TUDOMÁNY
A Rovatból

Újabb eredmények születtek a csernobili kutyák mutációjával kapcsolatban

Az eredmények szerint az ukrán település kutyáinak genetikai eltérései nem a sugárzás közvetlen hatására, hanem más környezeti tényezőkre vezethetők vissza, állítja egy friss tanulmány.


Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.

Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.

A helyi kutyapopulációt már régóta vizsgálják, és korábbi elemzések kimutatták, hogy a genetikájuk eltér a világ más részein élő kutyákétól.

Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.

Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.

Az eredmények szerint

a csernobili városi kutyák genetikailag hasonlók az orosz, lengyel és környékbeli populációkhoz, így kontrollként használhatták őket a sugárzásnak jobban kitett egyedek vizsgálatánál.

A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.

„Lehetséges, hogy kezdetben rendkívüli volt a szelekciós nyomás, aztán az erőmű környéki kutyák elkülönültek a városi populációtól”

– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.

A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Igaz lehet az emberiség egyik legősibb története, Ádám és Éva tényleg létezhetett, csak másképp
A tudományos kutatások egyre több bizonyítékot tárnak fel, amelyek részben alátámasztják a bibliai történetet. Genetikai kutatások és régészeti felfedezések szerint az Édenkert és az emberiség közös ősei nem is olyan légből kapott elképzelések.


Jóformán mindenki ismeri a Biblia történetét Ádámról és Éváról. Az első emberpár a keresztény hitvilág szerint a Földön élt, és minden ember őket tekintheti közös ősének. Bár ez a történet sokak számára csupán vallási mese, egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos elemei akár igazak is lehetnek, írja a Daily Mail.

Létezhetett az Édenkert?

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, egy bőséges, termékeny területen, amelyet négy folyó övezett: a Pison, a Gilon, a Tigris és az Eufrátesz. Míg a Tigris és az Eufrátesz ma is létező folyók, a másik kettő helyzete ismeretlen. A tudósok egyik vezető elmélete szerint az Édenkert a mai Mezopotámia területén lehetett, amely a Tigris és az Eufrátesz között húzódik, és olyan területeket foglal magában, mint Irak, Kelet-Szíria és Délkelet-Törökország.

Ez a régió, amelyet az ókori görögök „termékeny félholdként” is emlegettek, az emberi civilizáció bölcsője lehetett. Itt történt az első gabonafélék termesztése és állatok háziasítása 10-20 ezer évvel ezelőtt, amely lehetővé tette az emberi közösségek számára az állandó települések kialakítását. Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze szerint az Édenkert története összhangban áll a területről származó régészeti és szöveges bizonyítékokkal.

A professzor szerint az Édenkert története akár a sumér mitológiából is származhat. A sumérok, az első ismert civilizáció, a világ keletkezéséről szóló Enúma Elis mítoszukban egy ősi, kaotikus víztömegből származtatják a mennyet és a földet – hasonlóan a Genezis leírásához.

Genetikai Ádám és Éva

A modern genetikai kutatások szerint valóban létezhetett egy közös női és férfi ős, akiket „mitokondriális Évának” és „Y-kromoszómás Ádámnak” neveznek. Az 1980-as évek óta végzett genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy minden ma élő ember DNS-e visszavezethető egy közös női ősre, aki körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. A férfi Y-kromoszóma szintén egyetlen őstől származik, aki hasonló időszakban élt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudósok nem gondolják, hogy ez a két személy egy pár volt, vagy hogy ők lettek volna az egyetlen emberek a Földön. Ez a két ősi ember valószínűleg több ezer év különbséggel élt, és a statisztikai valószínűségnek köszönhetően váltak az emberiség közös őseivé.

Tudomány és vallás összefésülése

Dr. Joshua Swamidass, a Washington Egyetem biológusa szerint a tudomány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az emberiség egyetlen párostól származzon. Swamidass szerint a genetikai bizonyítékok alapján nincs akadálya annak, hogy Ádám és Éva valóban léteztek, bár nem feltétlenül úgy, ahogy azt a Biblia leírja.

William Lane Craig filozófus egy lépéssel továbbmegy, és azt állítja, hogy Ádám és Éva az első valódi emberek lehettek – azok, akik képesek voltak absztrakt gondolkodásra, szimbolikus kommunikációra és technológiai újításokra. Craig szerint Ádám és Éva akár a Homo heidelbergensis fajhoz is tartozhattak, amely 750 000–1 millió évvel ezelőtt élt, bár ez a teória nem találkozik a bibliai Édenkert elhelyezkedésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Robot aprítaná össze a halott űrhajós testét a világűrben – Mi történik akkor, ha egy asztronauta más bolygón hunyna el
Az űrbe induló személyzetet arra az esetre is felkészítik, ha egyikük útközben halna meg. Több megoldás is lehetséges, de a NASA most egy új megoldással is előállt.


Különös témát boncolgat egy tudományos videó. Arra keresi a választ, hogy mi történne, ha egy űrhajós a világűrben halna meg. Mit lehet kezdeni egy holttestettel, és mai ismereteink szerint mire kéne felkészülnie a többi asztronautának.

Egy esetleges halál számos kérdést vet fel. Hova helyezzék a holttestet, hol temessék el, hogy jutassák vissza a Földre, vagy szennyezék vele az űrt?

A NASA-nak és Chris Hadfieldnek is, a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnokának is vannak erre elképzelései. Az űrhajós elárulta, hogy kiképzésük során erre is felkészítették őket.

Néhány dolgot elmesélt: a gravitáció hiánya miatt a vér nem gyűlik össze az alsó végtagokban, de a hullamerevség bekövetkezik. Ha van oxigén, akkor a baktériumok is működnek, ha nincs, akkor lassabb vagy el sem indul a bomlási folyamat. Az űrben sok földi tényező hiányzik, így ez a folyamat elvileg elmaradhat.

A Marson például a sivatagi körülmények miatt kiszáradna a test, majd elporladna. A Holdon megfagyhat vagy felforrhat a test. Így a holdéjszaka idején - 14 földi nap - a test megfagy, nem indul meg a bomlás, és "holdmúmia" lesz a holttestből.

Chris Hadfield szerint, ha az ő egyik társával történt volna ilyen, akkor az űrruhában a légzsilippel határolt térbe vitte volna.

Mi lenne a megoldás például egy hosszú úton?

A NASA - figyelve arra, hogy ne szennyezze a Naprendszert - azt tartja jó megoldásnak, ha elhamvasztják a testeket. Ha ez nem megoldható, akkor

használnák az a robotot, ami összezsugorítja az elhunyt űrhajós testét. Ehhez a holttestet az űrhajó külső oldalán lévő robotkarhoz rögzítenék egy táskában. Itt a test megfagy, majd a robotkar 15 percig rázza, összeaprítva a testet. A víz a nyílásokon tud távozni, és a végén 25 kg lenne a test,

amit utána visszajuttatnak a Földre.

VIDEÓ: Ilyen lenne a robot

Forrás: Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Horror Észak-Írországban: Zombivá váló pókokat találtak, egy újonnan felfedezett gombafaj lehet a felelős
A pókok a haláltusájuk előtt különösen viselkednek. Egy dokumentumfilm forgatása közben tették a döbbenetes felfedezést.


Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.

Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.

A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.

A gomba hatására a pókok elhagyják a hálójukat vagy búvóhelyüket, majd furcsa módon kezdenek viselkedni, mielőtt elpusztulnak.

Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.

A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Palackozott vizet iszol? Itt vannak az okok, hogy miért ne tedd!
A nanoműanyagok jelentik a legnagyobb kockázatot, de kutatók most több okot is találtak, amiért az egészségre káros lehet a műanyag palackból ivott víz.


Egy friss kutatás eredményei ismét ráirányították a figyelmet arra, milyen egészségügyi kockázatokat rejthet a műanyag palackok használata. Akár csak alkalmanként iszik palackozott vizet, akár mindennap fogyasztja, a szakértők most arra figyelmeztetnek: itt az ideje átgondolni ezt a szokást – írja az Unilad.

A Columbia Egyetem, a Lamont-Doherty Földtudományi Obszervatórium és a Rutgers Egyetem kutatói által végzett vizsgálat szerint a műanyag palackokban található apró, úgynevezett nanoműanyag-részecskék komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az eredmények szerint egy átlagos műanyag palackban literenként 240 ezer ilyen részecske található – ez 10-100-szorosa a korábbi becsléseknek.

A kutatók szerint ezek a rendkívül apró részecskék bejuthatnak a véráramba, sőt, az agyba is, és hosszú távon olyan problémákat okozhatnak, mint a rák, születési rendellenességek vagy termékenységi zavarok.

De nem csak a nanoműanyagokkal van gond. A palackokban található ftalátok (az iparban elsősorban lágyító szerként alkalmazott szerves vegyületek) szintén veszélyesek lehetnek az egészségre. Az amerikai National Institute of Environmental Health Sciences szerint ezek az anyagok kapcsolatba hozhatók fejlődési, agyi, immun- és reprodukciós problémákkal.

„Korábban ez a terület szinte teljesen feltáratlan volt. A toxicitási vizsgálatok eddig csak találgatták, mi lehet a műanyagokban” – mondta Beizhan Yan, a kutatás egyik társszerzője. „Ez a tanulmány lehetőséget ad arra, hogy egy eddig rejtett világot vizsgáljunk meg közelebbről.”

A kutatók figyelmeztetnek: a műanyag nem csak a palackozott vízben jelent problémát. Olyan hétköznapi termékek csomagolásában is jelen lehet, mint a majonéz vagy a ketchup.

„Ez az eredmény új nézőpontot adhat a műanyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak megértéséhez” – mondta Qixuan Chen, a Columbia Egyetem közegészségügyi iskolájának docense.

A kutatásban részt vevő Wei Min arra is rámutatott, hogy nem a nanoműanyagok mérete a legnagyobb gond, hanem a számuk. „Minél kisebbek a részecskék, annál több van belőlük, és annál könnyebben juthatnak be a szervezetünkbe” – mondta.

A kutatók szerint itt az idő, hogy fenntartható, újrahasználható anyagokból készült palackokra váltsunk. Ez nemcsak a saját egészségünket védi, hanem a környezet terhelését is jelentősen csökkentheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk