hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Videón, ahogy a Perseverance megérkezett a Marsra

A Perseverance mintegy 23 ezer felvételt küldött a marsi landolásról. A NASA most egy összefoglaló videóban mutatta meg, mi történt pontosan.
hirdetés

Mint arról mi is hírt adtunk, hét hónapos űrbéli utazás után megérkezett és február 18-án sikeresen landolt a NASA Perseverance nevű szondája a vörös bolygón. A NASA már korábban közzétette a Perseverance által készített első színes képeket.

Most azonban videón is láthatjuk, hogyan landolt a Perseverance a Marson.

A leszállás után a Perseverance több mint 30 GB adatot küldött el a Földre, ami mintegy 23 ezer felvételt jelent - írja a hvg.hu.

A landolásról készült összefoglaló videóban pedig jól látni, hogy pontosan mi történt a művelet során.

hirdetés

VIDEÓ: így nézett ki a Perseverance landolása a Marson



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

2023-tól tesztelhetik az öregedést legyőző eljárást, amivel akár évezredekig is élhetünk a tudósok szerint

Az egereken már működik a módszer, hamarosan az emberek következnek.
Címkép: stevepb/Pixabay - szmo.hu
2021. június 09.

hirdetés

Kevesebb, mint két év múlva kezdődhetnek a kísérletek az emberek “genetikai újraprogramozásával”, amelynek hála évezredekre tolódhatna ki az élettartamunk - írja a Daily Star.

David Sinclair professzor, a Harvardi Egyetem genetikai szakértője elmondta:

az egereken végzett tesztek már bizonyították, hogy az öregedés folyamata visszafordítható az agyban és egyéb szervekben is.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy az embrióból származó géneket a felnőtt állat szervezetébe juttatva visszaállíthatjuk a szövetek öregedés előtti állapotát, ami mindössze 4-8 hétbe telik. Ha például egy öregedés miatt megvakult egér szemében visszaállítjuk a neuronokat, újra látni kezd” - magyarázza Sinclair.

A professzor hozzáteszi: eddig az öregedést nem sikerült "visszatekerni" anélkül, hogy azzal daganatot ne okozzanak, ami kataszrofális eredmény lett volna, ám az eljárás most már mellékhatások nélkül kivitelezhető.

hirdetés
Ennek keretében az embrióból kinyert géneket vírusokba “csomagolva” adják be az egereknek, amelyek szó szerint megfiatalodnak, még a tanulási képességüket is visszanyerik az eljárás által.

“Annyira optimista vagyok, hogy ki merem jelenteni, kevesebb mint 2 év múlva eljutunk az emberkísérletek szintjére” - hangsúlyozza Sinclair, aki szerint a ma született csecsemők már könnyedén elérik a 100 éves kort.

“Az emberi élettartamnak nincsen végső határa. A kutatásaimban semmi nem támasztja alá, hogy a biológiai organizmusoknak valaha is meg kell halniuk. Még a fák között is vannak, amelyek évezredekig élnek, és a biokémiájuk elég hasonló a miénkhez” - mondja a professzor, aki szerint az idegsejtek “emlékei” visszatérnek a kezelés hatására.

Ez azonban nem jelent örök életet: “A genetikai információ végül elvész, lassan csökken a mutációk során, így a halhatatlanságot nem érhetjük el.

Ezzel együtt szerintem akár többszázszor is újraindíthatjuk a testet, és többezer évig élhetünk.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egy szuperveszélyes, úgynevezett funkciónyerő kiméravírust hozhattak létre Vuhanban a járvány előtt

Egy neves amerikai tudományos újságíró szerint mesterségesen tehették veszélyesebbé a koronavírust, de hogy ennek volt-e köze a pandémiához, csak a Kína által titkosított dokumentumokból derülne ki.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2021. június 07.

hirdetés

A SARS-CoV-2 koronavírusról, amely másfél éve tartja sakkban a világot, nagyon sok mindent kiderítettek már a tudósok a genomjától a fertőzés hatásmechanizmusáig. Tucatnyi oltást fejlesztettek már ki ellene és rendületlenül folynak tovább a kutatások az újabb mutációk kivédésére is.

Nem kaptunk azonban választ az egyik legfontosabb kérdésre: a természetből indult-e el a pandémia vagy pedig egy végzetes emberi hiba, esetleg egy szándékos akció áldozatai vagyunk.

Ez utóbbi két verziót sokáig az összeesküvés-elméletek kategóriájába sorolták, de az elmúlt hónapokban immár komoly szakmai körökben sem zárják ki, hogy a koronavírus a Vuhani Virológiai Intézet (WIV) kísérleti laboratóriumából kiszabadulva kezdte el pusztító világhódítását.

Ezt a témát járta körül a neves amerikai tudományos szakíró, Nicholas Wade a Bulletin of Atomic Scientists című folyóiratban. Terjedelmes cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak milyen érdekeltségei fűződtek a Vuhani Virológiai Intézethez. Ezek kapcsán felmerülhet Washington felelőssége a járvány kirobbanásával kapcsolatos ködösítésben is.

Wade felidézi, hogy 2019 decemberében, a járvány kitörésekor a kínai hatóságok közölték, hogy a fertőzés a vuhani élőállat-piacról indult el. Ez az elmélet azonban hamar megdőlt, mert kínai kutatók találtak az első fertőzöttek között olyanokat, akiknél kizárható volt a piaci kapcsolat. És bár Vuhanban működik a világ egyik legnagyobb koronavírus-kutató központja, a médiában a kínai virológusok a természetes fertőzés forgatókönyvét sulykolták, és külföldi kollégáik is kiálltak mellettük a Lancetben 2020 februárjában közölt nyílt levelükben.

Wade szerint azonban ezt az akciót Peter Daszak, a New York-i EcoHealth Alliance elnöke szervezte. Az ő szervezete pénzelte a vuhani koronavírus-kutatásokat is. Ha a SARS-CoV-2 a laboratóriumból szabadult volna el, akkor Daszak potenciális felelőse lett volna az ügynek. Ezt az érdekkonfliktust azonban a Lancet olvasói előtt elhallgatták.

Hasonló levél jelent meg márciusban a Nature Science-ben is, a kaliforniai Scripps Research Institute Kristian G. Andersen vezette kutatócsoportjától, amelynek az elején azt írták: nem valószínű, hogy a vírust manipulálták, sőt, egy későbbi bekezdésben ezt határozottan ki is zárták.

hirdetés

Daszak és Andersen koronavírussal kapcsolatos levelei Wade szerint valójában „politikai nyilatkozatok” voltak, amelyek azt sugallták, hogy konszenzus alakult ki a szakértők között arról, hogy a fertőzés nem laborból származik.

Wade emlékeztet arra is, hogy a Daszakhoz hasonló virológusok az elmúlt 20 évben sokkal veszélyesebb vírusokat hoztak létre laboratóriumaikban, mint amilyenek a természetben léteznek. Ezeket nevezik úgynevezett funkciónyerő vírusoknak. Az ilyen kísérletek lényege, hogy egy természetben megtalálható vírust mesterségesen veszélyesebbé tesznek, hogy így kiderítsék, milyen mutációk vezethetnek oda, hogy ezek a vírusok az emberek között is terjedni kezdjenek.

Ezzel elvileg a potenciális mutánsok elleni hatékonyabb küzdelmet biztosítják, de a gyakorlatban soha nem látott veszélyességű mesterséges kórokozókat hoznak létre, amelyek katasztrófát okozhatnak, ha kijutnak a laborokból.

Milyen tényleges kísérletek folytak a Vuhani Virológiai Intézetben? Si Cseng-li professzornő, akit hazája vezető denevérvírus-szakértőjének tartanak, számos expedíciót vezetett a dél-kínai Jünan tartomány fertőzött barlangjaihoz, ahol közel száz denevér-koronavírust gyűjtöttek össze. Si közösen dolgozott Ralph S. Bariccal, az észak-kaliforniai egyetem neves koronavírus-kutatójával. Kutatásuk arra koncentrált, hogy kiderítsék, a denevérvírusok mennyire veszélyesek az emberekre.

MTI/EPA/Roman Pilipej

Wade szerint 2015 novemberében egy új funkciónyerő vírust hoztak létre, amelyhez a SARS1 vírust használták fel, tüskeproteinjét pedig a SHC014-CoV/SARS1 denevérvíruséval helyettesítették. Ez a mesterséges vírus képes volt megfertőzni az emberi légutak sejtjeit, legalább is a laboratóriumi sejtkultúrákat.

Az SHC014-CoV/SARS1-t kiméravírusnak tartják, mert genomja két vírus génállományából áll össze. Ha a SARS2-t valóban Si laboratóriumában hozták létre, akkor Wade szerint ez a kiméravírus lehetett a közvetlen prototípusa.

Baric és Si korábbi tanulmányukban nem tagadták annak kockázatát, hogy egy ilyen kiméravírus kijutva milyen károkat okozna, de szerintük a kockázatoknál sokkal nagyobb a kutatásuk haszna a jövőbeli járványokkal szembeni felkészülésben.

Si munkáját az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteihez (NIH) tartozó Allergia- és Fertőző Betegség Intézet (NIAID) finanszírozta az EcoHealth Alliance-on keresztül.

A 2018-19-es évekre szóló engedélyekből egyértelműen kiderül, hogy Si olyan új koronavírusok létrehozásán dolgozott, amelyek a lehető legmagasabb fertőzési veszélyt jelentik az emberi sejtekre.

Úgynevezett „fordított genetikai eljárással” és „fertőző klóntechnológiával” tervezett egy sor kiméravírust létrehozni, majd ezek aktivitását akarta emberi sejtkultúrákon és emberi proteinnel ellátott egereken kipróbálni. Az egyelőre nem derült ki, hogy Si meddig jutott, mert eredményeit zárolták.

Daszak 2019. december 9-én egy interjúban beszélt arról, hogy a Vuhani Virológiai Intézet kutatói miként programozzák át a tüskeproteint és hoznak létre kiméra-koronavírusokat, amelyek képesek megfertőzni humanizált egereket. Utalt arra, hogy a koronavírusokat könnyűszerrel lehet laboratóriumban manipulálni, és ha kifejlesztenek egy új koronavírust, amely emberi sejteket támad meg, le kell venni a tüskeproteinjét, és az lehet egy vakcina alapja. Ő tehát pontosan tudta, hogy mi folyik Vuhanban.

Daszak azonban ahelyett, hogy a koronavírus-járvány kirobbanásakor minderről értesítette volna a közegészségügyi hatóságokat, rögtön PR-kampányt indított, hogy meggyőzze a világot: a járványt nem okozhatta a Vuhani Virológiai Intézet egyik felturbózott vírusa. Holott "vírusszökésre" már korábban is volt példa a világ legjobb laboratóriumaiban, a 60-as évek brit feketehimlő-esetétől - amely 80 megbetegedést és három halálesetet okozott, - egészen a SARS1 kijutásáig. Utóbbi négyszer szabadult ki éppen a pekingi Nemzeti Virológiai Intézetből.

A Vuhani Virológiai Intézet új laboratóriuma a legmagasabb, 4-es biztonsági fokozattal rendelkezik. Állapotáról azonban riasztó képet festettek már 2018-ban az amerikai külügyminisztérium ellenőrei, akik szerint nincsen olyan megfelelően kiképzett szakembergárdája, amely képes lenne a laboratórium biztonságos működtetésére.

Wade megjegyzi: a valódi probléma az, hogy a virológusok általában nem szeretnek BSL-4-es körülmények között dolgozni, mert nemcsak kényelmetlen, hanem lassítja is a munkát.

2020 előtt az volt az általános előírás, hogy a SARS1 és MERS-kísérleteket BSL3-as szinten kell végezni, de a denevér-koronavírusokra megengedhető volt a 2-es szint, amely csak a minimális óvintézkedéseket tette kötelezővé. Si maga is elismerte, hogy a koronavírussal végzett kutatásaikat 2-es, legfeljebb 3-as szinten végezték.

A laboratóriumi verziót erősítheti az is, hogy jünani barlangok 1500 km-re vannak Vuhantól, a denevérek pedig legfeljebb 50 km-re távolodnak el élőhelyüktől, tehát egy természetes eredetű járványnak Jünanban kellett volna kitörnie.

Ugyancsak figyelemre méltó az a körülmény, hogy míg a SARS1 legalább 20 mutáción esett át, míg képes volt embereket megfertőzni, a SARS2-nek ez már első megjelenésekor sikerült.

A kínai egészségügi hatóságok sem találtak közvetítő fajt, pedig legalább 80 ezer állatot teszteltek. A kínaiaknak így a mai napig nincs bizonyítékuk a természetes terjedés elméletére. Ez azért furcsa, mert annak idején a SARS1 vírus esetében a járvány kitörése után négy hónappal sikerült azonosítani a közvetítő vírusgazdákat, a MERS esetében ez 9 hónapot vett igénybe. A SARS2 esetében erre 15 hónap sem volt elegendő.

Wade szerint a Vuhani Virológiai Intézet adatbázisában fontos információk lehetnek, amelyejet azonban a kínai hatóságok láthatóan nem akarnak közzétenni. Amennyiben kiderülne, hogy valóban a vuhani laboratóriumból szökött ki a vírus, súlyos felelősség terhelné a vuhani virológusokat és a pekingi vezetést is.

De felvetődne az amerikaiak felelőssége is, akik nem biztonságos külföldi laboratóriumok magas kockázatú kísérleteit pénzelték.

És Wade szerint megrendülne a virológusok világközösségébe vetett bizalom is, mert, bár pontosan tudták, hogy a funkciónyerési kutatások milyen veszélyekkel járnak, nem tudtak ellenállni az új vírusok létrehozásához vezető kísértésnek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Június 10-én részleges napfogyatkozásnak lehetünk tanúi

Budapestről és az északi megyékből érdemes figyelni majd az eget. Kanadában pedig gyűrű alakú Nap fog felkelni – mondja Sárneczky Krisztián csillagász.
hirdetés

Napfogyatkozás alatt azt érjtük, amikor a Hold az égi útja során a Föld bizonyos pontjairól nézve elhalad a Nap előtt, ezzel kitakarva azt. Erre havonta egyszer adódna lehetőség, újhold idején - két azonos holdfázis között 29,5 nap telik el, - viszont a Földről nézve általában a Nap alatt vagy felett halad el a Hold.

Évente néhány alkalommal takarja ki valamilyen mértékben a Hold Naprendszerünk legnagyobb égitestjét, a teljes holdárnyék azonban csak néhány száz kilométeres sávban érzékelhető a Föld felszínén. Részleges napfogyatkozást azonban már néhány ezer kilométeres sávból láthatunk, így Magyarországon is érzékelhető lesz a jelenség.

A júniusi gyűrűs fogyatkozás sávja Kanadán, az Atlanti-óceán sarkköri vidékein, valamint Szibériában halad majd, mi innen Magyarországról még éppenhogy látjuk majd, mint részleges fogyatkozás.

”A gyűrűs fogyatkozás az, amikor a Hold Föld távolban van és emiatt nem képes teljesen eltakarni a Napot. Szerencsés véletlen folytán a Hold meg a Nap majdnem pontosan ugyanakkorának látszik a Földről nézve. A Nap nagyjából négyszázszor messzebb van, mint a Hold, de körülbelül pont ugyanannyival nagyobb is, mint a Hold, ezért a tőlünk látszó méretük közel ugyanakkora" - magyarázza Sárneczky Kriszián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

FunFact: A Napfogyatkozásnak régen volt nagy jelentősége, elsősorban az űrkutatás előtt, mivel csak ekkor tudták megfigyelni a Napnak a külső légkörét, a Napkoronát.

A gyűrűs napfogyatkozás bizonyosan nem olyan szép, mint egy teljes napfogyatkozás, hiszen a Hold körül gyűrű alakban fogjuk látni a Napot, de ennek is megvan a varázsa.

"Ez azokon a helyeken nagyon szép, ahol pont kezdődik vagy végződik a fogyatkozás. Ontario államban, a nagy tavaktól északra kezdődik a fogyatkozás, ott gyűrű alakú Nap fog felkelni. Ez pont ellentétben áll azzal, hogy teljes Napfogyatkozásnál pedig ugye oda kell menni, ahol delel a Nap, tehát a legtovább tart a fogyatkozás."

hirdetés

A Napnak az év folyamán változik a látszó átmérője, hiszen nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringünk körülötte, hozzá legközelebb januárban, legtávolabb pedig júliusban vagyunk.

FunFact: Az 1920-as években Napfogyatkozás expedíciókat szerveztek, amikoris le tudták fotózni a Nap környékét, ezzel bizonyítva Einstein relativitáselméletét, amely azt jelezte előre, hogy a fénysugarak a nagy gravitációs térben elgörbülnek, elhajlanak. Ezt úgy lehetett ellenőrizni, hogy Napfogyatkozáskor lehetett a Nap közelében lévő csillagokat lefotózni, amikor azok helyzete más kellet, hogy legyen, mint amikor az éjszakai égen látszanak.

Magyarországon Budapestről és az északabbi megyékből egy viszonylag jobban látható fogyatkozás lesz, de innen nézve is csak a napkorong pár százalékát fogja eltakarni a Hold, amit a délebben fekvő országrészekről már nem lehet majd észrevenni szabad szemmel, annyira kicsi lesz a takarás mértéke.

Június 10-én 12:40-re tehető a nyugati, és 12:50 körül a keleti országrészeken a maximális fázis.

Ezekben a percekben lesz érdemes tekintetünket az égre szegezni, azonban fontos megjegyezni, hogy 14-es, 16-os hegesztőüvegen keresztül, vagy régről visszamaradt napfogyatkozás szemüveggel ajánlott a jelenséget szemügyre venni. A holdkorong a Napon negyven perccel korábban jelenik majd meg, és a maximuma után még negyven percig látható marad. Távcsővel professzionális, direkt erre a célra gyártott napszűrő nélkül soha nem szabad a Napba nézni!

A Nap- és Holdfogyatkozásokat évezredekre pontosan ki lehet számolni szinte percnyi pontossággal, amely segíthet a régi krónikákban felbukkanó fogyatkozásokkal kiszámolni egy-egy bizonytalan történelmi eseménynek az időpontját. Ennek megfelelően már azt is tudjuk, hogy a Hold a Föld körül keringve legközelebb 2022. október 25-én kerül Naprendszerünk legnagyobb égitestje elé olyan helyzetben, hogy hazánkból is érzékelhető legyen a jelenség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

24 ezer éves, önklónozó „zombi” élőlényeket találtak az Északi-sarkon

Szűznemzéssel kezdett szaporodni a szibériai talajból előkerült ősi organizmus.
hirdetés

Több mint 24 ezer éves hibernációt éltek túl azok a kerekesférgek, amiket még az előző évtizedben találtak Szibéria fagyott talajában, írja a Live Science. Ez lehet az eddig ismert leghosszabb idő, amit az egyébként 50 millió éve létező élőlények lefagyasztva túléltek.

Az édesvízi környezetben élő állatkákat oroszországi laboratóriumokban élesztették újra. A tudósok legnagyobb meglepetésére szűznemzéssel szaporodásra is képesek, vagyis tulajdonképpen saját magukat klónozzák a szájuk körül elhelyezkedő kerékszervről elnevezett mikroszkopikus élőlények.

Az ősi kerekesférgek túlélését a kriptobiózis folyamata teszi lehetővé, melynek során az anyagcsere teljesen leáll, ám az organizmus a felhalmozott fehérjék segítségével a hibernációt követően képes újraindítani életfunkcióit.

Az orosz tudósok a mintákat 3.5 méter mélyről vették. A talajrétegek szennyeződése alapján állapították meg az állatkák feltételezett korát. A tudósok abban bíznak, hogy a petri csészékben újraéledő és szaporodni kezdő "zombi" kerekesférgek segítségével jobban megérthetik a kriptobiózis működését.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: