Városméretű darabokra esett szét a világ legnagyobb jéghegye

Jó ideje nagy divatja van a természetes gyógymódoknak, vannak egyesek, akik szerint az ördögtől való gyógszerekre rá se nézzünk, mert a természet mindenre bekészítette az orvosságot is. Viszont nem biztos, hogy minden természetes gyógymódot ki kellene próbálni. Ha például valaki erekciós zavarokkal küszködik, bármennyire is csábító, de ezt azért ne próbálja ki.

Hogy mit?

A brazil vándorpókot (Phoneutria nigriventer). Az állat arról híresült el, hogy csípése erekciót okoz. Pontosabban:

Amellett, hogy egy ilyen, többórás mutatvány meglehet az utolsó erekciója is lehet a szerencsétlen áldozatnak, mivel ez az állapot visszafordíthatatlanul károsíthatja a péniszt. A többi tünet, ha tetszik mellékhatás erős fájdalom, remegés, görcsök, izzadás, gyengeség és pulzusszám-változás lehet, de akár halálos kimenetelű is lehet a találkozás.

A tudósoknak azonban szöget ütött a fejébe ez a brutális erekció, és elkezdték kutatni, milyen hatóanyag okozza a merevedést. Ez a BZ371A nevű peptid, amelyet laboratóriumban is sikerült előállítani. Az egereken végzett tesztek után remélhetőleg a vegyületet II. fázisú klinikai vizsgálatokban is kipróbálhatják, bevonva merevedési zavaroktól szenvedő klienseket. Nem tablettát terveznek, hanem helyi kezeléssel,

A vegyület, az eddigi kísérletek tanúsága szerint minimális mennyiségű alkalmazással biztonságosan működik, és alig mutatható ki a véráramban.

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.

Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák.

- mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.

Furcsa mozgást tapasztaltak a tudósok a Kuiper-övben, úgy vélik, hogy ennek oka a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó lehet.

A szakértők magyarázata szerint arra már képesek vagyunk, hogy egy csillag fényváltozásaiból megállapítsuk, van-e körülötte olyan égitest, ami a mi Naprendszerünk gázóriásához hasonlíthat. De ezzel csak az exobolygókat (idegen csillag körül keringő bolygókat) lehet felfedezni. A Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatásához a már ismert égitestek mozgása segíthet. Így fedezték fel például a Neptunuszt.

Ezt a módszert használták kanadai és japán kutatók is, akik a The Astronomical Journalban írt tanulmányukban arról értekeztek, hogy

Patryk Sofia Lykawka, a Kanadai Egyetem tudósa, valamint Takashi Ito, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója szerint egy legalább Föld méretű bolygó magyarázhatja a Neptunusz pályájánál jóval messzebb lévő objektumok viselkedését.

Ez a bolygó mintegy másfélszer-háromszor akkora lehet, mint a Föld és közel 30 fokos pályán kering. Ez a bolygó azonban nem a "titkozatos 9. bolygó". Az ugyanis messzebb van és a tömege is jóval nagyobb lehet a Földnél.

Forrás: hvg.hu

Jó egy évvel ezelőtt, 2022 szeptember ötödikén repült át a NASA automata űrhajója a Nap egyik koronakidobódásán. A speciálisan megépített jármű sértetlenül vészelte át a műveletet, és a nem mindennapi út során rengeteg mérést végzett, melyeknek kiértékelése máig is tart.

Az eredményeket nemrég tették közzé a The Astrophysical Journal című folyóiratban.

Egy 2003-as tanulmány szerint a koronakidobódások (CME-coronal mass ejection) kölcsönhatásba léphetnek a csillagunk körüli pályán keringő bolygóközi porral, és akár kifelé is nyomhatják a port. A CME-k a Nap külső légköréből vagy koronájából származó hatalmas kitörések, amelyek aktívan irányítják az űridőjárást,

Ha többet megtudunk arról, hogy ezek az események hogyan hatnak a bolygóközi porra, az

megkönnyítve az előrejelzésüket.

A PSP most figyelte meg először ezt a jelenséget. A CME egészen a Naptól mintegy 6 millió mérföldre lökte ki a port – ez körülbelül a Nap és a Merkúr közötti távolság egyhatoda –, de a megtisztított részben szinte azonnal betódult a Naprendszeren lebegő bolygóközi por. A tudósok csak most kezdik megérteni, hogy a bolygóközi por befolyásolja a CME alakját és sebességét. De további tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a kölcsönhatásokat.