Egy szuperveszélyes, úgynevezett funkciónyerő kiméravírust hozhattak létre Vuhanban a járvány előtt
A SARS-CoV-2 koronavírusról, amely másfél éve tartja sakkban a világot, nagyon sok mindent kiderítettek már a tudósok a genomjától a fertőzés hatásmechanizmusáig. Tucatnyi oltást fejlesztettek már ki ellene és rendületlenül folynak tovább a kutatások az újabb mutációk kivédésére is.
Ez utóbbi két verziót sokáig az összeesküvés-elméletek kategóriájába sorolták, de az elmúlt hónapokban immár komoly szakmai körökben sem zárják ki, hogy a koronavírus a Vuhani Virológiai Intézet (WIV) kísérleti laboratóriumából kiszabadulva kezdte el pusztító világhódítását.
Ezt a témát járta körül a neves amerikai tudományos szakíró, Nicholas Wade a Bulletin of Atomic Scientists című folyóiratban. Terjedelmes cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak milyen érdekeltségei fűződtek a Vuhani Virológiai Intézethez. Ezek kapcsán felmerülhet Washington felelőssége a járvány kirobbanásával kapcsolatos ködösítésben is.
Wade felidézi, hogy 2019 decemberében, a járvány kitörésekor a kínai hatóságok közölték, hogy a fertőzés a vuhani élőállat-piacról indult el. Ez az elmélet azonban hamar megdőlt, mert kínai kutatók találtak az első fertőzöttek között olyanokat, akiknél kizárható volt a piaci kapcsolat. És bár Vuhanban működik a világ egyik legnagyobb koronavírus-kutató központja, a médiában a kínai virológusok a természetes fertőzés forgatókönyvét sulykolták, és külföldi kollégáik is kiálltak mellettük a Lancetben 2020 februárjában közölt nyílt levelükben.
Hasonló levél jelent meg márciusban a Nature Science-ben is, a kaliforniai Scripps Research Institute Kristian G. Andersen vezette kutatócsoportjától, amelynek az elején azt írták: nem valószínű, hogy a vírust manipulálták, sőt, egy későbbi bekezdésben ezt határozottan ki is zárták.
Daszak és Andersen koronavírussal kapcsolatos levelei Wade szerint valójában „politikai nyilatkozatok” voltak, amelyek azt sugallták, hogy konszenzus alakult ki a szakértők között arról, hogy a fertőzés nem laborból származik.
Wade emlékeztet arra is, hogy a Daszakhoz hasonló virológusok az elmúlt 20 évben sokkal veszélyesebb vírusokat hoztak létre laboratóriumaikban, mint amilyenek a természetben léteznek. Ezeket nevezik úgynevezett funkciónyerő vírusoknak. Az ilyen kísérletek lényege, hogy egy természetben megtalálható vírust mesterségesen veszélyesebbé tesznek, hogy így kiderítsék, milyen mutációk vezethetnek oda, hogy ezek a vírusok az emberek között is terjedni kezdjenek.
Milyen tényleges kísérletek folytak a Vuhani Virológiai Intézetben? Si Cseng-li professzornő, akit hazája vezető denevérvírus-szakértőjének tartanak, számos expedíciót vezetett a dél-kínai Jünan tartomány fertőzött barlangjaihoz, ahol közel száz denevér-koronavírust gyűjtöttek össze. Si közösen dolgozott Ralph S. Bariccal, az észak-kaliforniai egyetem neves koronavírus-kutatójával. Kutatásuk arra koncentrált, hogy kiderítsék, a denevérvírusok mennyire veszélyesek az emberekre.
MTI/EPA/Roman Pilipej
Wade szerint 2015 novemberében egy új funkciónyerő vírust hoztak létre, amelyhez a SARS1 vírust használták fel, tüskeproteinjét pedig a SHC014-CoV/SARS1 denevérvíruséval helyettesítették. Ez a mesterséges vírus képes volt megfertőzni az emberi légutak sejtjeit, legalább is a laboratóriumi sejtkultúrákat.
Baric és Si korábbi tanulmányukban nem tagadták annak kockázatát, hogy egy ilyen kiméravírus kijutva milyen károkat okozna, de szerintük a kockázatoknál sokkal nagyobb a kutatásuk haszna a jövőbeli járványokkal szembeni felkészülésben.
Si munkáját az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteihez (NIH) tartozó Allergia- és Fertőző Betegség Intézet (NIAID) finanszírozta az EcoHealth Alliance-on keresztül.
Úgynevezett „fordított genetikai eljárással” és „fertőző klóntechnológiával” tervezett egy sor kiméravírust létrehozni, majd ezek aktivitását akarta emberi sejtkultúrákon és emberi proteinnel ellátott egereken kipróbálni. Az egyelőre nem derült ki, hogy Si meddig jutott, mert eredményeit zárolták.
Daszak 2019. december 9-én egy interjúban beszélt arról, hogy a Vuhani Virológiai Intézet kutatói miként programozzák át a tüskeproteint és hoznak létre kiméra-koronavírusokat, amelyek képesek megfertőzni humanizált egereket. Utalt arra, hogy a koronavírusokat könnyűszerrel lehet laboratóriumban manipulálni, és ha kifejlesztenek egy új koronavírust, amely emberi sejteket támad meg, le kell venni a tüskeproteinjét, és az lehet egy vakcina alapja. Ő tehát pontosan tudta, hogy mi folyik Vuhanban.
Daszak azonban ahelyett, hogy a koronavírus-járvány kirobbanásakor minderről értesítette volna a közegészségügyi hatóságokat, rögtön PR-kampányt indított, hogy meggyőzze a világot: a járványt nem okozhatta a Vuhani Virológiai Intézet egyik felturbózott vírusa. Holott "vírusszökésre" már korábban is volt példa a világ legjobb laboratóriumaiban, a 60-as évek brit feketehimlő-esetétől - amely 80 megbetegedést és három halálesetet okozott, - egészen a SARS1 kijutásáig. Utóbbi négyszer szabadult ki éppen a pekingi Nemzeti Virológiai Intézetből.
A Vuhani Virológiai Intézet új laboratóriuma a legmagasabb, 4-es biztonsági fokozattal rendelkezik. Állapotáról azonban riasztó képet festettek már 2018-ban az amerikai külügyminisztérium ellenőrei, akik szerint nincsen olyan megfelelően kiképzett szakembergárdája, amely képes lenne a laboratórium biztonságos működtetésére.
2020 előtt az volt az általános előírás, hogy a SARS1 és MERS-kísérleteket BSL3-as szinten kell végezni, de a denevér-koronavírusokra megengedhető volt a 2-es szint, amely csak a minimális óvintézkedéseket tette kötelezővé. Si maga is elismerte, hogy a koronavírussal végzett kutatásaikat 2-es, legfeljebb 3-as szinten végezték.
A laboratóriumi verziót erősítheti az is, hogy jünani barlangok 1500 km-re vannak Vuhantól, a denevérek pedig legfeljebb 50 km-re távolodnak el élőhelyüktől, tehát egy természetes eredetű járványnak Jünanban kellett volna kitörnie.
A kínai egészségügi hatóságok sem találtak közvetítő fajt, pedig legalább 80 ezer állatot teszteltek. A kínaiaknak így a mai napig nincs bizonyítékuk a természetes terjedés elméletére. Ez azért furcsa, mert annak idején a SARS1 vírus esetében a járvány kitörése után négy hónappal sikerült azonosítani a közvetítő vírusgazdákat, a MERS esetében ez 9 hónapot vett igénybe. A SARS2 esetében erre 15 hónap sem volt elegendő.
Wade szerint a Vuhani Virológiai Intézet adatbázisában fontos információk lehetnek, amelyejet azonban a kínai hatóságok láthatóan nem akarnak közzétenni. Amennyiben kiderülne, hogy valóban a vuhani laboratóriumból szökött ki a vírus, súlyos felelősség terhelné a vuhani virológusokat és a pekingi vezetést is.
És Wade szerint megrendülne a virológusok világközösségébe vetett bizalom is, mert, bár pontosan tudták, hogy a funkciónyerési kutatások milyen veszélyekkel járnak, nem tudtak ellenállni az új vírusok létrehozásához vezető kísértésnek.
