Most már biztos: üzeneteket küld az anyaméh, az embrióval az első pillanattól kezdve aktívan kommunikál
A terhesség első órái sokáig a biológia egyik legcsendesebb fejezetének tűntek: egy parányi sejtcsomó passzív utazása, amelynek egyetlen feladata, hogy megtalálja a helyét és csendben beágyazódjon.
Egy tavaly kiadott tudományos, paradigmaváltó kutatás azonban
A Héber Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat szerint
amely eldönti a beágyazódás és a terhesség sorsát.
A kommunikációt mikroszkopikus méretű „csomagok”, úgynevezett extracelluláris vezikulák bonyolítják le, amelyeket mind az embrió, mind az anya méhnyálkahártyája kibocsát.
Ezek a biológiai futárok genetikai információt, hírvivő molekulákat és anyagcsere-összetevőket szállítanak, és
A kutatók valós időben követték, ahogy a vezikulákban szállított mRNS-molekulák alig egy óra alatt lefordítódnak a fogadó sejtekben, azonnal áthangolva azok működését, elősegítve ezzel a sikeres megtapadást.
A tudósokat különösen meglepte a zsírcseppek eddig ismeretlen szerepe. Ezeket korábban jobbára egyszerű energiaraktárként tartották számon,
Egyes zsírcseppek ténylegesen átvándorolnak a méhnyálkahártya sejtjeiből az embrióhoz hasonló sejtekbe, miközben nemcsak energiát, hanem sejtfal-építő elemeket és jelátvivő molekulákat is szállítanak.
„Megállapításaink azt mutatják, hogy az implantáció nem passzív folyamat. Az embrió és a méh aktív, rendkívül összehangolt párbeszédet folytat, amelyet extracelluláris vezikulák közvetítenek” – nyilatkozta a kutatócsoport a MedicalXpress-nek.
A vizsgálat azonosított egy AhR nevű jelátviteli útvonalat, amelyen keresztül bizonyos étrendi összetevők vagy a környezetből származó szennyező anyagok befolyásolhatják, milyen üzeneteket küld a méh az embriónak.
„Adataink azt jelzik, hogy az AhR-jelátvitel finomhangolja az implantációt, és mechanisztikus magyarázatot ad arra, hogyan befolyásolhatják a külső és belső környezeti tényezők a termékenységet annak legkorábbi szakaszában” – közölték a kutatók.
Tavaly augusztusban egy másik kutatócsoportnak először sikerült videóra vennie egy emberi embrió beágyazódását egy szintetikus méhmodellben, decemberben pedig tudósok egy laborban létrehozott, funkcionális méhnyálkahártyába ültettek be korai embriókat, hogy a 14 napos etikai határig vizsgálhassák a kémiai kölcsönhatásokat.