TUDOMÁNY
A Rovatból

Videón, ahogy felrobban a világ legnagyobb űrrakétája a levegőben

A SpaceX szerint ennek ellenére sikeres volt a felbocsátás.

Link másolása

Nagy várakozás előzte meg a Starship kilövését, mert a tervek szerint ez az eszköz fog majd a Holdra és a Marsra menni. Az űrjárművet csütörtökön 15 óra 32 perckor kilőtték.

A fellövés után az első percekben rendben zajlottak a dolgok, de a két fokozat szétválása már nem sikerült és nem sokkal később a rakéta forogni kezdett, végül a levegőben felrobbant a jármű tesztverziója. Ekkor már több mint 2080 km/h-val száguldott.

A pillanat a videóban 48:52-nél látható:

Magyar nyelven a Spacejunkie előadása keretében követhetjük az eseményeket:

A világ legnagyobb űrrakétája, a SpaceX által épített Starship pénteken kapta meg a repülési engedélyt arra, hogy végrehajtsa első teljes tesztrepülését Texas államból indulva - írja az Időkép.

A Starship minden idők legnagyobb méretű és teljesítményű űrrakétája, teljes hossza 120 méter, a hajtóműveinek üzemanyaga metán. Tolóereje mintegy 8000 tonna, ami elegendő nagyjából 250 tonna szállítmány és 100 ember Marsra juttatásához. Az Elon Musk tulajdonában lévő űrhajózási vállalat, a SpaceX azzal a céllal építetette meg az űrrakétát, hogy előbb, 2025-ben az Artemis-3 misszió keretében a Holdra, majd ezt követően a Marsra juttasson embert.

Az első tesztrepülés a tervek szerint másfél órán keresztül tartott volna. A terv az volt, hogy a hordozórakéta a Mexikói-öbölbe zuhan, míg az űrhajó-egység, a Földet csaknem megkerülve, Hawaii közelében zuhan a Csendes-óceánba.

Az űrhajó indítása eredetileg hétfőre lett kitűzve, ugyanakkor az üzemanyagtöltés közben egy befagyott szelep miatt nem sikerült a megfelelő nyomást elérni, így biztonsági okokból a Starship indítását elhalasztották. Az indítást 40 másodperccel az indulás előtt fújták le.

A csütörtöki felszállást a SpaceX a robbanás ellenére sikeresnek ítélte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Brutális erekcióval járhat, ha megcsíp ez a pók
A tudósok rájöttek, hogy a merevedést a BZ371A nevű peptid okozza, amit laboratóriumban is sikerült előállítani. Ha a tesztek sikeresek lesznek, akkor egy új impotencia elleni gyógyszer készülhet belőle.

Link másolása

Jó ideje nagy divatja van a természetes gyógymódoknak, vannak egyesek, akik szerint az ördögtől való gyógszerekre rá se nézzünk, mert a természet mindenre bekészítette az orvosságot is. Viszont nem biztos, hogy minden természetes gyógymódot ki kellene próbálni. Ha például valaki erekciós zavarokkal küszködik, bármennyire is csábító, de ezt azért ne próbálja ki.

Hogy mit?

A brazil vándorpókot (Phoneutria nigriventer). Az állat arról híresült el, hogy csípése erekciót okoz. Pontosabban:

hosszú és fájdalmas erekciót, ami már nem játék.

Amellett, hogy egy ilyen, többórás mutatvány meglehet az utolsó erekciója is lehet a szerencsétlen áldozatnak, mivel ez az állapot visszafordíthatatlanul károsíthatja a péniszt. A többi tünet, ha tetszik mellékhatás erős fájdalom, remegés, görcsök, izzadás, gyengeség és pulzusszám-változás lehet, de akár halálos kimenetelű is lehet a találkozás.

A tudósoknak azonban szöget ütött a fejébe ez a brutális erekció, és elkezdték kutatni, milyen hatóanyag okozza a merevedést. Ez a BZ371A nevű peptid, amelyet laboratóriumban is sikerült előállítani. Az egereken végzett tesztek után remélhetőleg a vegyületet II. fázisú klinikai vizsgálatokban is kipróbálhatják, bevonva merevedési zavaroktól szenvedő klienseket. Nem tablettát terveznek, hanem helyi kezeléssel,

a péniszbe dörzsölve használnák, ami a pókméreg mellékhatását kiküszöbölve is képes merevedést előidézni.

A vegyület, az eddigi kísérletek tanúsága szerint minimális mennyiségű alkalmazással biztonságosan működik, és alig mutatható ki a véráramban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Karikó Katalin Nobel-díjat kapott - övé lett idén az orvosi-élettani elismerés
A magyar biokémikus Drew Weissman biokémikussal együtt kapta meg a díjat.

Link másolása

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.

Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák.

A jövőben terápiás fehérjék célba juttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet

- mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.

Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.

Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Egy Földnél is nagyobb titokzatos égitest létezhet a Naprendszerben
Tudósok szerint ez magyarázhatja a Kuiper-öv objektumainak különös mozgását. Az azonban biztos, hogy ez nem a sokat emlegetett „9. bolygó”, az ugyanis jóval messzebb lehet.

Link másolása

Furcsa mozgást tapasztaltak a tudósok a Kuiper-övben, úgy vélik, hogy ennek oka a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó lehet.

A szakértők magyarázata szerint arra már képesek vagyunk, hogy egy csillag fényváltozásaiból megállapítsuk, van-e körülötte olyan égitest, ami a mi Naprendszerünk gázóriásához hasonlíthat. De ezzel csak az exobolygókat (idegen csillag körül keringő bolygókat) lehet felfedezni. A Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatásához a már ismert égitestek mozgása segíthet. Így fedezték fel például a Neptunuszt.

Ezt a módszert használták kanadai és japán kutatók is, akik a The Astronomical Journalban írt tanulmányukban arról értekeztek, hogy

a Kuiper-öv objektumainak mozgása alapján valahol lennie kell egy viszonylag nagy égitestnek a Naprendszerben.

Patryk Sofia Lykawka, a Kanadai Egyetem tudósa, valamint Takashi Ito, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója szerint egy legalább Föld méretű bolygó magyarázhatja a Neptunusz pályájánál jóval messzebb lévő objektumok viselkedését.

Ez a bolygó mintegy másfélszer-háromszor akkora lehet, mint a Föld és közel 30 fokos pályán kering. Ez a bolygó azonban nem a "titkozatos 9. bolygó". Az ugyanis messzebb van és a tömege is jóval nagyobb lehet a Földnél.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Nap koronakidobódásán egy éve átrepült Solar Probe érdekes felfedezést tett
A vakmerő kísérletre az űridőjárás megfigyelése és előrejelzése miatt volt szükség. Ember alkotta eszköz ilyen közel még nem repült el a Nap közelében.
Kép: NASA - szmo.hu
2023. szeptember 21.


Link másolása

Jó egy évvel ezelőtt, 2022 szeptember ötödikén repült át a NASA automata űrhajója a Nap egyik koronakidobódásán. A speciálisan megépített jármű sértetlenül vészelte át a műveletet, és a nem mindennapi út során rengeteg mérést végzett, melyeknek kiértékelése máig is tart.

Az eredményeket nemrég tették közzé a The Astrophysical Journal című folyóiratban.

Egy 2003-as tanulmány szerint a koronakidobódások (CME-coronal mass ejection) kölcsönhatásba léphetnek a csillagunk körüli pályán keringő bolygóközi porral, és akár kifelé is nyomhatják a port. A CME-k a Nap külső légköréből vagy koronájából származó hatalmas kitörések, amelyek aktívan irányítják az űridőjárást,

veszélyeztethetik a műholdakat, megzavarhatják a kommunikációs és navigációs technológiákat, és akár a Föld elektromos hálózatait is üzemképtelenné tehetik.

Ha többet megtudunk arról, hogy ezek az események hogyan hatnak a bolygóközi porra, az

segíthet a tudósoknak jobban megjósolni, hogy a CME-k milyen gyorsan haladhatnak a Naptól a Földig,

megkönnyítve az előrejelzésüket.

A Parker Solar Probe, rövidítve PSP (magyarul: Parker napszonda), korábban Solar Probe+ vagy Solar Probe Plus amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására. A NASA első űreszköze, amelyet élő személyről, Eugene Parker asztrofizikusról neveztek el.

A PSP most figyelte meg először ezt a jelenséget. A CME egészen a Naptól mintegy 6 millió mérföldre lökte ki a port – ez körülbelül a Nap és a Merkúr közötti távolság egyhatoda –, de a megtisztított részben szinte azonnal betódult a Naprendszeren lebegő bolygóközi por. A tudósok csak most kezdik megérteni, hogy a bolygóközi por befolyásolja a CME alakját és sebességét. De további tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a kölcsönhatásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: