacsorát költhet el itt.

A borászat és az étterem kínálata tökéletesen kiegészíti egymást. Az étlapon klasszikus, komfort fogások szerepelnek, amikhez készségesen ajánlanak kísérő italt is.

Ahol tényleg minden részlet tökéletes - a

tatai Platán

Tata igazi ékköve a Platán. A komplexum gerincét a vendéglátás és a szállás adja, melyek mindegyike a legmagasabb színvonalat képviseli. A Platán Gourmet Étterem Magyarország első és egyetlen vidéki két Michelin-csillagos étterme. Pesti István séf vezetésével a tíz- vagy tizenkét fogásos degusztációs menü elegánsan ötvözi a keleti és nyugati ízeket, követve az évszakok állandó változását.

A komplexum másik kulináris egysége, a Platán Bisztró a kortárs magyar konyhát képviseli, és elnyerte a Michelin Guide Bib Gourmand elismerését, amellyel a kalauz a mérsékelt áron elérhető, kiváló minőséget jutalmazza. A séf Mogyorósi Donát, aki 2023-ban került a Platán Bisztró élére.

A szálláshely, a Platán Udvarház pedig 2025-ben elnyerte a One Michelin Key minősítést. Ezt az elismerést csak egy olyan, egyedi karakterrel rendelkező helynek ítélik oda, amely a maximumot nyújtja a szolgáltatásban.

Ezt a tökéletes egységet számos más, mesterien kidolgozott részlet teszi teljessé. A Platán Pék pékség például egy 1800-as évek óta működő hagyományt folytat: a kenyereket nagy gondossággal, kizárólag kovászt, lisztet, sót és vizet felhasználva készítik, és a friss pékárukkal látják el a komplexum éttermeit és szálláshelyét is.

Mindemellett náluk a fenntarthatóság sem csupán divatszó: saját energianáddal fűtenek, a pékség és a cukrászat napenergiával működik, a konyhákban használt zöldségek és a hús egy része pedig a saját kertészetből és Angus marhafarmról származik. A pihenést és a programot olyan egyedülálló élmények teszik teljessé, mint az e-bike túrák, a privát hajókázás az Öreg-tavon, vagy a várárokban kialakított Mirror Spa részleg.

A mi vacsoránk most a Platán Bisztróban volt, és azt hiszem itt ettem életem egyik legjobb kacsás főételét. De persze az előétel és a desszertpult sem okozott csalódást. És a társaság többi tagja is halálosan szerelmes lett a Platánba ez alatt a pár óra alatt.

És talán ez furcsán hangozhat, de engem a reggeli nyűgözött le a legjobban. Kicsi, hangulatos térben volt felterítve. És bátran állíthatom, hogy minden csak a legjobb minőségben. Friss tojásételek, csodás kenyérfélék, péksütemények, finom desszertek.

Itt került pont az i-re, és ebből látszik az, hogy a legapróbb részleteket sem hanyagolják el.

Másnap reggel a Tatai Öreg-tó partján sétáltunk még egyet, és beszélgettünk arról, hogy mitől ilyen különleges ez a hely.

A tó környezete nemcsak gyönyörű, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt: minden évben leengedik a vizet, hogy megtisztuljon és megújuljon az élővilága, a halászat után pedig a sekély vízfelület ideális pihenőhelyet kínál a vadludaknak és más vonuló madaraknak. Ez az egyik legfontosabb megállóhelyük az egész térségben, ezért Tata különösen figyel a természet nyugalmára: még szilveszterkor sincs tűzijáték, hogy ne zavarják az itt pihenő madarakat.

A vadludak látványa ilyenkor ősszel és télen is lenyűgöző, és ennek a csúcspontja a minden évben megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalom, ami idén november 29-én várja a látogatókat.

Ez az esemény nemcsak a madárbarátoknak kötelező program, hanem mindenkinek, aki szereti a természetet és azt a különleges látványt, amikor több ezer vadlúd egyszerre emelkedik a levegőbe az Öreg-tóról.

A Tatai Vadlúd Sokadalom hivatalos oldalán megtalálható a rendezvény részletes programja, és november 16-tól webkamera is elérhető, melyen bárki élőben követheti az Öreg-tó madárvilágát. Az oldalon egy aktuális egyedszámláló is működik, amely folyamatosan mutatja, hány vadlúd tartózkodik éppen a tavon. Amikor ezt a cikket írom, 13 100-nál járunk.

Közeleg az év végi hajtás, szóval lehet, hogy pont itt az ideje, hogy rápihenj egy kicsit.

Családdal vagy barátokkal, aktívan vagy a wellnessben relaxálva: több száz szálláshely kínál kedvezményes őszi csomagokat egészen november 30-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Kantábria: Gaudí korai remeke, az őskor Sixtus-kápolnája és egy extra állatkert
Az egyik legzöldebb spanyol tartomány a természet kedvelői számára maga a paradicsom, emellett igazi csemegéket tartogat az őskori művészettől az ultramodern építészeti alkotásokig.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 18.



A Spanyolország északi részén fekvő Kantábria rendkívül előnyös természeti adottságokkal rendelkezik. Az Atlanti-óceánra néző,

280 km hosszan elnyúló tengerpartján szemet gyönyörködtető, sziklás és homokos öblök váltakoznak, hegyvidékét gyorsfolyású folyók, látványos szurdokok, 2000 méter feletti hegycsúcsok tagolják.

A kettő között húzódó széles sávon dús növényzettel borított völgyek és domboldalak húzódnak, bármerre nézünk, mindent a zöld szín határoz meg.

Szemben az óceánnal

Kantábria az egyik legkisebb spanyol autonóm közösség (5321 km²), területe Spanyolország egészének mindössze egy százalékát teszi ki. Lakosainak száma 590 ezer fő, központjában, Santanderben 170 ezren, vonzáskörzetével együtt 300 ezren élnek. Éghajlata óceáni, területének 40%-át 700 méternél magasabb hegyvidék borítja. Mészkőhegyei gyomrában több mint 9000 barlang rejlik, amelyek közül hatvanban találtak őskori leleteket. Legmagasabb pontja a Torre Blanca (2617 m), déli részén ered Spanyolország egyik legbővizűbb folyója, az Ebro.

Város a Vizcaya-öböl mentén

Ahogy észak-spanyolországi utunk előző két állomása, Baszkföld és La Rioja esetében, Kantábriára is igaz, hogy időjárása az Atlanti-óceánnak köszönhetően kiegyenlített, tavasztól késő őszig kellemes idő jellemezi. Ez manapság az utazást tervezők számára éppúgy fontos, hívogató körülmény, mint a fejlett infrastruktúra. E téren sincs hiány: a tartomány településeire, a hegyi falvakba, a tájvédelmi területekre (a tartomány 30%-a ilyen), köztük az UNESCO világörökségi helyszíneire ingyenes autópályákon, jó minőségű utakon lehet eljutni.

A tartomány fővárosa, a 180 ezres Santander önmagában sok látnivalót tartogat, egyben remek kiindulópont a vidék megismeréséhez. Különlegessége, hogy hosszan elnyúlik a Vizcaya-öböl mentén, központi részétől eltekintve többnyire nem a dombok felé, hanem oldalirányban terjeszkedik.

Képgaléria: Santander belvárosa(Fotókért kattints a képre)

Az élet központja mindig is a kikötő volt, amely a 14. században Kasztília egyik fő tengerészeti bázisává lépett elő – akárcsak a királyság déli és keleti részén Sevilla és Barcelona. Az Ibériai-félsziget északi részéről innen indultak az első hajók Amerikába, a spanyol gyarmatbirodalom területére. Majd amikor a szárazföld felé megépült az első vasút, a város akkora forgalmat bonyolított le, hogy Spanyolország Liverpooljaként emlegették. A lendület 1900-ig tartott: virágzott a kereskedelem és az ipar, és egyre erősebbé vált a felemelkedő polgárság.

A kikötő körül kialakult történelmi városmagból sajnos kevés maradt fenn, mivel 1941-ben az erős szél által táplált tűzvész a házak javát elpusztította. Mégis érdemes nekivágni: az újjáépített területen, egy 500 méteres sugarú körben (Anillo Cultural) nemcsak a városháza tekintélyes tömbje, a 13. századi katedrális, a modern fesztiválpalota, a szecessziós stílusban épült központi piac és több elegáns tér kapott helyet, hanem számos múzeum is; az üzletsorok, éttermek és kávézók, a sugárutakat övező épületek a spanyol nagyvárosok hangulatát idézik.

Egy 21. századi alkotás – a Centro Botín

A belvárossal szemben, az öböl partján magasodik a város egyik büszkesége, a 2017-ben átadott Botín Központ. A két, együttesen több mint tízezer négyzetméteres, „cölöpökön” álló ultramodern épület oldalról repülő csészealjnak, szemből pedig akár egy hatalmas nyitott könyvnek is tűnhet, amelyet átjár a fény. Egyik szárnyában többszintes kiállítótér, ajándéküzlet és kávézó, míg a másikban 300 fős előadóterem, több kisebb oktatóhelyiség és műterem kapott helyet.

A két épületszárnyat könnyű fémhidak és üvegezett lépcsősorok kötik össze, ami tovább fokozza a légies hatást. A fémesen csillogó külső felület, minden részlet és színárnyalat az átláthatóságot, a víz és a levegő egységét, közelségét hangsúlyozza. Alkotói, a párizsi Georges Pompidou Központ tervezője, a Pritzker-díjas olasz Renzo Piano és a spanyol Luis Vidal arra törekedtek, hogy a központ természetes egységet alkosson környezetével, az előtte elterülő hatalmas víztükör és a mögötte húzódó város képével.

Képgaléria: Santander, Centro Botín, El Sardinero (Fotókért kattints a képre)

A multifunkcionális létesítmény rövid idő alatt a város szimbólumává vált. Létrejöttét a Banco Santander alapítványa finanszírozta, akárcsak azokat a felszíni átalakításokat, amelyek megfelelő perspektívát és méltó környezetet teremtenek az emblematikus épület számára. Annak érdekében ugyanis, hogy tágas parkra, és ne forgalmas sugárútra nézzen a lábakon álló üvegpalota, az autóforgalmat a felszín alá, egy alagútba terelték, és kibővítették a parkot, megőrizve a benne lévő értékes fákat.

Királyi miliő

A Botín Központtól valamivel távolabb található a santanderiek egyik kedvenc tartózkodási helye, az El Sardinero. Így nevezik a városnak azt a széles és hosszú, sárga homokos partszakaszát, ahol a környező utcáktól két lépésre strandolni lehet, és strandolnak is.

A strandolás „intézménye” a 19. század második felében jött divatba azután, hogy II. Izabella királynő többször idelátogatott, hogy kúrálja bőrbetegségét. A századfordulóra Santander a felső tízezer kedvelt tengerparti üdülőhelyévé vált, egymás után nőttek ki a földből a villák és a kúriák. Sétányok, szállodák és fürdőházak épültek, megnyílt a kaszinó, egyszóval létrejött mindaz, ami e tehetős réteg szórakozását szolgálta.

A lendület tovább folytatódott, miután a közeli Magdaléna-félszigeten a város nászajándékaként 1912-ben felépült XIII. Alfonz király nyári rezidenciája, és a királyi család 1930-ig itt töltötte a nyarakat. Újabb szállodák épültek, átadták a lóverseny- és a lovaspólópályát, Santander elegáns üdülőhellyé nőtte ki magát.

Az eklektikus stílusban épült királyi palota, a Palacio de la Magdalena napjainkban kedvelt esküvői helyszín. Falai között nyári egyetem működik, az év többi részében pedig rendezvényeknek, konferenciáknak ad helyet. Elegáns, parkosított környezetével épp úgy kötelező látnivaló, mint a kikötő köré épült belváros.

Képgaléria: Santander, Palacio de la Magdalena, világítótorony (Fotókért kattints a képre)

Festménycsodák az őskorból

Kantábria az őskőkori művészet egyik központja, területén több mint hatvan olyan barlangot tartanak nyilván, amelyekben 10.000-36.000 évvel ezelőtt keletkezett barlangrajzokat, festett és falba vésett képeket találtak. Az első és mindmáig a leghíresebb közülük a Santandertől 30 km-re lévő Altamira-barlang, amely egyszerűen kihagyhatatlan látnivaló!

A barlangot és a benne lévő ábrázolásokat 1879-ben fedezte fel egy amatőr spanyol paleontológus, Marcelino Sanz de Sautuola, aki, tudván a barlang létezéséről, egy alkalommal őskori eszközök keresésére indult. Még a barlang előtt tartózkodott, amikor beljebb merészkedő nyolcéves kislánya, María észrevette a barlang tetejére festett ugró, hempergő és fekvő bölények, mamutok, vadlovak, szarvasok és vaddisznók képét, és felkiáltott: „Nézd papa, bikák!”

A férfi tudományos közleményben publikálta felfedezését, azt azonban a kor tudósai határozottan elutasították. A barlangképeket egyesek hamisítványnak, mások ókori eredetűnek tartották, eredetiségüket csak akkor – 14 évvel Sanz de Sautuola halála után – ismerték el, amikor 1900 körül Dél-Franciaország területén több hasonló barlangot találtak.

A felfedező igazát később igazolták a szénizotópos kormeghatározó eljárások, amelyek szerint a barlang festményei, az emberiség történetének első műalkotásai időszámításunk előtt 15.000 és 12.000 között jöttek létre, és a magdaléni kultúra idején élt ősemberek gondolkodását, életét tükrözik. Elkészítésükhöz faszenet és földfestékeket, vas-oxidot és okkert használtak. A finomra zúzott alapanyagot többnyire vízzel keverték össze, ezt vitték fel ecsettel vagy az ujjukkal, követve az ábrák kőbe karcolt körvonalait.

Az Altamira-barlang mennyezetén lévő alkotások mennyisége és minősége valóban elképesztő. Nem véletlenül került fel elsőként, 1985-ben az UNESCO világörökségi listájára, amit 2008-ban a környék kilenc további barlangja követett.

Képgaléria: Altamira-barlang (Fotókért kattints a képre)

A barlangtól kétszáz méterre épült fel az Altamira Múzeum, itt láthatók az eredeti barlangrajzok élethű másolatai. Azért „csak” a másolatok, mert a tömeges érdeklődés – az évente ideérkező több százezer látogató lélegzete és testhőmérséklete – megváltoztatta a barlang mikroklímáját, és a barlangrajzok fokozatosan veszítettek eredeti szépségükből. Ennek megakadályozására átmeneti bezárásokkal és a látogatók számának korlátozásával próbálkoztak, de ez nem volt elegendő. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy az eredeti barlangot manapság csak a kutatók látogathatják, és rajtuk kívül hetente mindössze öt szerencsés személy, azok, akik elérték a korlátozáskor meghirdetett várólista elejét.

A múzeumban a látvány épp olyan belső térben és olyan élénk színekkel tárul elénk, mint amilyent a kis María 148 éve megpillantott. A rekonstruált barlang legcsodálatosabb része ez a Nagyteremként elnevezett rész, amelynek mennyezete vörös, fekete és okkersárga állatképekkel és szimbólumokkal van telefestve és -vésve. A látvány lélegzetelállító. Pontosan kivehető az arányos méretekkel ábrázolt sokféle állat – bölény, vadló, szarvas és mamut – minden testrésze, mozdulata. Olyan az egész, mintha egy film kockáit látnánk egymás mellett. A szomszédos folyosón folytatódik a wow-hatás, ahol a barlang egy másik, szűk részének mása látható: az, ahogy az ősember a barlang egyenetlen falán, azt megfaragva, megcsiszolva egy-egy emberi koponyát, maszkot vagy állatfejet alakított ki.

A páratlan leletet a francia Joseph Déchelette, a kor neves archeológusa az őskori művészet Sixtus-kápolnájának nevezte. A barlangot felkereső Pablo Picasso pedig leszögezte: „Az Altamira után minden dekadensnek tűnik.”

Zöld Spanyolország

España Verde – a beszédes elnevezés azt az ökoturisztikai összefogást takarja, amelyet Spanyolország négy Atlanti-óceánnal határos északi autonóm közössége, Baszkföld, Kantábria, Asztúria és Galicia hozott létre. Kínálata ezek természetvédelmi területeit, nemzeti parkjait és az UNESCO geopark minősítésű részeit öleli fel. A lelassulást, szemlélődést lehetővé tevő, több mint 2000 km hosszú útvonal nemcsak a geológiai és természeti látnivalókat érinti, hanem a kulturális és az épített örökség főbb állomásait is – az érintetlen öblöktől a szárazföld belsejéig.

Nyaraló, színes kerámiaruhában

Kantábria másik gyöngyszeme Antoni Gaudí nevéhez fűződik. A világhíres katalán építész mindössze 30 éves, amikor megbízást kap arra, hogy tervezzen nyári rezidenciát egy tehetős, Kubában meggazdagodott jogász és politikus számára a mind divatosabb tengerparti nyaralóhelyre, Comillasba. A pénz láthatóan nem volt akadály, a fantázia szabadon szárnyalhatott, ennek eredményeként a háromszintes épület sokféleképpen tükrözi megrendelője egyéniségét. Mivel agglegény volt, a ház lakószintjére mindössze egy hálószoba került, a természet- és zeneszeretetét pedig az üvegház és a nappaliként is funkcionáló zeneszoba szolgálta ki.

Az épület, amely szembetűnő megjelenése után kapta az El Capricho (Szeszély) nevet, Gaudí első önálló munkája. Mindössze két év alatt, 1883-1885 között készült el modernista stílusban, számtalan utalással leendő tulajdonosának két szenvedélyére, a zenére és természetre. Ez alaposabb szemlélődés eredményeként válik érzékelhetővé, az épületet ugyanis tetőtől talpig ragyogó, színes kerámia borítja, nem is akárhogyan. A falakon élénksárga napraforgófejek és zöld levelek futnak körbe egymás felett öt sorban, a kottavonalakat utánozva. Az ólomüveg ablakokon és az oszlopfőkön állatfigurák, virágok és növények láthatók, a kovácsoltvas erkélyeken és balkonokon hangjegyekre és zenei kulcsokra emlékeztető alakzatok kanyarognak.

A háromszintes, 720 négyzetméteres, minaretszerű toronnyal megtoldott épület Gaudí orientalista korszakának egyik kiemelkedő darabja. Igényes anyagokkal dolgozott: a márványlapok Olaszországból, a kandallók Angliából érkeztek, a helyiségeket kubai tölgyfából készült kazettás mennyezet borítja; kivéve a zeneszalont, ahol az akusztika volt az elsődleges szempont. Mindent átjár a fény, valamennyi díszítő elem, praktikus megoldás és faragott bútor Gaudí végtelen kreativitását bizonyítja.

Képgaléria: Gaudí első önálló alkotása, az El Capricho (Fotókért kattints a képre)

Egyszerre zoo és szafaripark

A tartomány egy másik, a maga nemében ugyancsak páratlan helyszíne a Santandertől 15 km-re lévő Cabárceno Természetvédelmi Park, amelynek óriási, 750 hektáros területén egyáltalán nem a megszokott körülmények között láthatjuk az állatokat. Ez ugyanis egy állatkert és egy szafaripark elegye, amely 1989-ben jött létre egy felhagyott, külszíni fejtésű vasbánya területén. A kezdeteket jellemző Marsbeli táj azóta eltűnt, a vöröses, vasoxidos földet botanikusi gondossággal összeválogatott növényzet és kiterjedt úthálózat borítja. Az így kialakult dimbes-dombos vidéken kaptak helyet az állatok, félig szabad körülmények között. A parkban öt kontinens százhúsz állatfaja él, közülük sok más fajokkal közös, nagy területen.

A park minden korosztály számára kivételes élmény, akár egy egész napot el lehet benne tölteni. A terület 25 kilométeres úthálózattal rendelkezik, autóval, kerékpárral vagy gyalog egyaránt bejárható. Emellett két függőlift is rendelkezésre áll, használatuk benne van a belépő árában. A park működésének fontos része az ismeretterjesztés. Ennek jegyében lehetőség van például arra, hogy családok és baráti társaságok a park szakemberei vezetésével gépkocsis túrán vegyenek részt (Visita Salvaje). Ennek során alaposabban megismerhetik az állatok gondozásának részleteit, egyes helyeken beléphetnek az egyébként zárt területekre, és „kulisszatitkokat” is hallhatnak – például arról, hogy a park mi mindent tesz a kihalófélben lévő állatfajok védelme, szaporítása érdekében.

Képgaléria: Cabárceno Természetvédelmi Park (Fotókért kattints a képre)

További gyöngyszemek

– Santillana del Mar, a terület egykori központja, ahol szembejön a középkor: hangulatos, macskaköves óvárosában a házak 300-700, sőt 1000 éve épültek.

– Az égbe törő hegyek közt fekvő Potes, a hidak városa. Szűk utcáin régi, fagerendás épületek sorakoznak. A közeli Santo Toribio de Liébana kolostor a Camino északi ágának egyik fontos állomása.

– Az ország első nemzeti parkja, a Picos de Europa a hegymászók, barlangászok és túrázók paradicsoma. Kabinos felvonója, a Fuente Dé 1070 méter magasból 1823 méterre visz fel.

– Az UNESCO világörökségének része, a 60 méter mély, paleolit kori barlangrajzokat rejtő El Castillo barlang. Falain állatfigurák, emberi alakok, szögletes jelek, piros, pontszerű foltok és emberi kezek körvonalai láthatók.

– A közeli, festői völgy települése, a gyógyvizéről híres Puente Viesgo. A Gran Hotel Balneario első osztályú wellness-részlege és étterme igazi feltöltődést kínál, több napra is.

Képgaléria: Potes (Fotókért kattints a képre)

Képgaléria: Santillana del Mar (Fotókért kattints a képre)

Bővebb információk: spain.info, cantabriaspain.co.uk, cantur.com, ingreenspain.es

Mini sorozatunk korábbi részeit is érdemes elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk