hirdetés

TUDOMÁNY

A 200 millió évvel ezelőtti dinoszauruszok kora óta alig változtak a krokodilok, de miért?

Egy tanulmány szerint a mostani külalakjuk végig biztosította számukra a túlélést.
Pörös Izabella, a címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Nemrégiben a Science Daily is írt a Bristoli Egyetem azon kutatásáról, ahol azt vizsgálták, hogy a krokodilok miért változtak olyan kis mértékben a 200 millió évvel ezelőtti dinoszauruszok kora óta. A tanulmányt a Nature Communications Biology tette közzé.

A kutatás szerint a krokodilok evolúciójuk alatt képesek voltak felvenni egy olyan külalakot, amely biztosította számukra a túlélést, így nem volt szükségük változásra, valamint általában véve is lassabban fejlődnek, és a környezet változása az, ami ezt felgyorsíthatja.

A ma élő 23 krokodil fajta egytől egyig ragadozó-dögevő forma, viszonylag egyszerű, hegyes, kúpos fogakkal és valamilyen szintig vízhez kötött életmóddal.

"A krokodilokat eléggé konzervatív csoportnak mondják, legalábbis ami a testfelépítésüket, csontvázunkat illeti. Ennek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a koponyájuk, azon belül is leginkább a fogazatuk terén rendkívül változatosak voltak, főleg a kréta időszakban" - mondta a Szeretlek Magyarországnak Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

A kréta kor végén bekövetkezett kihalási esemény során a fajoknak mintegy 70-75 százaléka tűnt el. "Dinoszauruszok, repülő hüllők, moszaszauruszok és több krokodil csoport is" - mondta Attila.

hirdetés

Voltak köztük teljesen szárazföldiek, tengeriek, édesvíziek, ragadozók, dögevők, sőt, növényevők is. Utóbbiak, akár a mai emlősök, képesek voltak a szájukban összerágni a fogaikkal a táplálékot.

"Az, hogy egy faj milyen változásokon megy keresztül nagyon sok mindentől függ, kezdve a környezeti feltételektől és azok időbeli változásától. Az adott terület klímája, a térszín morfológiája, és a növényzet változása is mind-mind befolyásoló tényezők. De az elérhető táplálék mennyiségének változása vagy más fajokkal történő kompetíció is erősen befolyásolja egy faj fejlődését"

- mondta Ősi Attila.

Így nem is a krokodilok az egyetlen olyan csoport, amelyik csak kis mértékben mutat változásokat. Valamelyest hasonló, konzervatívabb testfelépítés jellemző a krokodilokkal nagyjából egy időben megjelent és még ma is létező teknősök csoportjára. Sőt, evolúciójuk során kismértékű változást mutatnak a cápák is.

Mi a helyzet hazánk területén?

A Kárpát medence területén ma már nem élnek krokodilok. Utoljára 10-12 millió évvel ezelőtt léteztek ezen a vidéken, amikor még jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet.

"A mai krokodilok mindegyike szubtrópusi-trópusi éghajlati övek alatt fordul elő, és jelenlegi ismereteink szerint ez a múltbeli fajoknál is így volt. A jelenleg is tapasztalható klímaváltozás, úgy tűnik, azonban nem csökkenti ezen éghajlati övek kiterjedését, hanem talán inkább növeli. Mindehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy a vízzel kevésbé borított, szárazabb, félsivatagos területek nem kedveznek a mai krokodilok életterének"

- mondta Attila.

Fosszíliaként azonban több krokodil leletet is ismerünk különböző földtörténeti időkből. Ezek közül a legidősebb a Magyarosuchus fitosi leletei, melyek 1996-ban kerültek elő a Gerecséből. Ezek a maradványok megközelítőleg 175 millió évesek és egy körülbelül 5 méter testhosszúságú tengeri krokodilhoz tartoznak.

Ennél 90 millió évvel fiatalabbak, tehát alig 85 millió évesek a bakonyi iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről előkerült krokodil maradványok. Innen az elmúlt 20 év kutatásainak köszönhetően négy különböző krokodilt ismertünk meg. Köztük a kis termetű, alig 1 méter testhosszúságú, növényevő-mindenevő Iharkutosuchus-t.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Egy dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech-vakcinából azoknak, akik már átestek a koronavíruson

Ráadásul jóval hatékonyabb lehet az oltóanyag azoknál, akik korábban megfertőződtek, mint akik soha nem voltak koronavírusosak, és mindkét injekciót megkapták.
Fotó: Pixabay/x3 - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Egyetlen dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájából azoknak, akik korábban már átestek a fertőzésen, írja egy tanulmány alapján a The Telegraph.

A Londoni Egyetem és a népegészségügyi szolgálat kutatásában 51 olyan egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik tavaly március óta rendszeresen átesnek koronavírusteszteken és folyamatosan mérik szervezetükben az antitestek szintjét is.

A kutatásban részt vevők feléről kiderült, hogy átesett a fertőzésen. Esetükben

a Pfizer/BioNTech vakcinájának már az első adagja is 140-szeresére növelte az antitestek számát az oltás előtti legmagasabb szinthez képest. Ráadásul még nagyobb védelem alakult ki szervezetükben a Covid-19 ellen mint azoknál, akik soha nem kapták el a vírust és az oltás mindkét komponensét megkapták.

Hasonló eredményre jutott a londoni tudományegyetem saját kutatása során. Ők 72 olyan embert vizsgáltak, akik decemberben kapták meg az oltást. Az alanyok egyharmada ebben az esetben is korábban már átesett a fertőzésen. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az amerikai-német vakcina "nagyon erős" antitest válaszokat váltott ki azoknál, akik korábban koronavírusosak voltak.

hirdetés

A tudósok szerint az eredmények alapján

"potenciálisan felgyorsíthatná" az oltások menetrendjét, ha az injekció előtt mindenki átesne egy antitest-vizsgálaton is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

2068-ban eltalálhatja a Földet az aszteroida, amely szombaton húzott el mellettünk

A káosz egyiptomi istenéről elnevezett égitest viszonylag gyakran jár a bolygónk közelében.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. március 06.

hirdetés

Bár ma hajnalban elkerülte Földünket az Apophis aszteroida, egyes tudósok szerint 2068-ban Földünknek már nem lesz ekkora szerencséje - írja a Daily Mail.

Az egyiptomi káosz istenéről elnevezett égitest ma hajnalban körülbelül 16 millió kilométerre húzott el a bolygónktól, röptét szabad szemmel is látni lehetett. A körülbelül 340-370 méter átmérőjű aszteroida gyakran jár vissza a Föld közelébe, és rendre felmerül a szakmai körökben, hogy becsapódhat.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Nagyon kevésen múlhatott, hogy a koronavírus emberekre is fertőzővé vált

Egy friss kutatás arra jutott, egyetlen aminosav mutációja lehet a hibás.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej - szmo.hu
2021. március 01.

hirdetés

Újabb részletek derülhettek ki a koronavírus eredetéről, írja a Wall Street Journal friss kutatásokra hivatkozva.

Több új tanulmányban is a világjárványt okozó törzshöz kötődő koronavírusokat azonosítottak dél-ázsiai és japán denevérekben és tobzoskákban. Ez a kutatók szerint azt jelentheti, hogy jóval elterjedtebbek ezek a kórokozók, mint korábban gondolták, ami hozzájárulhatott a vírus kialakulásához.

Egy másik friss kutatás szerint a vírusban egyetlen aminosav mutációja okozhatta vagy jelentősen elősegíthette, hogy a koronavírus emberekre is fertőző legyen. A kutatást végző intézet munkatársai a koronavírus több mint 180 ezer génszekvenciáját vizsgálták, hogy rájöjjenek, mely mutáció okozhatta, hogy emberekre is veszélyessé vált a vírus.

A szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy megfelelően feltérképezzük a vírus eredetét, hogy elkerülhessük hasonló világjárványok kialakulását.

A friss kutatási eredmények megerősítik az eddigi feltételezéseket, miszerint eredetileg denevérekben jelenhetett meg a vírus, majd természetes mutációk miatt vált az emberekre fertőzővé, feltehetőleg más állatokon keresztül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Tintahalak mentek át egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszten

Mint kiderült, az állatok minden kétséget kizáróan képesek önkontrollt gyakorolni.
Fotó: MartinStr/Pixabay - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Egy lábasfejű élőlény bizonyította be, hogy nem szabad lebecsülnünk az állatok intelligenciáját. A tintahalak egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszt során demonstrálták, hogy sokkal okosabbak, mint amit feltételeztünk volna róla - írja a ScienceAlert.

A Stanfordi Pillecukor-kísérlet meglehetősen egyszerű: egy szobában hagyunk egy gyereket egy pillecukorral, majd azt mondjuk neki, hogy ha 15 percig nem eszi meg, akkor kapni fog egy második cukrot is.

Az ilyenkor gyakorolt önkontroll olyan kognitív képességekre mutat rá, mint az előre tervezés. Eredetileg az emberi értelem fejlődését vizsgálták vele, pontosabban azt, mikor lesz képes egy gyerek önkontrollt gyakorolni, ha később ezért cserébe jutalomra számíthat.

Természetesen az állatoknak nem lehet szavakkal elmagyarázni, ám meg lehet velük értetni, hogy ha várnak, később több falatot kaphatnak. Az emlősök közül például a kutyák és a varjak is átmehetnek a teszten, de nem minden esetben.

hirdetés

Az már tavaly bebizonyosodott, hogy a tintahalak tartózkodhatnak a tengeri rákhús elfogyasztásától reggelire, ha tudják, hogy vacsárora egy sokkal nagyobb kedvencüket, garnélarákot kapnak. A kutatók azonban nem voltak benne biztosak, hogy ez az önkontrollal függ-e össze.

Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a Cambridge-i Egyetem kísérlete: hat tintahalat engedtek össze egy speciális tartályban, amiben két zárt, átlátszó falú kamra is helyet kapott, így beláthattak. Belül különböző falatokat helyeztek el - egy kevésbé csábító nyers királyrákot, illetve egy sokkal vonzóbb élő garnélarákot.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: