UTAZZ
A Rovatból

12+2 káprázatos vár Magyarországon, amit mindenképpen látnod kell

Az országot járva szinte mindenhol találhattok egy-egy várat. A Megnézlek Magyarország blog szerzője most 12 olyat ajánl, ami semmiképp nem maradhat le a listátokról.


A nevéhez híven a Megnézlek Magyarország blog szerzője bemutatja azt a 12 várat, amit már meglátogatott.

Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

Légifelvételek: www.legifoto.com

1. Nagyvázsony

A település története az ókorba nyúlik vissza. A római idők alatt egy út haladt itt át. A honfoglalás után a Váson nemzetség kezébe került a terület. Innen ered a település neve is. A 14. században a Vezseny család kihalása után a település a magyar királyra szállt, aki akkor Mátyás volt. Mátyás a falut Kinizsi Pálnak ajándékozza azokért az eredményekért, amelyet a Fekete Seregben elért. Később Kinizsi a Sereg fővezére lett. Kinizsi Pál építtetett a településen várat, ennek hatására a falu élete virágzásnak indult. A vár felépülése után nemigen volt pénz további fejlesztésekre. Ezen változtatott, amikor Kinizsi megnyerte Mátyásnak a harmincéves háborút. Mátyás bőségesen megjutalmazta Pált, és a hadizsákmány sem volt elhanyagolható. Kinizsi ekkor kibővíttette a még István korában emelt aprócska templomot, jelentős összegeket fordított a várra, és egy pálos kolostort is építtetett a faluban.

nagyvazsony1nagyvazsony2

Kinizsi Pál minden csatáját megnyerte. Utolsó éveiben több betegség is gyötörte, de még félig lebénult állapotában is több csatát nyert Mátyásnak. Természetes halállal halt meg, és a temetkezési helyéül természetesen Nagyvázsonyt választotta. Sírjának maradványai (gránitlap fedél), ma is a vár kápolnájában láthatók. A 16.században a törökök Nagyvázsonyt is megtámadták, és a település hol magyar, hol török kézen volt, de 1598-ban végleg visszafoglaltuk. Ezután a Zichy család birtokába került, akik kastélyt építettek. A várat nemigen lakták. A törökök a biztonság kedvéért még egyszer felgyújtották a várat. A település megállt a fejlődésben. A Rákóczi szabadságharc után a vár teljesen elveszítette jelentőségét, és soha nem is nyerte vissza. A várat az 1950-es évek táján ásták ki a föld alól, ahonnan csak a torony és a magasabb részek látszottak ki.

2. Csesznek

A Bakonyszentkirállyal összeépült település a Bakonyban található, Zirctől 11 km-re északra. A települést az 1200-as évekből ránk maradt írásos emlékek említik Cezneyc néven. A név szláv eredetű és jelentése: királyi hivatalt viselő. A Bakony sziklaszirtjeire épült várat a tatárjárás utáni nagy várépítkezési hullám szülte. Az első erősséget a sziklákra a Bana nembeli királyi kardhordozó, Jakab báró emeltette.

Ma, mint oly sok magyar várat, csak romjaiban láthatjuk. A cseszneki látogatás, mégis maradandó élmény lesz kicsiknek, nagyoknak. Csesznek leglátványosabb turisztikai emléke a Bakony kiálló szirtjeire épült vár. Az erősség alapjait 1263-ban építette Jakab trencséni ispán, aki nem mellesleg IV. Béla kardhordozója volt. A vár a magyar történelem folyamán sok tulajdonos kezén megfordult. Volt magánkézen és sokszor került királyi tulajdonba is. Jakab bárótól, az 1300-as évek végén, a Csákok vásárolták meg. Tőlük Károly Róbert csatolta a királyi birtokokhoz. Luxemburg Zsigmond azonban a Garai családnak adta, más birtokokért cserébe. Ekkor már 31 falu tartozott az uradalomhoz. Az 1500-as évek közepére a törökök benyomultak a Dunántúlra is. Csesznek végvári szerepet töltött be. Wathay Lőrinc várkapitány, a sors furmányaként, nem a törökök elleni harcokban esett el, hanem ittasan felrobbantotta magát és egy társát, amikor egy puskaporos löveget meggyújtott. A törökök kivonulása után a várat és a hozzá tartozó birtokot az Eszterházy család kapta meg. Ők a korra jellemző, barokk várkastéllyá alakították.

csesznek1csesznek2

Ma számos turista útvonal keresztezi egymást a faluban. Rengeteg szálláshely és étkezési lehetőség van a településen. A vár alatt húzódik a Kőmosó-szurdok, a Török fürdővel, ami a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutatóhelye. A vár pedig folyamatos felújítás alatt áll, és a Nemzeti Vármentő Programban is szerepel a Csesznek. Ne hagyjuk ki, hogy

a hegymászás szerelmesei is szívesen járnak ide, hiszen Cseszneken van az ország egyik legismertebb vasalt útja.

3. Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól.

szigliget1szigliget2

Martonfalvay Imre az ostromló sereg vezetője, átépíttette, kibővíttette a várat. A török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat. Szigliget vesztét egy villámcsapás okozta, amely abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, miszerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erősségnek. Ma a várnak csak romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogy hogyan is nézhetett ki egykor. Hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken járunk, mert fantasztikus a története, a kilátás a falu szépsége.

4. Bánd

A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk. A faluból kis turistaúton közelíthetjük meg. A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú területen helyezkedik el. Első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, feltehetően 1270 környékén, melyeket a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon valaha állt 1332-től már ismert Szent György várkápolnát. Első írásos említése 1309-re datálódik, Igmándi Lőrinc ekkor eladta a Castrum Scegh néven említett várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Az ő utódai vették fel később az Essegvári családnevet. Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, így Kőszegi Iván a félelmetes dunántúli oligarcha hadba vonult ellene.

band2band1

A támadók elfoglalták az erődítményt, és foglyul ejtették a birtokost és lófarkon hurcolva végeztek ki. Négy év múlva azonban a királyi hadak visszafoglalták a várat, melyet a király az uralkodóhoz hű Lőrinte fiának, Tamásnak juttatott vissza. A 15. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és egyéb helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ciszterna. Az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Zsigmond király elkobozta tőlük a várat és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá vonta. Az 1440-es években I. Albert király halála után támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel elfoglalta a várat, amit csak a bátaszéki csatában kivívott győzelem után tudott visszaszerezni a királypárti Essegvári család. A trónra lépő I. Ulászló mind a Rozgonyiakat, mind az Essegváriakat birtokba helyezte, ami újabb pereskedésekhez vezetett. Végül 1472-ben Essegvári György szerezte ténylegesen vissza az erődítményt családja számára. 1499-ben Essegvári Ferenc feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat. Rövidesen a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére költöztek, Essegvárat elhanyagolták. A vár pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínű, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata pusztította el.

A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, anyagait a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak. Feltárása és az ezzel párhuzamos műemléki megóvó munkálatok 2003-ban megkezdődtek. Előbb a délkeleti torony feltárása és restaurálása történt meg, majd a keleti és déli falak napvilágra hozatala.

5. Kisnána

A kisnánai vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették.

kisnana1kisnana2

Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót. 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

6. Simontornya

Simontornya környéke egykor mocsaras vidék volt. A település ennek a mocsaras vidéknek a legnagyobb szigetén épült és csupán két hídról volt elérhető. A település nevét adó vár az Árpád-korban épült és a középkorban és a reneszánsz idején élte virágkorát. Díszes és közismert várkastély volt az országban. Ma Tolna megye egyik kulturális központja. Budapestről a Pécs felé vezető úton, Székesfehérvárról a 63-as úton érhető el. Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277 után építette az első várat. Magas falakkal körbevett négyzet alapterületű egytornyos erődítményként kezdte el történetét a vár. Az alapító Simon leszármazott nélkül halt meg, így a település tulajdonjoga a királyra szállt vissza. 1324-ben I. Károly, János mesternek (budavári rector és óvári kapitány) adományozta. Az ő fia végrendeletében Lackfi Istvánra (erdélyi vajda) hagyta, a korabeli Magyarország legbefolyásosabb családjai közé tartoztak. Az ő idejükben történt a vár első továbbfejlesztése. Egy palotaszárny alakítottak ki, mellyel Magyarország legjelentősebb birtokközpontjává vált. A vár falain vannak azok a kő ablakkeretek, amelyek a hazai gótikus építészet első villantásai. 1397-től hosszabb pereskedés után a vár a Garai család kezére került. Garai László 1447-től volt az ország nádora, tehát ismét befolyásos család birtokolta az erősséget. 1448-ban Farkas László vette zálogba a várat és jelentős építkezésekbe kezdett. A vár köré védőövet építtetett. Elbontatta a tornyot és helyére egy új épületszárny került. A régi palotaépületet is továbbépült: az udvari homlokzat elé egy négy pilléren álló árkádsort emeltek.

simontornya1simontornya2

1482-ben Garai Jób szintén utód nélkül halt meg, így a vár ismét a koronára szállt. Az 1500-as évek elején Gergelaki Buzlay Mózes Mátyás király diplomatája a Jagelló-ház udvarmestere, művelt főnemes tett szert a vár tulajdonjogára. Az ő idején élte fénykorát a vár mind kulturális, mind építészeti szempontból. Az 1509-es átalakítás az ország legjelentősebb reneszánsz várkastélyává emelte Simontornyát. Buzlay a fővárosban a királyi építkezések befejeztével az ott felszabaduló mestereket, hívta el, hogy felépítse a saját reneszánsz központját. A külhoni udvarokat is megjárt, művelt nemes tökéletesen ismerte a kor építészeti követelményeit. A vár alaprajzát meghagyva, a régi gótikus épületeket átépítve tette a várkastélyt Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélyává.

A ma látható vár, a gótika és a reneszánsz tökéletes együttélését mutatja.

A belső terekben összesen hat kandallót fedeztek fel a rekonstruálók.

A falakat hatalmas falikárpitok takarták. Az udvar falait körbevették a fából készült függőfolyosók, amelyek az U-alakú udvarnak teljesen reneszánsz összképet biztosítottak.

7. Sirok

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedtünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

sirok1sirok2

A várat a régi birtokosa, a Bodon család építette a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánította, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezte ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősített. 1331-ben a király visszavette az adományt, és egy Ehenyk nevű cseh vitéznek adományozta. A vitéz halála után 1337-ben ismét királyi vár lett, és erős őrséggel látták el. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatta a várat, a munkálatok költségeit azonban Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagy fizette. A király ezért 2000 forint értékben neki adta zálogbirtokként. A vár alatti részen közben már kialakult a "szolgáló népek" telepe, amely alapja lett a hamarosan kialakuló községnek. Fordulatot jelentett a térség birtoklásában a Tari család megjelenése...

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár kalandos történetéről, KATTINTS IDE!

8. Tata

Aki ellátogat Tata városába, sok érdekes és értékes műemlék között, megnézheti a középkori Magyarország egyik jeles várát, vagyis annak romjait és megmaradt, helyreállított szárnyát. Festői környezetben, a tatai Öreg-tó partján álló, műemlékegyüttesben a korhű berendezések mellett, római kori, és az Esterházy család korabeli kiállítások is várják.

Magyarország legromantikusabb várát Luxemburgi Zsigmond építette az 1300-as évek végén. Ezután a Rozgonyi család zálogába került ahonnan csak I. Mátyás váltotta meg. Mátyás bővítette a várat két emeletessé, és kikövezett árkot húzatott a vár köré. Ezután fia Corvin János örökölte a várat, akitől II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csata után török csapatok portyáztak a környéken, de Gróf Cseszneky György sikeresen megvédte a várat. Ezután a Győrhöz tartozó végvári rendszerhez tartozott és a török csupán pár évig birtokolta. A visszafoglalás után egy nagyszabású haditechnikai fejlesztésbe kezdtek. Ekkor építették a külső várfalrendszer, és a ma is látható hatalmas vizesárkot. A bécsi ostromra vonuló Kara Musztafa nagyvezír a várat felrobbantatta 1683-ban. I. Lipót császár általános rombolási rendeletétől pedig a Rákóczi szabadságharc mentette meg.

tata1tata2

1727-ben a tatai uradalmat Esterházy József gróf, országbíró vásárolta meg. Ekkor épült a várhoz a mai napig a vár megközelítését elősegítő négy félköríves híd és közvetlen a várba érve a bal oldalon található udvarbírói épület cellákkal. Az épületbe kerültek az Esterházy család levéltára és a gyűjteményeik. Több cellát is kialakítottak még az épületben, és egy új kápolnát is építettek, amiben a raboknak tartottak misét, majd később az itt élő angolok használták az anglikán egyház szolgálatában. Az 1800-as évek végén egy nagy országos hadgyakorlat miatt átalakították az ablakokat, hogy itáliai gótikát idézzenek. A 20. század elején is építkezések, boltozások voltak a várban, ezek ismerté tették a várat, de történelmi hitelességet nem mutattak. 1945-ig volt az Esterházy család birtokában. 1955-től működik benne a Kuny Domokos Múzeum. 1965-től folynak ásatások a területen.

9. Csókakő

A Vértes hegység nyugati oldalának sziklaperemén épült erődítmény, Fejér megye egyetlen, viszonylag épen megmaradt vára. A hegy oldalából kinyúló dolomitplatóra épített vár, Székesfehérvárról mindössze 15 km-re található, északi irányban. Pár évtizeddel ezelőtt már szinte alig látszottak ki a romok a föld és növényzet alól, ma a környék legnagyobb turisztikai látványossága. Tövében halad el az Országos Kéktúra útvonala. Jelenleg is építés alatt áll és régészeti feltárásokat folytat a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. A honfoglalás után a Csákok kezébe került a terület, akik hosszú ideig uralták a környező birtokokat, feltehetően Csákvár központtal. Csókakő fekvése igen kedvező, innen felügyelték a Gaja-patak mentén lévő utat. A település és a vár említése elsőként egy 1299-ben kelt oklevélben található. A Csákoktól Anjou Károly szerezte meg, mert nem akarta, hogy egy számára is veszélyes birtoktömb alakuljon ki.

csokako1csokako2

A Csókakői vár várnagya a vármegye ispánja volt. 15. században a Rozgonyi család kezére kerül. Rozgonyi István 1428-ban megmentette az uralkodó életét, valószínűleg ezért kapta cserébe. A rozgonyiak után Corvin János és Bakócz Tamás is a vár tulajdonosai közé tartoztak. 16. században elvesztette a jelentőségét, hiszen a török seregekkel szemben egy ekkorka erősség képtelen volt felvenni a harcot. 1543-ban Szulejmán serege elfoglalta a közeli Székesfehérvárt. 1544-ben Ahmed fehérvári bég előtt kardcsapás nélkül megnyitották Csókakő kapuit. Innentől fogva a törökök előretolt helyőrsége volt, mindössze 33 janicsárral a falai között. 1687 őszén szabadult fel. 1850 körül Rómer Flóris ismerte fel a hely régészeti jelentőségét.1885-ben került sor az első felmérésre. A várat 1953-ban nyilvánították csak műemlékké. 1960-ban elkezdődött egy helyreállítás és ásatás, de félbemaradt. 1995-ben megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága, és szó szerint a földből kiásott köveket kezdték el visszaépíteni a falakra. Azóta vannak régészeti feltárások is a vár területén. Ez jelenleg is, nagy erőkkel zajlik, és mára kezd kirajzolódni a vár eredeti formája. Pár éve helyreállították a kaputornyot és a kápolnát modern és régi technológiákkal. Valamint a vár szerepel a Kormány vár helyreállítási programjában is.

Talán nemsokára régi pompájában ragyog majd, őrizve a Móri árok csodálatos látványát a Vértes oldalából.

10. Várpalota

Székesfehérvár és Veszprém, a királyok és királynők városa közötti, fontos útvonalon a 13. században a Bakony lankáin egy kicsinyke vár épült. közel száz évvel később Bátorkő néven nevezik a Keleti-Bakony szirtjein magasodó erődítményt. A dolomit sziklacsúcsok azonban nem teszik lehetővé, hogy a várat tovább fejlesszék, ezért a 14. században az Újlaki család a Bakony domborulatai melletti medencében építtet magának egy U-alaprajzú épületet. Ez a mai várpalotai vár alapja. 1397-ben említik az erődítményt először egy oklevélben palota néven. Újlaki Miklós 1445 előtt egy kör alaprajzú toronnyal, és egy kapuvédművel is megerősítette.

varpalota1varpalota2

Az 1445-ben rendeletet hoztak, hogy az engedély nélkül vagy zavaros körülmények között épített várakat földig kell rombolni. A palotai várat, öt másik társával együtt azonban nem tették a földdel egyenlővé. Az Újlaki család, aki a kora legnagyobb füldesúri hatalommal bíró családja volt 1526-ig, kihalásáig a vár birtokosa volt. Nevükhöz fűződik a monda, miszerint magát Mátyás királyt is megvendégelték e falak között, sőt Beatrix itt készült a fehérvári esküvőre és koronázásra, de ide küldte csapatait a koronáért Mátyás halála után, amit Corvin János a vérontás elkerülése végett át is adott, lemondva így a trónról. Egy újraházasodás révén a vár tulajdonjoga Móré Lászlóhoz került, a pécsi püspök testvéréhez. Móré részt vett a mohácsi csatában, és neve szerepel az Egri csillagokban is. Ellene Szapolyai János 1533-ban sereget küldött. Amikor a vár elveszni látszott, ő gyermekeit és vagyonát hátrahagyva menekült el. Később török fogságba esve Török Bálinttal és Maylád Istvánnal együtt, az isztambuli Héttoronyban halt meg.

Ha bővebben szeretnél olvasni a vár egykori lakóiról, KATTINTS IDE!

+1 Bátorkő

A vár romjai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, és szinte mesébe csöppenve érezzük magunkat. A hatalmas dolomit szirtre épített erősség idősebb, mint a pár kilométerre fekvő palotai vár. A 13. században épült, igazi vadregényes környezetben, hogy felügyelje a Fehérvár és Veszprém közötti fontos útvonalat.

Az Újlakiak palotai építkezése után azonban folyamatosan veszített jelentőségéből, és a törökök után teljesen lakatlanná válva, a mai napig pusztul. Ezért évszázadok óta nevezik Pusztapalotának.

batorko1

Bátorkő

kulavar1

Kulavár

+2 Kulavár - Szabadbattyán

Székesfehérvártól csupán 10 kilométerre a Balaton felé, a 7-es számú főút közvetlen közelében található Kulavár, Szabadbattyán belterületén. Volt őrtorony, de lerombolták, majd felépítették, később magtár lett, ma múzeum. Már az 1300-as években királyi vámszedőhely állt itt. Az itt szolgálóknak építettek vastagfalú támpillérekkel megerősített őrtornyot. 1398-tól a grófi Battyányi család tulajdona volt. Valamennyi hadászati jelentősége csak az 1541-ben bevett fehérvári vár elfoglalása után volt. A törökök előbb lerombolták, majd újraépítették: palánkfallal és vizesárokkal is körbevették. 1568-ban a védők létszáma 109 főnyi zsoldos volt. A török uralom alatt, elővárként működött, innen vitték a hírt, ha nagyobb Habsburg sereg érkezett.

"E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben, és katonái naponta háromszor-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz-folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek."

- írta Evlia Cselebi, török utazó. A keresztény csapatok újra 1601-ben vonultak be falai közé, de véglegesen csak 1687-ben sikerült megtartani a Habsburg zsoldosoknak. A körülötte lévő palánkvár idővel elpusztult, magát a gótikus lakótornyot magtárrá alakították. Ma Fejér megye török kori emlékeit bemutató múzeumként működik. Épületét 1970-es években újították fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Három nap alatt beleszerettünk Zalába – bivalyrezervátum, kenutúra és gyógyító termálvíz tette felejthetetlenné az őszi utunkat
A természet szépsége mellett a helyi ízek is rabul ejtettek bennünket: megkóstoltuk a zalai dödöllét és a prószát, és a vidék híres fehérborait sem hagytuk ki. Most pedig megmutatjuk, mik azok az élmények, amiket egy őszi zalai kiruccanás során semmiképp sem érdemes kihagyni!


Amikor szeptember végén a férjemmel Zalakaros felé vettük az irányt egy, a szeretunkzala.hu által szervezett sajtóút keretében, még nem sejtettük, mennyi élményt és látnivalót tartogat számunkra ez a három nap. Ahogy közeledtünk a zalai dombok ölelésében megbúvó kisváros felé, a friss levegő és a színesedő lombok már egyértelműen jelezték az ősz közeledtét. Szállásunk a Hotel Karos Spa****-ban volt, amelynek kényelmes szobái és tágas wellnessrészlege tökéletes bázist adtak a környék felfedezéséhez.

A természet szépsége mellett a helyi ízek is elvarázsoltak bennünket: megkóstoltuk a zalai dödöllét és a prószát, sőt a vidék híres fehér borait sem hagytuk ki.

Három nap alatt minden érzékszervünket elvarázsolta Zala, és rájöttünk, mennyi titok és öröm rejlik ezen a tájon. Tarts velünk, megmutatjuk, milyen élmények várnak, ha ősszel te is belevágnál a környék felfedezésébe!

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

Utazásunk első napján, még mielőtt bejelentkeztünk volna a szállodába, a Zalakomárban található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum felé vettük az irányt. Bár az idő borongós és kissé esős volt aznap, ez semmit nem vett el a hely különleges hangulatából. A szépen karbantartott, hatalmas területen tanösvény vezet végig, amelynek állomásain közelebbről is megismerhettük a szabadon legelésző és dagonyázó bivalyokat. Nem véletlenül számít ez a hely igazi kuriózumnak:

itt él Magyarország legnagyobb látogatható bivalycsordája.

A rezervátum nem csupán élmény a látogatóknak, hanem a hazai bivalyállomány fennmaradásában és a génmegőrzésben is kulcsszerepet játszik. Mi szerencsések voltunk, hiszen a csorda egészen közel legelészett hozzánk, így testközelből élhettük át ezeknek a hatalmas, mégis békés állatoknak a jelenlétét. A kilátóból és a távcsövek segítségével nemcsak a távolabb dagonyázó bivalyokat láthattuk, hanem az ürgék fürge mozgását is megfigyelhettük – különleges élmény volt együtt látni ezeket a különleges állatokat.

A rezervátum egész évben nyitva tart, így bármikor érdemes felkeresni őket. A gyerekeket állatsimogató és játszótér várja, az istállóban pedig régi fotók és a hagyományos bivalytartás eszközei idézik fel a múltat. A fogadóépületben a Kis-Balaton gazdag élővilágát bemutató tárlat kapott helyet, és itt könyveket vagy apró ajándéktárgyakat is lehet vásárolni. A területet kényelmes tempóban körülbelül egy óra alatt be lehet járni, de aki még különlegesebb élményre vágyik, dzsipes legelőtúrán is részt vehet. Így nemcsak a bivalyokhoz kerülhet közelebb, hanem a tájat is egy egészen más szemszögből ismerheti meg.

A képen a nemrég születő bivaly ikerborjak, akikkel volt szerencsénk találkozni

Fotó: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

Szállásunk: Hotel Karos Spa****

A kellemes sétánk után délután három órakor érkeztünk meg a Kis-Balaton természetvédelmi terület szomszédságában elhelyezkedő, Hotel Karos Spa****-ba, és már az első pillanatban tudtuk, hogy itt különleges napok várnak ránk. Ahogy beléptünk az előcsarnokba, a nemes kő és fa felhasználásával készült recepciós pult, valamint a hallban található pasztellszínek arannyal való kombinálása nem csak minőségi érzést kelt a látogatókban, de eleganciát is tükröz. Ahogy elkezdtük felfedezni a szállodát, a hatalmas, világos terek, a természetes fa dekorációk és a letisztult berendezés között sétálva olyan érzésünk támadt, mintha egy nyugalmat árasztó oázisba érkeztünk volna. Minden részlet a pihenést és a kikapcsolódást szolgálja, a hangulat pedig már az első pillanattól kezdve lelassítja az embert. Az otthonos hangulatot a személyzet kedvessége és segítőkészsége csak tovább erősítette – végig azt éreztük, hogy valóban gondoskodnak rólunk.

A szálloda 2004-es megnyitása óta Zalakaros egyik legnagyobb és legnépszerűbb szállodája, amely 253 kényelmes szobával várja vendégeit.

2022-ben a Kisfaludy program keretében jelentős felújításon esett át, így ma már még modernebb környezetben, megszépült terekkel és kényelmesebb szobákkal várja a vendégeket.

Mi a negyedik emeleten kaptunk helyet, és ahogy beléptünk a tágas, ízlésesen berendezett szobába, azonnal úgy éreztük, hogy magunk mögött hagytuk a hétköznapok rohanását, és teljesen rá tudunk hangolódni a zalai feltöltődésre. A szobához erkély is tartozott, ahonnan a kültéri medencékre és a környező tájra nyílt kilátás – reggelente innen néztük, ahogy a párás zalai dombokat lassan bevilágítja a napfény, este pedig a medence fényei adtak békés hátteret a pihenéshez.

 

Wellness- és fitneszvilág

A szobánk elfoglalása után természetesen első dolgunk volt a hotel wellnessrészlegének felfedezése. A Hotel Karos Spa****- igazi különlegessége a 4000 négyzetméteres wellness- és fitneszvilág, amelyben mindenki megtalálhatja a számára tökéletes kikapcsolódási formát. Öt beltéri és két szezonálisan működő kültéri medence közül lehet választani: az aktív pihenést kedvelők úszhatnak a beltéri vagy a kültéri sportmedencében, a felfrissülni vágyók élvezhetik az élménymedencék masszázs- és élményelemekkel teli világát, míg a relaxálásra vágyók ellazulhatnak a pezsgőfürdőben. A legkisebbek számára külön pancsoló biztosítja a játékos vízi élményeket, a kültéri élménymedence pedig egy sekélyebb résszel gondoskodik a gyerekek biztonságos fürdőzéséről. Mi magunk is kipróbáltuk a medencéket és a szaunákat, és mindenhol magas színvonalú élményekben volt részünk. A szaunázás után igazán frissítő érzés volt a jégbarlangban lehűteni magunkat. Ami pedig különösen emlékezetes volt a hotel saját termálmedencéje (37-39°C), ahol egy elkülönített helyen csendes környezetben, zavartalanul lehetett ellazulni.

Ha pedig megéheznél a fürdés vagy szaunázás közben, a wellnessrészleg mellett kialakított Food Gardenben könnyedén felfrissülhetsz. A wellnessvilággal közvetlenül összeköttetésben álló étteremben frissítő italok, ízletes kávévariációk és koktélkülönlegességek várják a vendégeket. A kínálatban könnyű saláták, napi menük, grillételek és desszertkülönlegességek is szerepelnek – tökéletes választás, ha a pihenés mellé egy finom ebédet vagy gyors harapnivalót keresel.

A szálloda másik büszkesége a Yasmine Beauty & Medical Spa, ahol több mint százféle kezelés közül lehet választani. A gyógytorna és a balneoterápia mellett olyan különleges élmények várnak, mint a csokoládémasszázs, a lávaköves kezelés vagy épp az aromaolajos, relaxáló programok. Mi egy vörösboros pezsgőfürdővel indítottuk a kikapcsolódást, majd a kékszőlő-illatú, meleg olajos masszázs alatt teljesen elengedtük magunkat. A masszőrök kezei nyomán úgy éreztük, mintha minden feszültség és gondolat feloldódna bennünk – ennél tökéletesebb kezdést nehezen tudtunk volna elképzelni a hétvégénkhez.

Playgarden

És ha mindez még nem lenne elég, idén májustól egy vadonatúj játékbirodalom is várja a vendégeket, így a kényeztetés után természetesen mi is megnéztük magunknak ezt a programlehetőséget is.

A több mint 350 négyzetméteren kialakított Playgardenben 35 különböző játék közül lehet választani – ezek közül 11 teljesen ingyenes, 22 pedig zsetonos rendszerben működik.

Az interaktív játékok mellett Xbox sarok, Neo Xperience interaktív fal, mini bowling, biliárd, léghoki és további kihívások is várják a látogatókat.

a sajtóúton velünk tartó csapattal hamar azon kaptuk magunkat, hogy felnőttek és gyerekek együtt vetélkednek, nevetnek és szurkolnak egymásnak. A hangulat pillanatok alatt felszabadulttá vált, és ahogy egyik játéktól a másikig haladtunk a villódzó neonfények között, egyre inkább úgy éreztük, mintha visszacsöppentünk volna a régi, retro játéktermek világába. El is veszítettük az időérzékünket: pillanatok alatt eltelt egy óra, észre sem vettük, mennyire belemerültünk a játékba. Ez a hely tényleg mindenkinek tartogat valamit – akár családdal, barátokkal vagy párral érkezik az ember, garantált, hogy nevetéssel és jókedvvel telik itt az idő.

Éden Étterem

A szálloda -1. szintjén található Éden étteremben a nagy izgalmak után bőséges svédasztalos vacsora várt ránk, amely nemcsak választékában volt gazdag, hanem minden részletében érződött a figyelmesség is. A kínálat minden igényt kielégített: a klasszikus magyar ízek mellett nemzetközi fogások, könnyű saláták, változatos köretek, friss gyümölcsök és desszertkülönlegességek sorakoztak az asztalokon. Külön öröm volt számunkra, hogy az ételérzékenyekre is gondoltak, és a vegetáriánusok, vegánok vagy gluténérzékenyek is könnyedén találtak maguknak finomságokat. Az étterem légköre elegánsan modern, mégis barátságos volt: színes, kényelmes enteriőr, ahol nyugodtan lehetett élvezni az étkezéseket.

Az ételek mögött érezhető volt a helyi hagyományok tisztelete is – a konyhafőnök a zalai specialitásokat sem felejti el: olyan fogások is előkerültek, mint a dödölle, a prósza vagy éppen a tócsni. Ez különösen tetszett nekünk, hiszen így az étteremben is megismerhettük a zalai gasztronómiát. Az itt töltött napok során minden reggel az Éden étteremben kezdtünk: a változatos kínálat mindig tartogatott valami újat. Friss pékáruk – amelyek helyi pékségből érkeztek –, gyümölcsök, hideg és meleg fogások, valamint a napindító kávé minden alkalommal tökéletes alapot adtak a programokhoz.

Szállodai programok

Megtudtuk, hogy a szállodában időről időre különleges programokat is szerveznek – ilyen például a hangtálas fürdőzés, amelyen mi is részt vettünk, és egészen egyedülálló élményt nyújtott. A nagymedencében lebegve, miközben a hangtálak mély, rezonáló hangjai körülöleltek, és a fények a plafonon táncoltak, olyan meditatív állapotba kerültünk, amit ritkán él át az ember. Ez jóval több volt, mint egy egyszerű wellnessprogram – igazi lelki feltöltődés, amikor a test és az elme egyszerre pihenhet meg.

A hangtálas fürdőzés mellett számos más programlehetőség is várja a vendégeket, így ősszel és télen sem kell attól tartani, hogy unatkoznánk. Kreatív foglalkozások, családi programok, tematikus esték és nyugodt wellness-élmények is szerepelnek a kínálatban, így mindenki könnyen megtalálhatja a számára tökéletes kikapcsolódást.

Ahol a pihenés nem kor kérdése – bemutatkozik a Senior65 csomag

Külön említést érdemel a szálloda új Senior65 csomagja, amely kifejezetten a 65 év feletti vendégek számára kínál kedvező árú, mégis tartalmas pihenést. A szeptemberben bevezetett ajánlat a négycsillagos kényeztetést a megfizethetőséggel ötvözi – napi egy gyógykezeléssel, korlátlan uszoda- és szaunavilág-használattal, fitneszteremmel, bőséges svédasztalos reggelivel és egytálételes vacsorával. Különleges lehetőség ez azoknak, akik szeretnének aktívan, mégis nyugodt tempóban feltöltődni egy olyan helyen, ahol minden adott a testi-lelki megújuláshoz. A hotel célja, hogy ezzel az ajánlattal a szépkorú vendégek számára is megmutassa: a zalai feltöltődés valóban minden generációnak szól, az év bármely szakában.

Dóka Éva Pincészet borkóstoló

Az egyik este különleges programban volt részünk: vacsora után a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet borkóstolóján vehettünk részt. A hangulat már az első pillanattól barátságos és közvetlen volt – Tarsoly Róbert borász nemcsak kóstoltatott, hanem szenvedéllyel mesélt is nekünk a szőlőművelésről és a borászat mindennapjairól. Miközben hallgattuk, mi friss, gyümölcsös fehérborokat, valamint egy igazi különlegességet, a murcit is megízleltük (szerk.: a murci a szőlőből készülő must erjedésének átmeneti szakaszában lévő, édes, enyhén szénsavas ital, amely a must és a kész bor között helyezkedik el). Ritka alkalom, hogy valaki épp az erjedés köztes fázisában kóstolhatja meg a szőlő nedűjét – számunkra ez igazi gasztronómiai kuriózum volt.

Az este során szó esett a Zalai borvidékről is, amely ugyan kicsi, de különleges természeti adottságainak és elhivatott borászainak köszönhetően egyre inkább visszakerül a figyelem középpontjába. Ennek egyik legizgalmasabb példája a helyi borászok összefogásával létrehozott közösségi bormárka, a Hegyke – egy friss, üde, virágos-gyümölcsös fehérbor, amely hűen tükrözi a zalai termőtáj sokszínűségét. Természetesen ezt is megkóstolhattuk az este folyamán, és nem véletlen, hogy rögtön az egyik kedvencünk lett.

A borvidék arculatát ma leginkább a könnyed, jó savú, elegáns fehérborok határozzák meg – olyan tételek, amelyek nem hivalkodóak, mégis karakteresek. Mi pedig ezen az estén pontosan ezt éreztük: minden korty a vidék tisztaságát, könnyedségét és vendégszeretetét hordozta magában.

Kenutúra a Kis-Balatonon

Másnap a Kis-Balaton felé vettük az irányt, a szállodától mindössze húszperces autóútra található ez a különleges vidék. A Kányavári-sziget környékén egy izgalmas kétórás kenutúrán vettünk részt a Kányavári Kenutúra szervezésében. Ötfős csoportokban eveztünk, miközben a nád susogása, a víz tükörsima felszíne és a madarak hangja egy másik világba repített minket. A napsütéses, nyugodt időjárás tökéletes hátteret adott az élményhez: zavartalan, sima vízen evezhettünk.

Útközben gémeket, kócsagokat, hattyúkat is láttunk, és egy pillanatra még egy jégmadár is felvillant előttünk - szinte mintha csak nekünk mutatta volna meg magát.

Ez volt számomra a hétvége legszebb élménye: ringatózni a vízen, hallgatni a természet hangjait, és közben a túravezetőnktől hallani mindazt, amit csak egy igazi helyismerő tud. Nemcsak szakavatott vezető volt, hanem a Kis-Balaton megszállott tisztelője is – minden mondata mögött ott volt a természet iránti szeretet.

A szigetet a kenuzás után is érdemes volt felfedezni: a Kányavári-sziget 1,5 kilométeres tanösvénye, szalonnasütő helyei, kilátói és horgászati lehetőségei mind egy lassabb, természetközelibb napra csábítanak. A sziget ikonikus, 1980-as években épült hídjáról varázslatos panoráma nyílik a vízre – innen indul a Búbos vöcsök-tanösvény is. Érdemes pár percet megállni a hídon, és csak gyönyörködni a fentről látható vízi világban.

A 15 állomásból álló, 2 kilométeres tanösvényen megismerhettük a környék egyedülálló madárvilágát, a sziget denevérpopulációját valamint a Kis-Balaton végzett vízügyi tevékenységeket is. A hatalmasra nőtt fák árnyékában sétálva, a madarak csiripelését hallgatva könnyű megérteni, miért inspirálta ez a táj Fekete Istvánt, amikor megírta a Tüskevárt – és hogy miért vált a Kis-Balaton az egyik legkülönlegesebb, leginkább szerethető magyar vidékké.

Egy nap a természetben – Erdészkilátótól termáltóig

A harmadik napot a 23 méter magas Zalakarosi Erdészkilátónál kezdtük, amely a szállodától mindössze tíz percnyi autóútra található, a Zalakarosi Parkerdőben, közvetlenül a Csiga-túra tanösvény szomszédságában. A 91 lépcsőt megmászva a kilátás minden fáradtságot kárpótolt: elláttunk egészen a Kis-Balatonig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiig és a Somogyi-dombságig. A friss, hűvös reggeli levegő és a madárcsicsergés tökéletes kezdést adott a napnak.

Ezután bejártuk a Csiga-tanösvényt is, ahol kedves információs táblák segítségével ismerkedtünk meg az erdő élővilágával. Az őszi avarban rengeteg gombát fedeztünk fel, miközben a fák közül átszűrődő napfény aranyba vonta az erdőt. A kilátó környékéről több tanösvény, nordic walking kör és kerékpárút is indul – egyértelmű, hogy ide érdemes lesz visszatérni, ha legközelebb több időt tudunk a természetben tölteni.

A múlt nyomában – a zalamerenyei Pálos malom

A következő állomásunk a zalamerenyei Pálos malom volt, ahová az Erdészkilátótól jelzett ösvényen jutottunk el. Az útvonal mesébe illően kanyargott: erdős tájakon, szőlőhegyek között, völgyekbe bújó kis falvakon és a Gátvíz-patak mentén haladtunk. Egyszer csak feltárult előttünk a ma is működő malom, amelynek története egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza, amikor még az Örvényesi Pálos Kolostor birtokában állt.

Bár most épp zárva találtuk, könnyű volt elképzelni, milyen különleges élmény lehetne működés közben látni: hallani a malomkő surrogását, a hengerszék zakatolását, és megismerni, hogyan dolgoztak egykor a molnárok. A Pálos rend és az őrlés történetét bemutató kiállítás igazi időutazás lehet – érdemes előre tájékozódni a nyitvatartásról, hogy ez az élmény teljes legyen. Mi biztosan visszatérünk ide legközelebb.

Nyugalom a vízparton – a Zalakarosi Termáltó és Ökopart

Utolsó állomásunk a Zalakarosi Termáltó és Ökopart volt, amely a szállodától autóval mindössze öt, gyalog pedig nagyjából húsz perc alatt elérhető, közvetlenül a fürdő szomszédságában. A tó vizét a helyi, ásványokban gazdag termálvíz táplálja, így a természetes és a mesterséges elemek tökéletes harmóniában egészítik ki egymást.

A két partot híd köti össze, középen pedig egy kis sziget várja a pihenni vágyókat. A híd túlsó végén található a Fények meditációs pavilonja, ahol a nap sugarai finom mozgásukkal követik a fény változását – itt valóban meg lehet állni néhány percre és elcsendesedni. A tóparti erdőből induló Éger-tanösvény lábakon álló fapallókon vezet a fák között, miközben megismerhetjük a környék állat- és növényvilágát, és a gyerekeket még Tőzike tündér is várja az egyik fa tövében.

A gyerekek kedvence persze a játszótér, ahol homokozó, csészealj-hinta, mászóka és faház is várja őket, a játékok között pedig egy kis patak kanyarog. A fogadóépületnél a sövénylabirintus a látogatás zárópontja – most még csak szépségével hódít, de pár éven belül már elég magas lesz ahhoz is, hogy eltévedjünk benne. Az épület 15 méter magas kilátótornyából csodás panoráma nyílik a tóra és az erdőkre, a bátrabbakat pedig a 21 méteres csúszdatorony várja.

A hangok pavilonja, a vízi tipegők és a szabadtéri fitneszpark tovább színesítik a programot – a Termáltó és Ökopart igazi mindenkinek szóló, élménydús helyszín, ahol a pihenés és az aktív kikapcsolódás tökéletes egyensúlyban van.

Zala őszi arca – élmény minden érzékszervnek

Három nap alatt Zala és a Hotel Karos Spa*** minden oldalát megmutatta nekünk: a természet csendjét, a gasztronómiai különlegességeket, a játékos szórakozást és a testi-lelki feltöltődést. A szálloda minden apró részlete a pihenést szolgálja, a környék pedig végtelen számú lehetőséget kínál a felfedezésre. Ősszel különösen szép ez a vidék – a színes erdők, a gazdag madárvilág, a zamatos borok és a gyógyító termálvíz együttese olyan élményt nyújt, amit mindenkinek át kell élni. Mi biztosan visszatérünk még, ha egyszer megérzed Zala hangulatát, nem tudsz nem visszavágyni ide!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Egy elhivatott grófnőnek köszönhető, hogy újra életre kelhetett a nyugalom elegáns szigete, a Château Bela Kastély
Egy festői szépségű szlovákiai vidéken található a romantikus, gyönyörűen felújított és berendezett kastély, amely a története során volt elegáns otthon, börtön és vegyi üzem is. Mára azonban régi pompájában tündököl, és bárki megcsodálhatja.


Esztergomtól szinte egy ugrásra, a festői szépségű szlovákiai borvidéken, található a Château Bela kastélyszálló. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, modern luxussal. A régi tulajdonosok leszármazottjai nem hagyták magára a már lepusztult családi fészket, és emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítették a Csipkerózsika-álomból.

A 18. századi, francia barokk stílusú épület mára elegáns kastélyként várja a látogatók, akár érdeklődő turistaként, akár szállóvendégként, vagy egy különleges rendezvény résztvevőjeként.

Vendéglátóink egy felkészült, régi munkatársukkal kalauzoltak végig minket az épületben, ahova bárki betérhet egy vezetett sétára, vagy egy kis lazításra.

Képgaléria: A kastély és a park (Fotókért kattints a képre)

Nemzedékek alakították

A kastély története a 18. századig nyúlik vissza. Az építkezést Jánoš Terstyánsky kezdte meg, majd Jakab Mayer építész tervei alapján nyerte el mai formáját. A benne található kápolnát 1780-ban szentelték fel. Abban az évben lett új tulajdonosa is a kastélynak, Pál Sherdahelyihoz került.

A birtokot 1834-ben Antal Baldacci, egy korzikai nemes vásárolta meg. Ő további, jelentős bővítéseket hajtott végre rajta. Védműveket, vízárkokat és parkot alakíttatott ki, a belső terekbe pedig keleti műalkotásokat és különleges bútorokat hozatott. 1864-ben családi kriptát is építtetett a kápolna alá.

A kastélyt később Zsigmond Brodi, majd Adolf von Ullmann, végül fia, Ullmann György birtokolta. A háború miatt a család 1945-ben Svájcba emigrált. Ezt követően a csehszlovák kormány vette át az épületet, amelyet először börtönként, majd vegyi üzemként használtak. Közben az eredeti berendezéseket megsemmisítették, a falakat lefestették.

1990-ben a kastély a Nemzeti Örökség részévé vált. Végül

2000-ben Ilona von Krockow grófnő – Ullmann György unokája – döntött úgy, hogy visszaadja régi szépségét a kastélynak, ezért visszavásárolta az államtól. A grófnő elkötelezetten kezdett neki a felújításnak. Figyelembe vette a múltat, de saját stílusát is hozzáadta az épülethez.

A célja az volt, hogy olyan helyet hozzon létre, ahol különböző kultúrák képviselői találkozhatnak.

Illona von Krockow öröksége

A grófnő sokat hallott a kastélyról, de a háború után csak a '90-es években látogatta meg az akkor már nagyon lepusztult épületet, mikor férjével egy vadászat miatt Magyarországra érkezett. Bár elkeserítette a látványt, de komoly lehetőséget látott annak felújításában. Szinte küldetésének érezte, hogy helyreállítsa az épületet, hogy az újra a régi szépségében pompázzon. Sok akadályt kellett legyőznie, a szakemberektől a hivatalos ügyekig, de a rekonstrukció jó hozadáka volt még többek között, hogy munkát adott a környékbelieknek. Azt szerette volna, ha a kastély nem egy elhagyott, üres épület, hanem élettel telik meg, akkor is, ha a család nem tartózkodik éppen ott. Ezért találta ki, hogy egy olyan hely legyen, ahol a különböző országokból és kultúrákból érkező emberek találkozhatnak. A projektbe a családtagokat is bevonta, különösen a fiatalabbakat. A grófi családnak ma csak egy kis lakrésze van, és amikor éppen ott tartózkodnak, akkor nem vonulnak külön, hanem a vendégekkel étkeznek, találkoznak, és segítik továbbra is a grófnő álmának megvalósulását.

Miután a felújítási munkálatok 2008-ra befejeződtek, azóta a Château Bela hotelként és rendezvényhelyszínként működik elsősorban. A grófnő halála után három gyermeke és a munkatársak gondoskodnak nagy szeretettel arról, hogy a kastély olyan legyen, amilyennek Ilona von Krockow megálmodta. Így most is gyönyörű és inspiráló a ház és a kert is.

A kastélyban 48 stílusosan berendezett Deluxe szobát és lakosztályt alakítottak ki, válogatott antik bútorok és különleges bútorszövetek, gyönyörű kiegészítők és dekorációk segítségével.

Képgaléria: A kastély belső terei (Fotókért kattints a képre)

A gasztronómia kiemelt szerepet kap

A gasztronómiai élményekre is nagyon odafigyelnek a Château Belában. A vendégek reggelijüket a napfényes Salóne d’Or teremben fogyaszthatják el, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a kastély kertjére. Az étterem friss, helyi beszállítóktól származó alapanyagokkal dolgozik, a fűszerek és zöldségek a kastély saját kertjéből érkeznek. Az Étterem Vinotéka szezonális fogásokat kínál, amelyeket a kandalló mellett vagy a teraszon is el lehet fogyasztani. A Lobby Bárban kiváló whisky, rum és borok kóstolhatók. Nyáron pedig a Medence Bár a mesés kertben várja a vendégeket.

A kastélyhoz saját borászat is tartozik, a szőlőültetvények Mužla és Bela községek határában találhatók. Itt készülnek azok a borok – köztük a Riesling és a Cabernet Sauvignon –, amelyeket Szlovákiában és külföldön is elismernek. A borokat borvacsorákon és sommelier-vezette borkóstolókon is meg lehet ízlelni.

Képgaléria: A kastély szép részletei (Fotókért kattints a képre)

Lazítás nyugalmas környezetben

A Château Bela a kikapcsolódásra vágyóknak is számos lehetőséget kínál. A SPA részlegen masszázs, fürdőház és privát SPA is elérhető, akár külső vendégek számára is. Emellett kültéri medence, fitneszterem, teniszpálya, e-bike túrák, lovaglás, íjászat, horgászat és csónakázás is szerepel a programkínálatban.

A kulturális programok között kastélytúrák, kertmozi, kreatív workshopok és kiállítások is szerepelnek. A BÉLArt kezdeményezés keretében helyi és nemzetközi művészek alkotásai is bemutatkoznak.

A kastélyt 30 hektáros angol park öleli körül, amelyben több mint 3000 rózsatő, levendula, gesztenyefák és hortenziák kaptak helyet. A parkban régi gyümölcsfák, szőlőültetvények és virágoskert is található. A környék természeti kincsei közé tartozik a közeli Párizsi mocsarak is, amely Szlovákia legnagyobb nádas vidéke.

A kastély kiváló azoknak is, akik szeretik felfedezni a környéket is: Párkány, Esztergom, vagy a Világi Winery borászat is rövid utazással elérhetők.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Dinnyési Várpark: rekorder vármakettek, Skanzen és kisvasút – Időutazás a Velencei-tó mellett
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja idén új attrakcióval bővült. Családoknak, iskoláknak és a nyugalmas kikapcsolódást, vagy a történelmi érdekességet keresőknek kihagyhatatlan.
szs - szmo.hu
2025. október 07.



Dinnyésre érdemes újra meg újra ellátogatni. Itt, miközben az időben visszafelé utazhatunk, minden évben újabb elemekkel bővül a Várpark, amit meg kell nézni, ki kell próbálni. Így volt ez ebben az évben is. A történelmi várak szerelmese, és a park megalkotója a vonatimádó kisfiával együtt létrehozta a kisvasútat, építettek pályát, állomást, beüzemelték Kost, a kismozdonyt. És itt nem állnak meg, mert jövőre még újabb dolgokkal bővítik a vonatozást is. De addig is lássuk, mi várt ránk egy szép koraőszi napon:

A dinnyési Várparkban különleges újdonsággal találkozhatnak a látogatók: idén adták át az

új, 540 méter hosszú hangulatos kisvasutat.

A szerelvény a park két hektáros területét kb. tíz perc alatt járja körbe, végighaladva a lenyűgöző Szentek Fala mentén. Közben élvezhetjük a vidéki hangulatot, a Skanzen épületeit, találkozhatunk a tanyasi állatokkal is.

A Várpark a világ egyetlen olyan makettparkja, ahol a középkori magyar várakat nemcsak kicsinyítve, hanem az eredeti anyagokból, kőből, fából, téglából építették meg. Jelenleg 49 építmény – köztük 47 vármakett, egy szekérvár és egy palánkvár – látható a parkban.

Ezek a történelmi Magyarország térképét követve, az eredeti helyüknek megfelelően helyezkednek el.

Képgaléria: A várak (Képekért kattints a fotóra)

A különleges szabadtéri kiállítás megálmodója, Alekszi Zoltán 2012-ben kezdett el foglalkozni az anyaghű vármakettek építésével. A munka minden esetben alapos kutatással indul: beszélt régészekkel, áttekintette a fellelhető dokumentumokat, ellátogatott ásatásokra, és csak ezután látott hozzá a kivitelezéshez. A célja mindig az volt, hogy a makettek minél pontosabban tükrözzék az egykor valóban létezett építményeket.

A Várpark különlegessége, hogy minden elem természetes anyagokból készült, műanyagot nem használnak. A kivitelezéshez például 60 tonna követ is hozatott a Bakonyból. Az építés során sok technikát sajátított el tapasztalati úton, előfordult, hogy egy-egy fal leomlott, de nem adta fel – ma már biztos kézzel építi újra a régi várakat.

A park területén kialakított sétány mentén 90 emlékoszlopon olvashatók a magyar uralkodók, fejedelmek és kormányzók nevei és tettei. Emellett a Várkutatók Emlékháza is megtekinthető, és többnyelvű információs táblák segítik az eligazodást a látogatóknak.

A Várpark mellett 2019-ben épült meg

az Árpád-kori skanzen, amely korhű formában mutatja be az egykori falusi életet.

A településen két fatemplom, veremházak, műhelyek, állattartó épületek, gémeskút, valamint fazekas kiállítás is helyet kapott. A templomkertben berendezett Magyar Oltárnál Szent István, Szűz Mária és Szent László szobra is látható, valamint az összes Árpád-házi szent is megjelenik.

Képgaléria: A Skanzen (Képekért kattints a fotóra)

A skanzenhez tartozik a 2024-ben elkészült 11. századi rotunda is, ahol Jézus életét mutatják be 101 szobor segítségével. A szomszédságban eredeti méretű palánkvár és honfoglalás kori szekérvár is látható.

A Szentek Fala 520 méter hosszú, és 1001 szent nevét sorolja fel.

A parkban emellett számos tematikus program is várja a látogatókat: lovagi hétpróbák, kézműves foglalkozások, történelmi előadások, tanösvény-látogatás, lovaskocsizás és gyerekprogramok is elérhetők. A parkba egyénileg és csoportosan is érkezhetnek a látogatók, oktatási céllal is szívesen fogadnak osztályokat. Az előadásokhoz, foglalkozásokhoz, valamint az étkezési lehetőségekhez előzetes egyeztetés szükséges. A parkban van büfé és kényelmes hely az étkezésre, beszélgetésre, pihenésre.

Az új kisvasút március és november között közlekedik, különböző időpontokban, az időszaknak megfelelően. A tavaszi és őszi szünetben, valamint ünnepnapokon is jár.

Képgaléria: A kisvasút (Képekért kattints a fotóra)

A Várpark megálmodója és kivitelezője eddig öt Guinness-rekordot tudhat magáénak – 2018, 2019, 2020, 2021 és 2023 –, és továbbra is új célokat tűz ki, folyamatosan fejleszti a parkot és a látnivalókat. A látogatók pedig rendszeresen találkozhatnak vele személyesen is, hiszen napközben gyakran felbukkan a várak között, és szívesen mesél a parkról, mutatja meg büszkeségeit, és elárul néhányt titkot a várépítés rejtelmeiről is.

A Várpark nyitva tartásáról és a programokról bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Három nap alatt beleszerettünk Zalába – bivalyrezervátum, kenutúra és gyógyító termálvíz tette felejthetetlenné az őszi utunkat
A természet szépsége mellett a helyi ízek is rabul ejtettek bennünket: megkóstoltuk a zalai dödöllét és a prószát, és a vidék híres fehérborait sem hagytuk ki. Most pedig megmutatjuk, mik azok az élmények, amiket egy őszi zalai kiruccanás során semmiképp sem érdemes kihagyni!


Amikor szeptember végén a férjemmel Zalakaros felé vettük az irányt egy, a szeretunkzala.hu által szervezett sajtóút keretében, még nem sejtettük, mennyi élményt és látnivalót tartogat számunkra ez a három nap. Ahogy közeledtünk a zalai dombok ölelésében megbúvó kisváros felé, a friss levegő és a színesedő lombok már egyértelműen jelezték az ősz közeledtét. Szállásunk a Hotel Karos Spa****-ban volt, amelynek kényelmes szobái és tágas wellnessrészlege tökéletes bázist adtak a környék felfedezéséhez.

A természet szépsége mellett a helyi ízek is elvarázsoltak bennünket: megkóstoltuk a zalai dödöllét és a prószát, sőt a vidék híres fehér borait sem hagytuk ki.

Három nap alatt minden érzékszervünket elvarázsolta Zala, és rájöttünk, mennyi titok és öröm rejlik ezen a tájon. Tarts velünk, megmutatjuk, milyen élmények várnak, ha ősszel te is belevágnál a környék felfedezésébe!

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

Utazásunk első napján, még mielőtt bejelentkeztünk volna a szállodába, a Zalakomárban található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum felé vettük az irányt. Bár az idő borongós és kissé esős volt aznap, ez semmit nem vett el a hely különleges hangulatából. A szépen karbantartott, hatalmas területen tanösvény vezet végig, amelynek állomásain közelebbről is megismerhettük a szabadon legelésző és dagonyázó bivalyokat. Nem véletlenül számít ez a hely igazi kuriózumnak:

itt él Magyarország legnagyobb látogatható bivalycsordája.

A rezervátum nem csupán élmény a látogatóknak, hanem a hazai bivalyállomány fennmaradásában és a génmegőrzésben is kulcsszerepet játszik. Mi szerencsések voltunk, hiszen a csorda egészen közel legelészett hozzánk, így testközelből élhettük át ezeknek a hatalmas, mégis békés állatoknak a jelenlétét. A kilátóból és a távcsövek segítségével nemcsak a távolabb dagonyázó bivalyokat láthattuk, hanem az ürgék fürge mozgását is megfigyelhettük – különleges élmény volt együtt látni ezeket a különleges állatokat.

A rezervátum egész évben nyitva tart, így bármikor érdemes felkeresni őket. A gyerekeket állatsimogató és játszótér várja, az istállóban pedig régi fotók és a hagyományos bivalytartás eszközei idézik fel a múltat. A fogadóépületben a Kis-Balaton gazdag élővilágát bemutató tárlat kapott helyet, és itt könyveket vagy apró ajándéktárgyakat is lehet vásárolni. A területet kényelmes tempóban körülbelül egy óra alatt be lehet járni, de aki még különlegesebb élményre vágyik, dzsipes legelőtúrán is részt vehet. Így nemcsak a bivalyokhoz kerülhet közelebb, hanem a tájat is egy egészen más szemszögből ismerheti meg.

A képen a nemrég születő bivaly ikerborjak, akikkel volt szerencsénk találkozni

Fotó: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

Szállásunk: Hotel Karos Spa****

A kellemes sétánk után délután három órakor érkeztünk meg a Kis-Balaton természetvédelmi terület szomszédságában elhelyezkedő, Hotel Karos Spa****-ba, és már az első pillanatban tudtuk, hogy itt különleges napok várnak ránk. Ahogy beléptünk az előcsarnokba, a nemes kő és fa felhasználásával készült recepciós pult, valamint a hallban található pasztellszínek arannyal való kombinálása nem csak minőségi érzést kelt a látogatókban, de eleganciát is tükröz. Ahogy elkezdtük felfedezni a szállodát, a hatalmas, világos terek, a természetes fa dekorációk és a letisztult berendezés között sétálva olyan érzésünk támadt, mintha egy nyugalmat árasztó oázisba érkeztünk volna. Minden részlet a pihenést és a kikapcsolódást szolgálja, a hangulat pedig már az első pillanattól kezdve lelassítja az embert. Az otthonos hangulatot a személyzet kedvessége és segítőkészsége csak tovább erősítette – végig azt éreztük, hogy valóban gondoskodnak rólunk.

A szálloda 2004-es megnyitása óta Zalakaros egyik legnagyobb és legnépszerűbb szállodája, amely 253 kényelmes szobával várja vendégeit.

2022-ben a Kisfaludy program keretében jelentős felújításon esett át, így ma már még modernebb környezetben, megszépült terekkel és kényelmesebb szobákkal várja a vendégeket.

Mi a negyedik emeleten kaptunk helyet, és ahogy beléptünk a tágas, ízlésesen berendezett szobába, azonnal úgy éreztük, hogy magunk mögött hagytuk a hétköznapok rohanását, és teljesen rá tudunk hangolódni a zalai feltöltődésre. A szobához erkély is tartozott, ahonnan a kültéri medencékre és a környező tájra nyílt kilátás – reggelente innen néztük, ahogy a párás zalai dombokat lassan bevilágítja a napfény, este pedig a medence fényei adtak békés hátteret a pihenéshez.

 

Wellness- és fitneszvilág

A szobánk elfoglalása után természetesen első dolgunk volt a hotel wellnessrészlegének felfedezése. A Hotel Karos Spa****- igazi különlegessége a 4000 négyzetméteres wellness- és fitneszvilág, amelyben mindenki megtalálhatja a számára tökéletes kikapcsolódási formát. Öt beltéri és két szezonálisan működő kültéri medence közül lehet választani: az aktív pihenést kedvelők úszhatnak a beltéri vagy a kültéri sportmedencében, a felfrissülni vágyók élvezhetik az élménymedencék masszázs- és élményelemekkel teli világát, míg a relaxálásra vágyók ellazulhatnak a pezsgőfürdőben. A legkisebbek számára külön pancsoló biztosítja a játékos vízi élményeket, a kültéri élménymedence pedig egy sekélyebb résszel gondoskodik a gyerekek biztonságos fürdőzéséről. Mi magunk is kipróbáltuk a medencéket és a szaunákat, és mindenhol magas színvonalú élményekben volt részünk. A szaunázás után igazán frissítő érzés volt a jégbarlangban lehűteni magunkat. Ami pedig különösen emlékezetes volt a hotel saját termálmedencéje (37-39°C), ahol egy elkülönített helyen csendes környezetben, zavartalanul lehetett ellazulni.

Ha pedig megéheznél a fürdés vagy szaunázás közben, a wellnessrészleg mellett kialakított Food Gardenben könnyedén felfrissülhetsz. A wellnessvilággal közvetlenül összeköttetésben álló étteremben frissítő italok, ízletes kávévariációk és koktélkülönlegességek várják a vendégeket. A kínálatban könnyű saláták, napi menük, grillételek és desszertkülönlegességek is szerepelnek – tökéletes választás, ha a pihenés mellé egy finom ebédet vagy gyors harapnivalót keresel.

A szálloda másik büszkesége a Yasmine Beauty & Medical Spa, ahol több mint százféle kezelés közül lehet választani. A gyógytorna és a balneoterápia mellett olyan különleges élmények várnak, mint a csokoládémasszázs, a lávaköves kezelés vagy épp az aromaolajos, relaxáló programok. Mi egy vörösboros pezsgőfürdővel indítottuk a kikapcsolódást, majd a kékszőlő-illatú, meleg olajos masszázs alatt teljesen elengedtük magunkat. A masszőrök kezei nyomán úgy éreztük, mintha minden feszültség és gondolat feloldódna bennünk – ennél tökéletesebb kezdést nehezen tudtunk volna elképzelni a hétvégénkhez.

Playgarden

És ha mindez még nem lenne elég, idén májustól egy vadonatúj játékbirodalom is várja a vendégeket, így a kényeztetés után természetesen mi is megnéztük magunknak ezt a programlehetőséget is.

A több mint 350 négyzetméteren kialakított Playgardenben 35 különböző játék közül lehet választani – ezek közül 11 teljesen ingyenes, 22 pedig zsetonos rendszerben működik.

Az interaktív játékok mellett Xbox sarok, Neo Xperience interaktív fal, mini bowling, biliárd, léghoki és további kihívások is várják a látogatókat.

a sajtóúton velünk tartó csapattal hamar azon kaptuk magunkat, hogy felnőttek és gyerekek együtt vetélkednek, nevetnek és szurkolnak egymásnak. A hangulat pillanatok alatt felszabadulttá vált, és ahogy egyik játéktól a másikig haladtunk a villódzó neonfények között, egyre inkább úgy éreztük, mintha visszacsöppentünk volna a régi, retro játéktermek világába. El is veszítettük az időérzékünket: pillanatok alatt eltelt egy óra, észre sem vettük, mennyire belemerültünk a játékba. Ez a hely tényleg mindenkinek tartogat valamit – akár családdal, barátokkal vagy párral érkezik az ember, garantált, hogy nevetéssel és jókedvvel telik itt az idő.

Éden Étterem

A szálloda -1. szintjén található Éden étteremben a nagy izgalmak után bőséges svédasztalos vacsora várt ránk, amely nemcsak választékában volt gazdag, hanem minden részletében érződött a figyelmesség is. A kínálat minden igényt kielégített: a klasszikus magyar ízek mellett nemzetközi fogások, könnyű saláták, változatos köretek, friss gyümölcsök és desszertkülönlegességek sorakoztak az asztalokon. Külön öröm volt számunkra, hogy az ételérzékenyekre is gondoltak, és a vegetáriánusok, vegánok vagy gluténérzékenyek is könnyedén találtak maguknak finomságokat. Az étterem légköre elegánsan modern, mégis barátságos volt: színes, kényelmes enteriőr, ahol nyugodtan lehetett élvezni az étkezéseket.

Az ételek mögött érezhető volt a helyi hagyományok tisztelete is – a konyhafőnök a zalai specialitásokat sem felejti el: olyan fogások is előkerültek, mint a dödölle, a prósza vagy éppen a tócsni. Ez különösen tetszett nekünk, hiszen így az étteremben is megismerhettük a zalai gasztronómiát. Az itt töltött napok során minden reggel az Éden étteremben kezdtünk: a változatos kínálat mindig tartogatott valami újat. Friss pékáruk – amelyek helyi pékségből érkeztek –, gyümölcsök, hideg és meleg fogások, valamint a napindító kávé minden alkalommal tökéletes alapot adtak a programokhoz.

Szállodai programok

Megtudtuk, hogy a szállodában időről időre különleges programokat is szerveznek – ilyen például a hangtálas fürdőzés, amelyen mi is részt vettünk, és egészen egyedülálló élményt nyújtott. A nagymedencében lebegve, miközben a hangtálak mély, rezonáló hangjai körülöleltek, és a fények a plafonon táncoltak, olyan meditatív állapotba kerültünk, amit ritkán él át az ember. Ez jóval több volt, mint egy egyszerű wellnessprogram – igazi lelki feltöltődés, amikor a test és az elme egyszerre pihenhet meg.

A hangtálas fürdőzés mellett számos más programlehetőség is várja a vendégeket, így ősszel és télen sem kell attól tartani, hogy unatkoznánk. Kreatív foglalkozások, családi programok, tematikus esték és nyugodt wellness-élmények is szerepelnek a kínálatban, így mindenki könnyen megtalálhatja a számára tökéletes kikapcsolódást.

Ahol a pihenés nem kor kérdése – bemutatkozik a Senior65 csomag

Külön említést érdemel a szálloda új Senior65 csomagja, amely kifejezetten a 65 év feletti vendégek számára kínál kedvező árú, mégis tartalmas pihenést. A szeptemberben bevezetett ajánlat a négycsillagos kényeztetést a megfizethetőséggel ötvözi – napi egy gyógykezeléssel, korlátlan uszoda- és szaunavilág-használattal, fitneszteremmel, bőséges svédasztalos reggelivel és egytálételes vacsorával. Különleges lehetőség ez azoknak, akik szeretnének aktívan, mégis nyugodt tempóban feltöltődni egy olyan helyen, ahol minden adott a testi-lelki megújuláshoz. A hotel célja, hogy ezzel az ajánlattal a szépkorú vendégek számára is megmutassa: a zalai feltöltődés valóban minden generációnak szól, az év bármely szakában.

Dóka Éva Pincészet borkóstoló

Az egyik este különleges programban volt részünk: vacsora után a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet borkóstolóján vehettünk részt. A hangulat már az első pillanattól barátságos és közvetlen volt – Tarsoly Róbert borász nemcsak kóstoltatott, hanem szenvedéllyel mesélt is nekünk a szőlőművelésről és a borászat mindennapjairól. Miközben hallgattuk, mi friss, gyümölcsös fehérborokat, valamint egy igazi különlegességet, a murcit is megízleltük (szerk.: a murci a szőlőből készülő must erjedésének átmeneti szakaszában lévő, édes, enyhén szénsavas ital, amely a must és a kész bor között helyezkedik el). Ritka alkalom, hogy valaki épp az erjedés köztes fázisában kóstolhatja meg a szőlő nedűjét – számunkra ez igazi gasztronómiai kuriózum volt.

Az este során szó esett a Zalai borvidékről is, amely ugyan kicsi, de különleges természeti adottságainak és elhivatott borászainak köszönhetően egyre inkább visszakerül a figyelem középpontjába. Ennek egyik legizgalmasabb példája a helyi borászok összefogásával létrehozott közösségi bormárka, a Hegyke – egy friss, üde, virágos-gyümölcsös fehérbor, amely hűen tükrözi a zalai termőtáj sokszínűségét. Természetesen ezt is megkóstolhattuk az este folyamán, és nem véletlen, hogy rögtön az egyik kedvencünk lett.

A borvidék arculatát ma leginkább a könnyed, jó savú, elegáns fehérborok határozzák meg – olyan tételek, amelyek nem hivalkodóak, mégis karakteresek. Mi pedig ezen az estén pontosan ezt éreztük: minden korty a vidék tisztaságát, könnyedségét és vendégszeretetét hordozta magában.

Kenutúra a Kis-Balatonon

Másnap a Kis-Balaton felé vettük az irányt, a szállodától mindössze húszperces autóútra található ez a különleges vidék. A Kányavári-sziget környékén egy izgalmas kétórás kenutúrán vettünk részt a Kányavári Kenutúra szervezésében. Ötfős csoportokban eveztünk, miközben a nád susogása, a víz tükörsima felszíne és a madarak hangja egy másik világba repített minket. A napsütéses, nyugodt időjárás tökéletes hátteret adott az élményhez: zavartalan, sima vízen evezhettünk.

Útközben gémeket, kócsagokat, hattyúkat is láttunk, és egy pillanatra még egy jégmadár is felvillant előttünk - szinte mintha csak nekünk mutatta volna meg magát.

Ez volt számomra a hétvége legszebb élménye: ringatózni a vízen, hallgatni a természet hangjait, és közben a túravezetőnktől hallani mindazt, amit csak egy igazi helyismerő tud. Nemcsak szakavatott vezető volt, hanem a Kis-Balaton megszállott tisztelője is – minden mondata mögött ott volt a természet iránti szeretet.

A szigetet a kenuzás után is érdemes volt felfedezni: a Kányavári-sziget 1,5 kilométeres tanösvénye, szalonnasütő helyei, kilátói és horgászati lehetőségei mind egy lassabb, természetközelibb napra csábítanak. A sziget ikonikus, 1980-as években épült hídjáról varázslatos panoráma nyílik a vízre – innen indul a Búbos vöcsök-tanösvény is. Érdemes pár percet megállni a hídon, és csak gyönyörködni a fentről látható vízi világban.

A 15 állomásból álló, 2 kilométeres tanösvényen megismerhettük a környék egyedülálló madárvilágát, a sziget denevérpopulációját valamint a Kis-Balaton végzett vízügyi tevékenységeket is. A hatalmasra nőtt fák árnyékában sétálva, a madarak csiripelését hallgatva könnyű megérteni, miért inspirálta ez a táj Fekete Istvánt, amikor megírta a Tüskevárt – és hogy miért vált a Kis-Balaton az egyik legkülönlegesebb, leginkább szerethető magyar vidékké.

Egy nap a természetben – Erdészkilátótól termáltóig

A harmadik napot a 23 méter magas Zalakarosi Erdészkilátónál kezdtük, amely a szállodától mindössze tíz percnyi autóútra található, a Zalakarosi Parkerdőben, közvetlenül a Csiga-túra tanösvény szomszédságában. A 91 lépcsőt megmászva a kilátás minden fáradtságot kárpótolt: elláttunk egészen a Kis-Balatonig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiig és a Somogyi-dombságig. A friss, hűvös reggeli levegő és a madárcsicsergés tökéletes kezdést adott a napnak.

Ezután bejártuk a Csiga-tanösvényt is, ahol kedves információs táblák segítségével ismerkedtünk meg az erdő élővilágával. Az őszi avarban rengeteg gombát fedeztünk fel, miközben a fák közül átszűrődő napfény aranyba vonta az erdőt. A kilátó környékéről több tanösvény, nordic walking kör és kerékpárút is indul – egyértelmű, hogy ide érdemes lesz visszatérni, ha legközelebb több időt tudunk a természetben tölteni.

A múlt nyomában – a zalamerenyei Pálos malom

A következő állomásunk a zalamerenyei Pálos malom volt, ahová az Erdészkilátótól jelzett ösvényen jutottunk el. Az útvonal mesébe illően kanyargott: erdős tájakon, szőlőhegyek között, völgyekbe bújó kis falvakon és a Gátvíz-patak mentén haladtunk. Egyszer csak feltárult előttünk a ma is működő malom, amelynek története egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza, amikor még az Örvényesi Pálos Kolostor birtokában állt.

Bár most épp zárva találtuk, könnyű volt elképzelni, milyen különleges élmény lehetne működés közben látni: hallani a malomkő surrogását, a hengerszék zakatolását, és megismerni, hogyan dolgoztak egykor a molnárok. A Pálos rend és az őrlés történetét bemutató kiállítás igazi időutazás lehet – érdemes előre tájékozódni a nyitvatartásról, hogy ez az élmény teljes legyen. Mi biztosan visszatérünk ide legközelebb.

Nyugalom a vízparton – a Zalakarosi Termáltó és Ökopart

Utolsó állomásunk a Zalakarosi Termáltó és Ökopart volt, amely a szállodától autóval mindössze öt, gyalog pedig nagyjából húsz perc alatt elérhető, közvetlenül a fürdő szomszédságában. A tó vizét a helyi, ásványokban gazdag termálvíz táplálja, így a természetes és a mesterséges elemek tökéletes harmóniában egészítik ki egymást.

A két partot híd köti össze, középen pedig egy kis sziget várja a pihenni vágyókat. A híd túlsó végén található a Fények meditációs pavilonja, ahol a nap sugarai finom mozgásukkal követik a fény változását – itt valóban meg lehet állni néhány percre és elcsendesedni. A tóparti erdőből induló Éger-tanösvény lábakon álló fapallókon vezet a fák között, miközben megismerhetjük a környék állat- és növényvilágát, és a gyerekeket még Tőzike tündér is várja az egyik fa tövében.

A gyerekek kedvence persze a játszótér, ahol homokozó, csészealj-hinta, mászóka és faház is várja őket, a játékok között pedig egy kis patak kanyarog. A fogadóépületnél a sövénylabirintus a látogatás zárópontja – most még csak szépségével hódít, de pár éven belül már elég magas lesz ahhoz is, hogy eltévedjünk benne. Az épület 15 méter magas kilátótornyából csodás panoráma nyílik a tóra és az erdőkre, a bátrabbakat pedig a 21 méteres csúszdatorony várja.

A hangok pavilonja, a vízi tipegők és a szabadtéri fitneszpark tovább színesítik a programot – a Termáltó és Ökopart igazi mindenkinek szóló, élménydús helyszín, ahol a pihenés és az aktív kikapcsolódás tökéletes egyensúlyban van.

Zala őszi arca – élmény minden érzékszervnek

Három nap alatt Zala és a Hotel Karos Spa*** minden oldalát megmutatta nekünk: a természet csendjét, a gasztronómiai különlegességeket, a játékos szórakozást és a testi-lelki feltöltődést. A szálloda minden apró részlete a pihenést szolgálja, a környék pedig végtelen számú lehetőséget kínál a felfedezésre. Ősszel különösen szép ez a vidék – a színes erdők, a gazdag madárvilág, a zamatos borok és a gyógyító termálvíz együttese olyan élményt nyújt, amit mindenkinek át kell élni. Mi biztosan visszatérünk még, ha egyszer megérzed Zala hangulatát, nem tudsz nem visszavágyni ide!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk