HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ebből a megújulásból nem kérek” – a zuglói Fidesznél borult a bili a választási vereség után
Ezzel a mondattal kritizálta a Fidesz döntését Borbély Ádám, miután a választáson vesztes Radics Béla mandátumhoz jutott. Radics a lista 158. helyéről lett képviselő, miután többen lemondtak a mandátumukról.


A közösségi médiában esett neki párttársának Borbély Ádám fideszes zuglói önkormányzati képviselő, miután kiderült, hogy a választókerületében súlyos vereséget szenvedő Radics Béla a Fidesz–KDNP országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. A vita egy keddi Facebook-bejegyzéssel indult, amelyben Radics a párt megújításáról írt.

„Szervezetünket megújítjuk, a folyamat már zajlik – és ahol hibáztunk, ott őszintén szembenézünk vele, majd az utolsó szálig kigyomláljuk mindazt, ami gyengíthet bennünket” – fogalmazott Radics, aki a zuglói körzetben mindössze 24,7 százalékot szerzett a Tisza Párt jelöltjével szemben.

A „gyomlálós” gondolatokra Borbély Ádám egy külön posztban reagált, amelyben megkérdőjelezte a megújulás hitelességét.

„Ugocsa non coronat. Ha az a megújulás, hogy a felelősök érinthetetlenek és még minden idők legrosszabb helyi eredményét elérő jelöltjét be is küldik a Parlamentbe, akkor én ebből a »megújulásból« nem kérek.”

A zuglói politikus hozzátette: „Jó gyomlálást!” A poszthoz egy fotót is csatolt, amelyen az olvasható: „Az igazság olyan, mint a gyom: kiszámíthatatlan, kiirthatatlan és mindenhol utat tör magának.”

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Hosszú távon maradunk Magyarországon” – Tiborcz Istvánék reagáltak a vagyonkimentésre
Ezzel a kijelentéssel reagált Tiborcz István szóvivője azokra a vádakra, melyek szerint kormányközeli üzletemberek menekítik ki a vagyonukat. A cégcsoport ugyanakkor kitért a válasz elől, hogy a tavaly az Egyesült Államokba költözött Tiborcz hazatér-e.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 28.



Szóvivője szerint Tiborcz István a BDPST Zrt.-n keresztül tervezi folytatni üzleti tevékenységét Magyarországon, miután Magyar Péter arról posztolt, hogy a kormányhoz közeli üzletemberek tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az országból.

„A csoport továbbra is hozzájárul a magyar gazdasághoz, és […] elkötelezett marad hosszú távú magyarországi jelenléte mellett” – nyilatkozta a szóvivő a Financial Timesnak.

Magyar Péter bejegyzésében azt is állította, hogy „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával”.

Az RTL Híradó megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem cáfolta az értesülést, de közölte, hogy konkrét ügyekben nem adhatnak tájékoztatást.

Tiborcz szóvivője arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a leköszönő miniszterelnök veje visszatér-e Magyarországra. Tiborcz István tavaly költözött az Egyesült Államokba, szóvivője pedig Matolcsy Ádámhoz hasonlóan kijelentette, hogy cége teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal.

A Financial Times cikkében megszólalt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is, aki szerint neki „nincs félnivalója”, szemben azokkal, akik nem megfelelő tendereken jutottak munkához. Úgy vélte, a normális piaci feltételek helyreállításával az „Orbán-rendszer” eltűnne a gazdaságból.

Magyar Péter felszólította a legfőbb ügyészt, az országos rendőrfőkapitányt és a NAV elnökét, hogy vegyék őrizetbe „a magyar embereket sok ezer milliárd forinttal megkárosító bűnözőket, és ne hagyják őket a Tisza-kormány megalakulása előtt olyan országokba menekülni, ahonnan egyelőre nincs kiadatás”.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Juhász Péter elárulta: a Zsolti bácsi-ügy tanúja az új kormányra vár a vallomásával
Juhász Péter szerint Bangó Sándor, a Szőlő utcai ügy tanúja addig nem tesz hivatalos vallomást a „Zsolti bácsi” néven emlegetett férfiról, amíg nem alakul új kormány. A tanú azzal indokolja a döntését, hogy nem bízik a jelenlegi ügyészségben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 28.



A 24.hu-nak adott interjúban Juhász Péter, az Együtt korábbi elnöke, jelenleg influenszer beszélt a Szőlő utcai javítóintézetben történt szexuális visszaélések ügyének legújabb fejleményeiről. A beszélgetés középpontjában az a „Zsolti bácsi” néven emlegetett férfi állt, akit a vádak szerint az intézet már letartóztatásban lévő igazgatójával együtt követhetett el pedofil bűncselekményeket. Juhász elmondta, hogy az egyik áldozat, Bangó Sándor a Kontrollnak már megnevezte az elkövetőt.

Juhász Péter szerint nem Bangó Sándor az egyetlen, aki ugyanazt a nevet ismeri.

„Már az ötödik hozzám eljutó áldozat mondta ugyanazt a nevet, amit Sanyi a Kontrollnak” – állította Juhász, hozzátéve, hogy a legutóbbi érintettnél ugyan szexuális erőszak nem történt, de molesztálás igen.

Arra a kérdésre, hogy mikor derülhet ki hivatalosan is, ki az a Zsolti bácsi, Juhász Péter kifejtette, hogy Bangó Sándor egyelőre nem bízik a jelenlegi ügyészségben.

„Sanyi meg akarja várni az új kormány megalakulását, mielőtt bemegy az ügyészségre” – közölte Juhász.

Elmondása szerint ő maga biztatta a fiút, hogy tegyen vallomást, mert a biztonságát az szolgálná a legjobban, ha az ügy hivatalos keretek közé kerülne. „Azt mondja, hogy fél ettől a helyzettől, és természetesen az ő biztonsága az elsődleges szempont” – magyarázta Juhász Péter. Úgy véli, a félelmet a tanúvallomás legyőzhetné.

„Én azzal érveltem neki, hogy ezt a félelmet akkor lehet legyőzni, ha bemegy és tanúvallomást tesz, mert akkor az már hivatalosan bent lesz a rendszerben, és eljárást kell indítania az ügyészségnek” – fogalmazott.

Az egykori politikus leszögezte, ő maga azért nem mond nevet, mert amíg nincs elég bizonyíték, „iszonyú pereket lehetne a nyakába akasztani”. Éppen a bizonyítékok előkerülését szeretné segíteni, mert állítása szerint már nagyon közel vannak ahhoz, hogy összeálljon az ügy. Hangsúlyozta, hogy a tárgyi bizonyítékok összegyűjtése az elsődleges, mert szerinte „a tanúvallomások önmagukban nem biztos, hogy megállnak majd a bíróságon”.

Juhász beszélt az általa indított pénzgyűjtésről is, amelynek keretében már közel 90 millió forintnak megfelelő összeg gyűlt össze. Elmondta, a gyűjtéssel az a célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozatokat segítse.

„Azt remélem, hogy ha valaki biztonságban érzi magát, és tudja, hogy anyagilag nem tudják kicsinálni, nagyobb eséllyel meri bevállalni azt, hogy felfedje a bizonyítékait, és elmondja, ami vele történt” – mondta.

Szerinte ezek a fiatal felnőttek eddig teljes mértékben kiszolgáltatottak voltak a hatalomnak.

Juhász azt is elmondta, hogy ha valaki terhelő bizonyítékot hoz, megkapja ezt a pénzt, amivel „akár külföldön is új életet tud kezdeni”. Amennyiben többen is jelentkeznek felhasználható bizonyítékkal, akkor elosztják az összeget. Ha végül nem érkezik ilyen, a pénzt gyermekvédelemmel foglalkozó alapítványoknak ajánlanák fel.

„Kapcsolatban vagyok gyermekvédelemben tevékenykedő civilekkel, velük konzultálva fogjuk eldönteni, hova kerüljön a pénz, ha nem érkezik bizonyíték” – fogalmazott.

A gyűjtés lezárulta után 90 napig várják a bizonyítékokat, amelyeket aztán az ügyészség elé tárnának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz Bárdosi Sándornak: Az igazi katona nem pártot, nem politikust szolgál, hanem a hazát
A Tisza Párt miniszterjelöltje szerint aki nem a hazát, hanem a politikusokat akarja szolgálni, annak nincs helye a seregben. Bárdosi Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy a kormányváltás után elgondolkodott a leszerelésen.


„Az igazi katona nem pártot, nem politikust szolgál, hanem a hazát. A szolgálat nem szimpátia kérdése. Nem attól függ, éppen ki van hatalmon” – üzente kedden Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt leendő honvédelmi minisztere annak az olimpiai ezüstérmes birkózónak, aki a kormányváltás után már nem szolgálna a honvédségben. A volt vezérkari főnök egyértelművé tette: aki ezt az alapelvet nem fogadja el, annak támogatja a jogviszonyának megszüntetését.

A vita azután robbant ki, hogy Bárdosi Sándor a múlt héten Hajdú Péter Mandineren futó műsorában arról beszélt, elgondolkodott a leszerelésen. Az élsportoló a döntését politikai okokkal is magyarázta – írta a 24.hu.

„Hát, ugye most történt nem olyan régen egy kormányváltás, és nem biztos, hogy én olyan embereket akarok szolgálni, akik most vezetik ezt az országot” – fogalmazott Bárdosi.

A sportoló a háborús helyzetre és a családjára hivatkozva azt is hozzátette, hogy bár árvízi védekezésben részt venne, harcolni nem szeretne.

Ruszin-Szendi Romulusz a reakciójában arról írt, volt egy korszak, amikor a honvédségnél a „celeb jelenlét” is szerepet kapott. Szerinte azonban egyenruhában nincs celeb és nincs „civil sztár”, mindenki ugyanazt az esküt teszi le, és ugyanazért a hazáért áll helyt.

„Ha ezt nem érti valaki, annak támogatom a jogviszonyának a megszüntetését… ahogy a volt főnöke is tette. Mert aki ezt az alapelvet nem fogadja el, az nemcsak a rendszert, hanem a szolgálat lényegét sem érti” – szögezte le a miniszterjelölt.

Bárdosi Sándor tavaly, 48 évesen csatlakozott a Magyar Honvédséghez önkéntes tartalékosként, és később főtörzsőrmesteri rendfokozatot kapott. Akkor azzal indokolta a lépését, hogy jó példát szeretne mutatni a gyerekeinek és a hozzá edzeni járó fiataloknak.

A sportoló politikai nézeteit korábban sem rejtette véka alá, egy nyilatkozatában például olyannyira „senkinek” nevezte Magyar Pétert, hogy azt mondta, nem is hajlandó beszélni róla.

A másik oldalon Ruszin-Szendi Romulusz, akit a Tisza Párt honvédelmi miniszternek jelölt, korábban a honvédség parancsnoka volt, akit 2023 áprilisában mentettek fel a Honvéd Vezérkar főnöki beosztásából. Később a Honvédelmi Minisztérium a tartalékosi jogviszonyát is megszüntette.

Bárdosi Sándor egyelőre nem nyújtotta be a leszerelési kérelmét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk