Tízmilliárd dolláros orosz rulett – sikeresen elindult másfél millió kilométeres útjára a James Webb űrteleszkóp
Közép-európai idő szerint 13:22-kor útjára indult a Hubble utódjának is tekintett James Webb űrtávcső (JWST) az ESA francia-guayanai indítóállásáról. Az űrtávcsövet az Egyesült Államokban építették, onnan szállították át az ESA bázisára és egy Ariane-5 rakétával emelték a világűrbe.
A NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség által immár harminc éve épített űrtávcső összesen tízmilliárd dollárba került. Amiért nagy várakozást előzte meg az indítást, az elsősorban az, hogy ez a műszer már képes lesz az ősrobbanás utáni kétszázmillió évvel fennálló állapotot megfigyelni, de ami ugyanolyan lényeges, exobolygók légköri összetételét is képes lesz elemezni ez a műszer.
Ami még izgalmassá tette az indítást, hogy az űrtávcső nem Föld körüli pályáról folytatja majd megfigyeléseit, hanem a Föld-Nap rendszer úgynevezett L2-es pontjához. Ez egy olyan különleges része a térnek, ahol a két égitest közötti gravitáció olyan egyensúlyi helyzetet teremt, ahol az adott testek, jelen esetben az űrteleszkóp nyugalmi helyzetben marad, praktikusan „áll" a világűrben. Hogy mik is ezek a pontok, itt meg lehet nézni.
Ez a pont viszont másfél millió kilométer távolságban van a földtől, ami többszöröse a Füld-Hold távolságnak. Ebből is egyértelmű, hogy itt nem lehet megismételni a Hubble indításakor elkövetett hibákat, mert ilyen távolságba emberes küldetést az űrtávcső megjavítására küldeni lehetetlen. Emiatt is sosem tapasztalt izgalom előzte meg az indítást. És az izgalomnak még nincs vége.
Miért kell azon a bizonyos L2 pontra juttatni a műszert? A teleszkóp annyira érzékeny, és olyan elképesztő felbontású, hogy olyan hidegben kell tartani a berendezéseit, amennyire csak lehet, ezért az elképesztő -145 °C hőmérséklet igény. A Föld körüli pályán a keringés során a „nappalok" és „éjszakák" váltakoznak, tehát állandó a Nap melegítő hatása. Az L2-es pont a Napot és Földet összekötő képzeletbeli egyenes meghosszabbításában van, a Föld „mögött", tehát állandó árnyékban, ami ideális hely egy ilyen érzékeny műszer számára.
Mi is van a James Webb teleszkópon?
A tudóstársadalom egyetért abban, ahogy a Hubble is alapjaiban változtatta meg és bővítette ismereteinket az Univerzumról, a Webb esetében is egy „Webb előtti" és egy „Webb utáni" korszakra osztható lesz a kozmológia története.
A James Webb jelenlegi pozícióját itt lehet ellenőrizni.
